Vajon felismerik magukat a macskák a tükörben? Ezt mondja erről a tudomány

Az Ön cicája mit szokott csinálni, ha meglátja magát a tükörben?

Ha már előfordult, hogy macskája hirtelen megtorpant egy tükör előtt, felborzolta a bundáját, esetleg gyanakodva oldalazni kezdett, jó eséllyel felmerült a kérdés: vajon tudja-e, hogy akit lát, az ő maga? Vagy egy idegen macskát sejt a csillogó felületen túl? A válasz nem olyan egyértelmű, mint elsőre gondolnánk – a tudomány pedig már évtizedek óta próbál közelebb jutni hozzá.

Mit jelent egyáltalán az, hogy felismeri magát?

Az ember számára a tükörkép felismerése természetesnek tűnik, pedig ez egy összetett mentális képesség. A gyermekek többsége csak másfél–két éves korára jut el oda, hogy megérti: a tükörben látott arc a sajátja. Ennek vizsgálatára dolgozták ki az úgynevezett tükör-önfelismerési tesztet, amelyet állatoknál is alkalmaznak.

A módszer lényege egyszerű: az állatot hozzászoktatják a tükör jelenlétéhez, majd egy olyan helyre tesznek rá egy jelölést – például egy színes foltot –, amelyet közvetlenül nem lát. Ha az állat a tükör segítségével megpróbálja eltávolítani a jelet a saját testéről, az a kutatók szerint az önmagára irányuló felismerés jele lehet.

Ezen a teszten eddig viszonylag kevés faj ment át: egyes főemlősök, delfinek, elefántok és még a szarkák is képesek voltak erre. A macskák azonban nem tartoznak ebbe a csoportba.

Mit mutatnak a megfigyelések a macskáknál?

Szabványos, nagy mintaszámú laboratóriumi vizsgálat macskákkal eddig alig készült, de viselkedéskutatók más módszerekhez is nyúltak. Egy frissebb elemzés például gazdák által feltöltött videók alapján vizsgálta, hogyan reagálnak a macskák a tükörképükre. Az összkép meglehetősen egységes: a legtöbb macska nem úgy viselkedik, mintha önmagát látná.

Ehelyett két tipikus reakció figyelhető meg. Az egyik a fenyegetés és az ijedtség jeleit hordozza: ívelt hát, felborzolt szőr, csapkodó farok. Ez nem feltétlen agresszió, inkább bizonytalanság és védekező készültség. A másik csoportba azok a macskák tartoznak, amelyek csendesen figyelnek, előre szegett fülekkel, kitágult pupillákkal – mintha próbálnák megfejteni, mi történik.

Mindkét reakció nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan egy macska egy váratlanul felbukkanó fajtársra reagál. A különbség csupán annyi, hogy ez az „idegen” nem ad ki hangot, nincs szaga, és nem lehet megérinteni. Ez a macskák számára különösen zavarba ejtő helyzet, hiszen ők elsősorban szaglás és hallás alapján tájékozódnak.

Jelenti ez azt, hogy a macskák nem öntudatosak?

Fontos itt megállni egy pillanatra. A tükörteszt ugyanis nem az öntudat egyetlen lehetséges mércéje. Inkább azt méri, hogy egy állat vizuális alapon képes-e összekapcsolni a tükörben látott képet a saját testével. A macskák érzékelési világa azonban egészen másképp épül fel, mint az emberé.

Érdekes példa erre egy korábbi kutatás rhesus majmokkal: ezek az állatok kezdetben nem teljesítették a tesztet, ám némi tanulás után már célzottan próbálták eltávolítani az arcukra tett jelölést. Ez arra utal, hogy a képesség nem feltétlenül hiányzik, hanem más feltételek mellett jelenik meg.

A macskák esetében elképzelhető, hogy egyszerűen nem a látvány az elsődleges információforrásuk. Ettől még kiválóan tudják, hol végződik a saját testük, felismerik a saját szagukat, és komplex döntéseket hoznak a környezetükben.

Kipróbálná otthon?

Ha kíváncsi, hogyan reagál a saját macskája, elvégezhet egy óvatos, játékos megfigyelést. Helyezzen el egy nagyobb tükröt ott, ahol az állat gyakran tartózkodik, és hagyjon neki időt, hogy megszokja. Néhány nap elteltével egy apró, jól látható jelölést – például egy kis színes matricát – tehet a nyak alsó részére, egy másik, átlátszó darabot pedig mellé, kontrollként.

Ezután figyelje meg, mi történik, amikor a macska a tükör elé kerül. Megpróbálja-e eltávolítani a jelölést, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja? Az eredmény nem lesz „vizsgaértékű”, de sokat elárulhat arról, hogyan dolgozza fel az állata a vizuális ingereket.

Egy biztos: másképp gondolkodnak, mint mi

A jelenlegi tudásunk alapján tehát úgy tűnik, a macskák nem ismerik fel magukat a tükörben abban az értelemben, ahogyan mi. Az ő világuk nem a tükrök köré épül – hanem szagokra, hangokra, mozgásra és finom rezdülésekre. És ebben a világban meglepően jól eligazodnak.

Figyelmébe ajánljuk

Miért bámul a semmibe a macska? Szellemvadászat vagy ösztönös viselkedés?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!