Végre a tudomány is egyértelműen kimondja: igen, a háziállatok boldogabbá tesznek minket
Egy kutya és a macska nem csupán társ, hanem valódi erőforrás a mentális egészségünk számára.
Kevés olyan kapcsolat van az életben, amely annyira egyértelműen viszonozza a befektetett figyelmet és szeretetet, mint egy háziállathoz való kötődés. A kutyák és macskák jelenléte évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat: vajon a szőrös kis barátaink maguk is csökkentik a stresszt és növelik a boldogságot, vagy egyszerűen az eleve vidámabb, kiegyensúlyozottabb emberek választanak maguk mell állatot?
Egy friss, nagyszabású vizsgálat most az előbbi mellett teszi le a voksát – sőt tovább megy: számszerűsíti is, mennyit ér valójában egy hűséges négylábú társ jelenléte az életünkben.
Igen, a háziállatok boldogabbá tesznek
A kutatás vezetője, Adelina Gschwandtner PhD, a Kenti Egyetem közgazdásza egyértelműen fogalmazott: határozottan, a háziállatok bizony növelik a jóllétünket.
A vizsgálat alapjául az Egyesült Királyság egyik legnagyobb felmérése szolgált, amely több mint 700 ember több ezer kérdőíves válaszát elemezte olyan tényezőkkel együtt, mint az életkor, a családi állapot, a jövedelem vagy éppen a személyiségvonások.
Nagyon fontos volt, hogy a kutatók olyan statisztikai módszert is alkalmaztak, amely segít eldönteni: ok vagy okozat áll-e a háttérben. Az eredmény meggyőző volt: a kutya- vagy macskatartás önmagában növeli az élettel való elégedettséget, és nem csupán a már eleve optimistább, vidámabb emberek hajlamosak állatot tartani.
Egy háziállat érzelmi értéke felér egy éves fizetéssel
A kutatócsoport egy merész, de rendkívül szemléletes vállalkozásba is belevágott: megpróbálták pénzben kifejezni azt, hogy mennyivel érzi magát jobban valaki, ha háziállata van. Az eredmény valóban elgondolkodtató: évi 70 ezer fontnak (ez 32,2 millió Ft) megfelelő „boldogságértéket” kapunk egy kutya vagy macska társaságáért. Ez az összeg olyan hatással egyenértékű, mint amilyet a házasságkötés vagy az élettársi kapcsolatba lépés jelentene – gazdasági értelemben.
Ám ami még érdekesebb, hogy ez az érték összemérhető a barátokkal és családtagokkal töltött rendszeres idő mentális egészségre gyakorolt hatásával is. Vagyis a kutyánk vagy macskánk jelenléte valóban a szűkebb érzelmi közösség elemeként működik.
Nem minden állatra terjeszthetők ki a következtetések
A vizsgálat csak a kutyákra és macskákra fókuszált – nem tartalmazott elegendő adatot nyulakról, hörcsögökről vagy akváriumi halakról. Emellett fontos korlát, hogy a kutatást nem követték végig évekig, így a kötődés változását, az idő múlásával kialakuló kapcsolat mélyülését nem tudták figyelembe venni.
Claudia Giolitti-Wright terapeuta arra is felhívta a figyelmet, hogy sokat számít az ember saját kötődési mintázata: akad, aki minden percben társaságra vágyik, más csak finoman, távolságtartóbb módon kapcsolódik. Ez természetesen befolyásolhatja, mennyire ad számára biztonságot és megnyugvást egy állat.
- A boldogság mélyen személyes élmény. Pénzben mérni sosem lesz tökéletes, de a döntéshozók szempontjából rendkívül hasznos kapaszkodót ad - mondta.
A háziállatok nemcsak boldogságot hoznak – bizonyítottan csökkentik a stresszhormonokat is
Bár ez a kutatás nem foglalkozott vele, de érdemes tudni, hogy ez a hatás biológiai szinten is tetten érhető. Számos vizsgálat igazolta, hogy a háziállattal való rendszeres érintkezés csökkenti a szervezet stresszhormon-szintjét, elsősorban a kortizolt. Amikor egy gazdi megsimogatja a kutyáját vagy csak csendesen megpihen mellette, a testben olyan hormonális folyamatok indulnak el, amelyek a nyugalmat, az ellazulást és a biztonságérzetet támogatják. A pulzus lassul, a légzés mélyül, és az idegrendszer is egyfajta pihenő üzemmódba kapcsol. Ezek a fiziológiai reakciók nem függnek az életkortól vagy a háttérben zajló lelki folyamatoktól, vagyis a háziállatok stresszcsökkentő hatása szinte univerzálisnak mondható.
Miért jelentős ez közegészségügyi szempontból?
A magányt sok szakember ma már csendes járványnak tartja – nem véletlenül. A mentális egészség romlása, a társas támogatás hiánya, a szorongás és depresszió növekvő előfordulása mind olyan problémák, amelyek mögött gyakran az elszigeteltség húzódik.
A Harvard pszichiátere, Dr. Ashwini Nadkarni úgy véli, hogy a háziállatok szerepének ilyen mértékű számszerűsítése valós lehetőséget ad arra, hogy a jövőben állatasszisztált programok még nagyobb szerepet kapjanak az idősek ellátásában, a közösségi terek tervezésében vagy akár az egészségpolitikai döntésekben - írja a Health.
A kutyasétáltatás mint szociális motor
A háziállatok sokszor akkor is alakítják az életünket, amikor nem is gondolnánk rá: a kutyások körében például régóta ismert jelenség, hogy a közös séta nem csupán mozgásforma, hanem társas esemény is. A kutyasétáltatás olyan helyzeteket teremt, amelyek természetes módon segítik a kapcsolatépítést. Egy rövid megállás a parkban, egy mosoly vagy egy rövid beszélgetés más gazdákkal észrevétlenül bontja le az elszigeteltség falait. A séták során kialakuló könnyed, spontán interakciók sokak számára jelenthetnek menekülőt a magány elől, és új ismeretségekhez, közösségi élményekhez vezethetnek. A társas kapcsolatok bővülése pedig önmagában is javítja a mentális egészséget, így a kutya szerepe ebben a tekintetben túlmutat a gazdi–állat kapcsolaton: hidat épít ember és ember között. Ez a szociális motor funkció különösen erős az idősebb korosztályban, akiknek élete egyébként kevésbé tartalmaz spontán társas helyzeteket.
A gyász feldolgozásának és a traumák enyhítésének szerepe
A háziállatok jelenléte különösen nagy jelentőséggel bír azok számára, akik veszteséggel vagy érzelmi traumával küzdenek. A kutatások és a klinikai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy egy kutya vagy macska csendes, feltétel nélküli jelenléte sajátos biztonságot ad, és olyan stabil támaszt nyújt, amely nem szavakhoz kötődik. A gyászolók gyakran számolnak be arról, hogy az állat közelsége enyhíti az üresség és kiszolgáltatottság érzését, segít visszatalálni a mindennapi rutinba, és megkönnyíti a lelki egyensúly visszanyerését. Traumát követően pedig a háziállatok képesek oldani az állandó készenléti állapotot, amely a poszttraumás stressz jellemzője. Egy kutya lágy ritmusa, egy macska dorombolása vagy puszta jelenléte olyan nyugtató jelzésként működik az idegrendszer számára, amely abban segít, hogy a test és a lélek lassan újra megtanuljon bízni a biztonság lehetőségében. Ez a folyamat nem gyors és nem egyforma mindenkinél, de a háziállatok következetes, ítélkezésmentes jelenléte sokak számára válik a gyógyulás egyik legfontosabb kapaszkodójává.
Úgy beszélget a háziállatával, mintha ember lenne? Ezt jelenti a pszichológia szerint
- 6 ünnepi növény, amely veszélyt jelenthet a macskákra
- Így értelmezze macskája testbeszédét
- Miért hány a macskám? Szőrgombóc, fertőzés vagy valami más?
- Miért dugják a macskák az arcunkba a feneküket? Nem is hinné, hogy mi ennek az oka!
- Vajon zavarba jöhetnek a kutyák? Az érzelmi világuk sokkal összetettebb, mint gondolná
- Kutyák és macskák együttélése: így kerülhetők el a konfliktusok már az első naptól kezdve
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!