Ha ilyen az arca, az nem csak esztétikai kérdés – a demencia kockázata is növekedhet

Érdekes dolgot figyeltek meg a tudósok.

Az öregedés jeleit legtöbben elsősorban esztétikai kérdésként kezeljük: ráncok jelennek meg, változik a bőr szerkezete, az arc karaktere lassan átalakul. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az arc öregedésének módja ennél többről is árulkodhat. A tudósok szerint az, hogy valaki idősebbnek tűnik a tényleges koránál, összefüggésben állhat a későbbi kognitív hanyatlás és a demencia magasabb kockázatával.

Amikor a külső többet mond, mint a születési dátum

A vizsgálat egyik kulcsfogalma az úgynevezett „észlelt életkor” volt: vagyis az, hogy a környezet mennyire tartja valakit fiatalabbnak vagy idősebbnek a valós koránál. A kutatók több mint 150 ezer brit résztvevő adatait elemezték, és azt találták, hogy azoknál, akikről mások gyakrabban gondolták azt, hogy idősebbnek néznek ki, jelentősen gyakoribb volt a demencia későbbi diagnózisa. A kockázatnövekedés nagyságrendje nem elhanyagolható: ebben a csoportban több mint 60 százalékkal magasabb arányban fordult elő demencia, mint azoknál, akiket fiatalosabbnak láttak - írja az Independent.

A kutatás eredményeit az Alzheimer’s Research & Therapy című szakfolyóiratban közölték, a szerzők pedig hangsúlyozták: nem pusztán esztétikai benyomásról van szó, hanem egy olyan jelenségről, amely összefügghet az agyi egészség hosszú távú alakulásával.

A szem körüli ráncok különösen beszédesek lehetnek

Egy kapcsolódó vizsgálat még részletesebben elemezte az arc bizonyos területeit. A résztvevőkről készült fényképeket egy független értékelőcsoport nézte meg, akiknek csupán annyi volt a feladatuk, hogy megbecsüljék az adott személy életkorát. Emellett a kutatók objektív módon is elemezték az arcráncokat, különösen a szem körüli, úgynevezett szarkalábakat: megszámolták azok számát, és értékelték a ráncok kontrasztját, vagyis azt, mennyire rajzolódnak ki élesen a bőrfelszínen.

Az eredmények szerint éppen ezen a területen mutatkozott a legerősebb kapcsolat a kognitív teljesítmény romlásával. Azoknál, akiknek kifejezettebb, mélyebb szarkalábai voltak, több mint kétszeres eséllyel jelentkezett mérhető kognitív károsodás a vizsgálatok során. Fontos hangsúlyozni, hogy a kognitív hanyatlás nem azonos a demenciával, ugyanakkor gyakran annak előszobája lehet.

Nem mindenkire egyformán hat

A kutatók arra is kitértek, hogy az összefüggés nem mindenkinél volt azonos erősségű. Kifejezettebb kapcsolatot találtak azoknál, akiknek magasabb volt a testtömeg-indexük, akik sok időt töltöttek a szabadban – különösen nyáron –, valamint azoknál, akiknél genetikai vizsgálatok alapján magasabb volt az Alzheimer-kórra való hajlam. Ez arra utal, hogy az arc öregedése és az agyi folyamatok közötti kapcsolatot életmódbeli és genetikai tényezők egyaránt befolyásolhatják.

Korai jelzőrendszer lehet a jövőben?

A kutatócsoport óvatosan, de optimistán fogalmaz: az arc öregedésének mintázatai a jövőben akár a demencia korai felismerését segítő eszközzé is válhatnak. Természetesen nem arról van szó, hogy a ráncok önmagukban diagnózist jelentenének, sokkal inkább egy figyelmeztető jelről, amely további vizsgálatokra irányíthatja a figyelmet.

Nagyon fontos azonban hangsúlyozni, hogy az összefüggés nem jelent ok-okozati kapcsolatot. A tanulmány nem azt állítja, hogy a ráncok vagy az idősebbnek tűnő arc okozza a demenciát. Sokkal inkább arról van szó, hogy az arc öregedésének bizonyos mintázatai és az agyi öregedési folyamatok közös biológiai és életmódbeli tényezőkön keresztül kapcsolódhatnak egymáshoz. Ilyen lehet például a krónikus gyulladás, az oxidatív stressz, a hormonális változások vagy a keringési rendszer állapota.

Figyelmébe ajánljuk

Demencia korai jelek: ezt a 10 árulkodó tünetet vegye nagyon komolyan

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!