„Haza akarok menni” – mit üzen ezzel valójában egy demenciával élő ember?

Egy pszichológus elmagyarázza, mi megy ilyenkor végbe a demens személynél.

Amikor valaki demenciával él, a világ gyakran bizonytalanná, nehezen értelmezhetővé válik számára. Az ismerős gesztusok és helyzetek hirtelen idegenné válhatnak, ezért ebben az állapotban különösen gyakori – és a hozzátartozók számára megrendítő – kérés: „Haza akarok menni.”

De vajon mit jelent ez a három szó? Ténylegesen a fizikai otthon hiányát jelzi, vagy sokkal mélyebb érzelmi szükséglet húzódik mögötte?

Dr. Kellyn Lee brit pszichológus, demencia szakértő igyekezett értelmezni e mondat lehetséges üzeneteit.

Mit jelenthet a „haza akarok menni” egy demens beteg szájából?

Dr. Lee szerint ez a mondat sokszor a biztonság iránti vágy megnyilvánulása lehet. A demenciával élő ember érzékelése töredezetté válik: az információk nem úgy áramlanak, mint korábban, a tér és idő összemosódhat, és ez a bizonytalanság szorongást kelthet. Ilyenkor a „haza akarok menni” a lelki menedék keresését jelzi.

Ugyanakkor nem szabad automatikusan azt feltételezni, hogy a beteg félelmet él át. Lehet, hogy egyszerűen valóban nem ismeri fel jelenlegi lakóhelyét, különösen akkor, ha egy idősek otthonában él. Nem azért szeretne haza menni, mert veszélyt érez, hanem mert nem azonosul a környezetével, nem köti hozzá emlék vagy érzelmi kötődés.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a „haza” már nem is egy létező épület: sok beteg a gyermekkora otthonára vágyik, vagy arra az időszakra, amikor még világosabban értette, mi történik körülötte. A „haza” ilyenkor nem hely, hanem egy állapot: a biztonság, a kiszámíthatóság és a szeretet élménye.

Miért fokozódhat ilyenkor a szorongás?

A demenciával élő emberek számára a szorongás gyakran a megmagyarázhatatlan helyzetekből ered. Ha valami ismeretlen, az agy – a károsodott információfeldolgozás miatt – menekülő üzemmódba kapcsolhat.

Dr. Lee úgy fogalmaz: a beteg ilyenkor menekülne attól a szorongató érzéstől, amit a környezete vált ki. A „haza akarok menni” tehát gyakran nem helyváltoztatási vágy, hanem egy lelki segélykiáltás: „Nem érzem jól magam, segítsen valaki, hogy biztonságban legyek.”

A demens ember szorongása sokszor testi tünetekben is megjelenik: fokozott izgatottság, feszült testtartás, nyugtalanság, ismétlődő kérdések. Ezek mind arra utalnak, hogy valamit nem ért és emiatt bizonytalanná válik.

Hogyan lehet segíteni ilyen helyzetben?

A szakértő hangsúlyozza: nem a logikus érvelés segít ilyenkor, mert a kognitív károsodás miatt a racionális magyarázatok nem csökkentik a szorongást. Sokkal inkább az érzelmi támogatás számít.

1. Fizikai jelenlét, gyengéd érintés

Egy kéz a karon, egy lassú séta, egy nyugodt hang – ezek mind segíthetnek. A beteg érzékeli, hogy nincs egyedül, és ez csökkenti a félelmét.

2. A stimuláció csökkentése

Zajos környezet, több párhuzamos inger fokozza a szorongást. Ilyenkor érdemes csendesebb helyre kísérni a beteget, ahol könnyebben megnyugszik.

3. Kevés kérdés, több jelenlét

Sok kérdés feltevése – például „Miért akar hazamenni? Miért fél?” – tovább növelheti az amúgy is magas stresszt. A nyugtató mondatok viszont biztonságot adnak:

„Itt vagyok Veled.”

„Nem vagy egyedül.”

„Menjünk együtt egy kicsit.”

4. A biztonságérzet megerősítése

Teremtsen lehetőséget arra, hogy a beteg a saját tempójában beszélhessen az érzéseiről. Ha traumatikus emlék húzódik meg a háttérben, egy szakember bevonása is segíthet.

Érdemes tudni, hogy a demencia nem csupán feledékenységgel jár: hangulati változások, szorongás, agresszió, hallucinációk, tájékozódási zavarok éppúgy részei lehetnek. Ez pedig fokozza a szorongást.

Hogyan kezelhető a demencia?

A kezelés több pilléren nyugszik:

• gyógyszeres terápia a tünetek lassítására
• otthoni környezet biztonságossá tétele hogy kevesebb legyen a balesetveszély és a zavartság
• egy idő után érdemes olyan otthont választani, ahol szakszerű segítséget kap
• kognitív stimulációs terápia a memória és a nyelvi készségek támogatására
• pszichológiai támogatás a beteg és a hozzátartozók számára is

Figyelmébe ajánljuk

Demencia: sokszor a személyiség megváltozása az első jel

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!