6 személyiségváltozás a középkorúaknál – a demencia korai, gyakran rejtett jelei lehetnek

A demencia kezdeti tünetei már akár évtizedekkel korábban megjelenhetnek, mint a klasszikus memóriaproblémák.

A demenciát legtöbben a feledékenységgel és a zavartsággal azonosítják, holott az agy hosszú éveken, akár évtizedeken át jelezhet, mielőtt ezek a klasszikus tünetek megjelennének. Egy friss, nagyszabású kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy bizonyos, középkorúaknál jelentkező lelki és személyiségbeli változások sokkal többet mondhatnak az agy jövőbeli egészségéről, mint eddig gondoltuk.

A The Lancet Psychiatry rangos folyóiratban publikált tanulmány szerint bár nem maga a depresszió egésze, hanem annak egyes, jól körülírható tünetei állhatnak összefüggésben a későbbi demencia-kockázattal. A kutatók több mint húsz éven át követtek nyomon közel hatezer, 45 és 69 év közötti felnőttet. A hosszú utánkövetési időszak alatt 586 résztvevőnél alakult ki demencia, ami lehetővé tette, hogy pontosabban megvizsgálják az életközépen jelentkező lelki tünetek szerepét.

Nem hangulat, hanem mintázat számít

A vizsgálat során a résztvevők mentális egészségét részletes kérdőívek segítségével térképezték fel, amelyek harminc, gyakori depressziós tünetet érintettek. Az elemzésből kirajzolódott egy hat elemből álló tünetcsoport, amely különösen erős kapcsolatot mutatott a későbbi demencia kialakulásával.

Az érintetteknél gyakrabban jelent meg fokozódó szorongás, idegesség, koncentrációs nehézség, valamint az az érzés, hogy nem képesek hatékonyan szembenézni a problémáikkal. Többen számoltak be arról is, hogy elveszítették az önbizalmukat, illetve csökkent bennük az érzelmi odafordulás mások felé. Meglepő módon egy látszólag hétköznapi jelenség, a mindennapi feladatok elvégzésével kapcsolatos tartós elégedetlenség is fontos figyelmeztető jelnek bizonyult.

Azoknál, akik e hat tünet közül legalább ötöt tapasztaltak középkorukban, több mint egynegyedével nőtt a demencia kockázata a későbbi évtizedekben. Egyes tünetek különösen erős összefüggést mutattak: az önbizalom elvesztése például több mint 50 százalékkal, a problémamegoldással kapcsolatos tehetetlenség érzése közel 50 százalékkal növelte a későbbi demencia esélyét.

Mit jelent ez a mindennapokban?

Dr. Philipp Frank, a University College London kutatója és a tanulmány vezető szerzője szerint az eredmények arra utalnak, hogy az agyban zajló, lassú neurodegeneratív folyamatok már jóval a diagnózis előtt befolyásolhatják a viselkedést és az érzelmi működést. A hangsúly nem azon van, hogy valaki időnként rosszkedvű vagy szorongó, hanem azon, hogy bizonyos tünetek tartós mintázatként jelennek-e meg az életközép időszakában.

A szakember szerint ez a „tüneti szintű megközelítés” sokkal árnyaltabb képet ad arról, kik lehetnek sebezhetőbbek akár évtizedekkel a demencia kialakulása előtt. Ezek az aprónak tűnő, mindennapi lelki változások fontos információkat hordozhatnak az agy hosszú távú állapotáról, és segíthetnek a korai kockázatfelismerésben.

Miért fontos a korai felismerés?

Bár a demenciának jelenleg nincs oki gyógymódja, a szakértők egyetértenek abban, hogy a korai azonosítás kulcsfontosságú. Az időben felismert kockázat lehetőséget ad arra, hogy az érintettek életmódbeli változtatásokat vezessenek be: több mozgás, tudatosabb táplálkozás, a szív- és érrendszeri kockázati tényezők csökkentése, valamint a mentális és társas aktivitás fenntartása mind hozzájárulhatnak a tünetek késleltetéséhez.

Dr. Richard Oakley, az Alzheimer’s Society kutatási és innovációs igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a depresszió és a demencia kapcsolata összetett, és nem szabad leegyszerűsíteni. Nem minden depresszióval élő embernél alakul ki demencia, és fordítva sem igaz az összefüggés. Ugyanakkor biztatónak tartja, hogy az új kutatás közelebb visz annak megértéséhez, milyen lelki jelekre érdemes odafigyelni. A szakértők szerint további vizsgálatokra van szükség annak tisztázására is, hogy ezek az összefüggések nők és különböző etnikai csoportok esetében is hasonlóan érvényesek-e.

Egyre nagyobb társadalmi kihívás

A demencia nemcsak az érintettek és családjaik életét változtatja meg gyökeresen, hanem hatalmas terhet ró az egészségügyi és szociális ellátórendszerre is.

A kutatók ugyanakkor óvatos optimizmusra adnak okot: jelenlegi ismereteink szerint a demencia-esetek közel fele részben megelőzhető, vagy legalábbis évekkel késleltethető lenne. Ehhez azonban arra van szükség, hogy ne csak a memóriaproblémákra figyeljünk, hanem azokra a finomabb lelki és személyiségbeli változásokra is, amelyek már jóval korábban jelzést adhatnak.

Ez a cikk is érdekelheti

Demencia: ettől függ, ki mennyi ideig él még a diagnózis után

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!