Ez a módszer segíthet visszamenni az időben és felfedni az elveszett gyermekkori emlékeket

Orvostudományi kutatások
2025. november 21. 12:24

A kutatók azt vizsgálták, hogyan segíthet egy arcillúzió a gyermekkori emlékek előhívásában.

Sokan álmodoztunk már arról, hogy visszautazhatunk az időben, és újraélhetjük a gondtalan gyermekkort. Talán nem is kell hozzá időgép vagy tudományos fantasztikum: elég lehet egy arcillúzió. A Cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem idegtudósai szerint egy különös képi trükk képes feloldani a mélyen eltemetett gyermekkori emlékeket – még azokat is, amelyeket évtizedek óta nem tudtunk előhívni.

Hogyan működik a „gyermeki arc” illúziója?

A kutatók ötven egészséges felnőttet vontak be a kísérletbe. A résztvevőket arra kérték, hogy nézzék magukat a képernyőn egy élő videófelvételen keresztül, miközben a kutatók a kép felét digitálisan módosították, hogy a személyek úgy nézzenek ki, mintha saját gyermekkori énjüket látnák viszont. A videó tükrözve jelent meg, így az élmény olyan volt, mintha a résztvevők tükörbe néznének. Ez a vizuális torzítás megteremtette a „testi azonosulás” érzetét – vagyis az agy elhitte, hogy az átalakított arc valóban a sajátjuk.

- Minden emlék, amelyre visszaemlékezünk, nemcsak külső esemény, hanem testi tapasztalat is. Az énérzet átmeneti megváltoztatása – például a gyermeki arc viszontlátása – segíthet a régi emlékek felidézésében – magyarázta Dr. Utkarsh Gupta, a kutatás vezetője.

Miután a résztvevők befejezték az „arcillúziós” videónézést, önéletrajzi emlékinterjút töltöttek ki, ahol a gyermekkori és a közelmúltbeli élményeiket kellett felidézniük. Az eredmény meglepő volt: akik a gyermeki arcukat látták, lényegesen több gyermekkori emlékre emlékeztek vissza, mint a kontrollcsoport tagjai.

A gyermekkori amnézia feltörése?

A kutatás egy izgalmas lehetőséget vet fel: talán új utakat találhatunk a „gyermekkori amnézia” leküzdésére – arra a jelenségre, ami miatt a legtöbben nem emlékszünk hároméves korunk előtti eseményekre.

- Amikor ezek az emlékek kialakultak, egészen más testünk volt. Felmerült bennünk a kérdés: ha újraélhetővé tesszük a régi testi tapasztalatokat – például a gyermeki arc látványát –, vajon ezzel újra elérhetővé válnak az akkori élményeink is? – tette fel a kérdést Jane Aspell professzor, a kutatás társszerzője.

A válasz – legalábbis az első eredmények alapján – igen. Az agyunk ugyanis nem külön kezeli a testi és a mentális élményeket: a mozdulatokat, a testérzeteket és a környezet vizuális jeleit együtt kódolja, mint egyetlen komplex élményt. Ha később hasonló testi vagy vizuális inger éri – például ha újra „gyermekként” látjuk magunkat –, könnyebben „megnyitja” a múlt emlékeit is.

Mit árul el ez az emlékezetről és az agyról?

Az idegtudósok szerint ez a felfedezés túlmutat a nosztalgián. Az „arcba nézés illúziója” segíthet megérteni, hogyan épül fel az önéletrajzi emlékezetünk – és hogyan kapcsolódik szorosan a testtudatunkhoz.

- Eredményeink arra utalnak, hogy a testérzékelés és az emlékezés szorosan összefügg. Ha átmenetileg megváltoztatjuk a testélményt, például látványban visszafiatalítjuk az arcot, az elősegítheti a távoli emlékekhez való hozzáférést – fogalmazott Aspell professzor.

Ez az összefonódás különösen érdekes lehet a memóriazavarokkal élők esetében. A kutatók szerint a jövőben az ilyen vizuális illúziók terápiás célokra is alkalmazhatók lehetnek – például demencia vagy Alzheimer-kór esetén –, hogy segítsenek az érintetteknek emlékezni életük korábbi szakaszaira.

A tudomány határán – és azon túl

Természetesen nem arról van szó, hogy mindannyian visszanyerhetjük a csecsemőkori emlékeinket. Ahogy a kutatók is tréfásan megjegyezték, „nem biztos, hogy sokat tanulnánk abból, milyen érzés volt 100-zal több csonttal rendelkezni, mint most”. Azonban az eredmények azt mutatják, hogy a testkép és az identitás manipulálása képes újraaktiválni az agy memóriarendszereit – ez pedig az idegtudomány egyik legizgalmasabb iránya lehet az elkövetkező években.

A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg, és új távlatokat nyit abban, miként használhatjuk az agy észlelési rendszereit a múlt megértésére – vagy akár a memóriazavarok enyhítésére.

Visszajöhet az emlékezetük a súlyos demenciában szenvedőknek a haláluk előtt
Figyelmébe ajánljuk

Visszajöhet az emlékezetük a súlyos demenciában szenvedőknek a haláluk előtt

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: IFLScience
# Kutatás# tanulmány# emlékezet# memória# emlék

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához

Címlapról ajánljuk