Ezeket látta már?

Ez a módszer segíthet visszamenni az időben és felfedni az elveszett gyermekkori emlékeket

Orvostudományi kutatások
2025. november 21. 12:24
elfelejtett gyerekkori emlékek visszaemlékezés

A kutatók azt vizsgálták, hogyan segíthet egy arcillúzió a gyermekkori emlékek előhívásában.

Sokan álmodoztunk már arról, hogy visszautazhatunk az időben, és újraélhetjük a gondtalan gyermekkort. Talán nem is kell hozzá időgép vagy tudományos fantasztikum: elég lehet egy arcillúzió. A Cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem idegtudósai szerint egy különös képi trükk képes feloldani a mélyen eltemetett gyermekkori emlékeket – még azokat is, amelyeket évtizedek óta nem tudtunk előhívni.

Hogyan működik a „gyermeki arc” illúziója?

A kutatók ötven egészséges felnőttet vontak be a kísérletbe. A résztvevőket arra kérték, hogy nézzék magukat a képernyőn egy élő videófelvételen keresztül, miközben a kutatók a kép felét digitálisan módosították, hogy a személyek úgy nézzenek ki, mintha saját gyermekkori énjüket látnák viszont. A videó tükrözve jelent meg, így az élmény olyan volt, mintha a résztvevők tükörbe néznének. Ez a vizuális torzítás megteremtette a „testi azonosulás” érzetét – vagyis az agy elhitte, hogy az átalakított arc valóban a sajátjuk.

- Minden emlék, amelyre visszaemlékezünk, nemcsak külső esemény, hanem testi tapasztalat is. Az énérzet átmeneti megváltoztatása – például a gyermeki arc viszontlátása – segíthet a régi emlékek felidézésében – magyarázta Dr. Utkarsh Gupta, a kutatás vezetője.

Miután a résztvevők befejezték az „arcillúziós” videónézést, önéletrajzi emlékinterjút töltöttek ki, ahol a gyermekkori és a közelmúltbeli élményeiket kellett felidézniük. Az eredmény meglepő volt: akik a gyermeki arcukat látták, lényegesen több gyermekkori emlékre emlékeztek vissza, mint a kontrollcsoport tagjai.

A gyermekkori amnézia feltörése?

A kutatás egy izgalmas lehetőséget vet fel: talán új utakat találhatunk a „gyermekkori amnézia” leküzdésére – arra a jelenségre, ami miatt a legtöbben nem emlékszünk hároméves korunk előtti eseményekre.

- Amikor ezek az emlékek kialakultak, egészen más testünk volt. Felmerült bennünk a kérdés: ha újraélhetővé tesszük a régi testi tapasztalatokat – például a gyermeki arc látványát –, vajon ezzel újra elérhetővé válnak az akkori élményeink is? – tette fel a kérdést Jane Aspell professzor, a kutatás társszerzője.

A válasz – legalábbis az első eredmények alapján – igen. Az agyunk ugyanis nem külön kezeli a testi és a mentális élményeket: a mozdulatokat, a testérzeteket és a környezet vizuális jeleit együtt kódolja, mint egyetlen komplex élményt. Ha később hasonló testi vagy vizuális inger éri – például ha újra „gyermekként” látjuk magunkat –, könnyebben „megnyitja” a múlt emlékeit is.

Mit árul el ez az emlékezetről és az agyról?

Az idegtudósok szerint ez a felfedezés túlmutat a nosztalgián. Az „arcba nézés illúziója” segíthet megérteni, hogyan épül fel az önéletrajzi emlékezetünk – és hogyan kapcsolódik szorosan a testtudatunkhoz.

- Eredményeink arra utalnak, hogy a testérzékelés és az emlékezés szorosan összefügg. Ha átmenetileg megváltoztatjuk a testélményt, például látványban visszafiatalítjuk az arcot, az elősegítheti a távoli emlékekhez való hozzáférést – fogalmazott Aspell professzor.

Ez az összefonódás különösen érdekes lehet a memóriazavarokkal élők esetében. A kutatók szerint a jövőben az ilyen vizuális illúziók terápiás célokra is alkalmazhatók lehetnek – például demencia vagy Alzheimer-kór esetén –, hogy segítsenek az érintetteknek emlékezni életük korábbi szakaszaira.

A tudomány határán – és azon túl

Természetesen nem arról van szó, hogy mindannyian visszanyerhetjük a csecsemőkori emlékeinket. Ahogy a kutatók is tréfásan megjegyezték, „nem biztos, hogy sokat tanulnánk abból, milyen érzés volt 100-zal több csonttal rendelkezni, mint most”. Azonban az eredmények azt mutatják, hogy a testkép és az identitás manipulálása képes újraaktiválni az agy memóriarendszereit – ez pedig az idegtudomány egyik legizgalmasabb iránya lehet az elkövetkező években.

A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg, és új távlatokat nyit abban, miként használhatjuk az agy észlelési rendszereit a múlt megértésére – vagy akár a memóriazavarok enyhítésére.

Visszajöhet az emlékezetük a súlyos demenciában szenvedőknek a haláluk előtt
Figyelmébe ajánljuk

Visszajöhet az emlékezetük a súlyos demenciában szenvedőknek a haláluk előtt

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: IFLScience
# Kutatás # tanulmány # emlékezet # memória # gyerekkor # emlék

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés