Ennyiszer normális naponta szellenteni: a kutatók most először mértek pontos adatokat

A gázképződés normális jelenség, de vajon mikortól túl sok?

A szellentésről, bélgázképződésről keveset beszélünk, pedig mindannyiunk életének természetes része. Sokáig csak becslésekre és önbevallásra támaszkodhattunk, ha azt akartuk tudni, mi számít „normálisnak”. Most azonban egy különleges kutatás végre objektív adatokat szolgáltatott arról, egy átlagos ember naponta hányszor ereget szelet – és az eredmények meglepőbbek, mint gondolná.

Mennyi az annyi?

A Biosensors and Bioelectronics című folyóiratban jelent vizsgálat szerint egy átlagos felnőtt naponta körülbelül 32 alkalommal szellent. Ez jóval magasabb szám annál, mint amit korábban gondoltunk: a régebbi, önbevalláson alapuló adatok napi 10–15 alkalmat valószínűsítettek.

A mostani mérés azonban nem kérdőíveken alapult, hanem egy innovatív, viselhető eszköz segítségével történt, amely folyamatosan – a nap 24 órájában – rögzítette a bélgázok kibocsátását.

A kutatók hatalmas egyéni különbségeket is találtak. Volt, aki mindössze napi 4 alkalommal eregetett szelet, míg mások akár 59-szer is ugyanazon időszak alatt. Ez közel tizenötszörös eltérés – vagyis a „normális” tartomány sokkal szélesebb, mint eddig gondoltuk.

Hogyan mérték mindezt?

A vizsgálat során 19 önkéntes vett részt, akik egy héten keresztül viseltek egy apró szenzort tartalmazó alsóneműt. Az eszköz a kibocsátott hidrogén mennyiségét mérte, amely a bélbaktériumok fermentációs tevékenységének egyik jelzője.

- Valójában nem tudjuk, hogy néz ki a normális puffadás. Ezen alapérték nélkül nehéz megmondani, mikor túlzott valakinek a gázképződése - mondta Brantley Hall, a tanulmány vezetője.

Ez a mondat jól rávilágít arra, miért fontos az ilyen jellegű kutatás. A szellentés önmagában nem betegség, hanem a bélműködés természetes velejárója. Ugyanakkor a túlzott gázképződés vagy a hirtelen változás már utalhat emésztési zavarra, ételintoleranciára vagy a mikrobiom egyensúlyának felborulására.

Mit árul el a szellentés a bélflóráról?

A vizsgálat egyik legérdekesebb eredménye, hogy a hidrogénkibocsátás folyamatos monitorozásával a kutatók pontosabb képet kaptak a résztvevők bélbaktériumainak aktivitásáról a nap különböző időszakaiban.

Amikor az önkéntesek egy inulin nevű prebiotikus rostot fogyasztottak, három-négy órával később az eszköz 97,4 százalékos pontossággal érzékelte az anyagcsere-aktivitás fokozódását – amit egy szellentési hullám kísért.

Ez jól mutatja, hogy a szellentés szorosan összefügg a bélmikrobiom működésével. A vastagbélben élő baktériumok a nem emészthető rostokat lebontják, és ennek melléktermékeként gázok – például hidrogén, metán és szén-dioxid – keletkeznek. Minél aktívabb a fermentáció, annál több gáz képződik.

Léteznek szellentési típusok?

A kutatócsoport most egy úgynevezett „Human Flatus Atlas” létrehozásán dolgozik, amely több száz ember adatain alapul majd. Céljuk, hogy különböző mintázatokat azonosítsanak.

Elképzelésük szerint három fő csoport rajzolódhat ki:

• olyan emberek, akik rostban gazdag étrendet követnek, mégis ritkán eregetnek szelet,
• olyanok, akik kifejezetten sok hidrogént termelnek és gyakran szellentenek,
• valamint az átlagos mintázatot mutató többség.

Hall szerint a Human Flatus Atlas objektív alapértékeket fog meghatározni a bélmikrobiális fermentációhoz, ami elengedhetetlen annak megértéséhez, hogy az étrendi, probiotikus vagy prebiotikus beavatkozások miként befolyásolják a mikrobiom aktivitását.

Mikor számít soknak a szellentés?

A napi 30 körüli szellentés tehát – a mostani adatok alapján – még a normális tartományba eshet. A kulcskérdés inkább az, hogy jár-e kellemetlen tünetekkel.

Érdemes orvosi kivizsgálást kérni, ha a fokozott szellentéshez az alábbiak társulnak:

• tartós hasi fájdalom
• puffadás, amely nem múlik
• hirtelen székelési szokásváltozás
• véres vagy nyákos széklet
• akaratlan fogyás

Ilyen esetekben szóba jöhet laktóz- vagy fruktózintolerancia, irritábilis bél szindróma (IBS), cöliákia vagy más emésztőrendszeri eltérés.

Mit tehet, ha zavarja a túl gyakori szellentés?

A legfontosabb a kiváltó ok azonosítása. A hirtelen nagy mennyiségű rostbevitel – például inulin vagy más prebiotikumok – átmenetileg fokozhatja a gázképződést. Ilyenkor érdemes fokozatosan emelni az adagokat.

A szénsavas italok, bizonyos édesítőszerek (például szorbit), valamint a gyors étkezés közben lenyelt levegő szintén növelhetik a szellentések számát.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: a szellentés az egészséges bélműködés jele is lehet. Teljes hiánya nem feltétlenül jelent előnyt.

Figyelmébe ajánljuk

Kellemetlen puffadás, kínos bélgázok: mi okozza, és hogyan lehet megszabadulni tőle?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!