Egy tanulmány szerint a húsevők nagyobb valószínűséggel élnek 100 évig – de van egy bökkenő
Mégsem jobb a húsmentes élet?
Első hallásra meghökkentőnek tűnhet az a megállapítás, miszerint a húst fogyasztó emberek nagyobb eséllyel érik meg a százéves kort, mint azok, akik teljesen mellőzik az állati eredetű élelmiszereket. Egy friss, nagyszabású vizsgálat valóban erre az összefüggésre hívta fel a figyelmet – de mielőtt bárki elhamarkodott következtetéseket vonna le, érdemes alaposabban megnézni, miről is szól valójában ez az eredmény.
A Conservation nevű folyóiratban megjelent kutatás több mint ötezer, 80 év feletti kínai idős ember adatait elemezte egy hosszú távú, országosan reprezentatív felmérés keretében, amely még az 1990-es évek végén indult. A követés során azt vizsgálták, kik élik meg a századik életévüket, és ez milyen kapcsolatban áll az étrenddel. Az adatok alapján azok között, akik teljesen húsmentesen étkeztek, alacsonyabb volt a százéves kor elérésének aránya, mint a húst is fogyasztók körében.
Ez a megállapítás elsőre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a növényi alapú étrendeket évtizedek óta összefüggésbe hozzák a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint az elhízás alacsonyabb kockázatával. Ezek az előnyök főként a magasabb rostbevitelnek és a telített zsírok visszaszorításának köszönhetők. Jogosan merül fel tehát a kérdés: mi változik meg időskorban?
Más test, más igények
Az egyik kulcsfontosságú szempont az életkor. A vizsgálat kizárólag nagyon idős, 80 év feletti emberekre fókuszált, akiknek a szervezete már egészen másképp működik, mint egy középkorú felnőtté. Az öregedéssel csökken az energiafelhasználás, romlik az étvágy, mérséklődik az izomtömeg és a csontsűrűség, ami együtt jelentősen növeli az alultápláltság és a gyengeség kockázatát.
Miközben fiatalabb korban a táplálkozás célja gyakran a krónikus betegségek megelőzése, idős korban a hangsúly áttevődik: az izomerő megőrzése, a nem kívánt fogyás elkerülése és a megfelelő tápanyagbevitel válik elsődlegessé. Ebben az életszakaszban már minden falat számít.
Fontos részlet, hogy a kutatásban megfigyelt különbség nem minden húsmentesen étkezőre volt igaz. A százéves kor elérésének alacsonyabb esélye kizárólag az alultáplált, alacsony testsúlyú idősek körében jelent meg. Azoknál, akik normál testsúllyal éltek, nem mutatkozott ilyen eltérés.
A testsúly szerepe nem elhanyagolható
Idős korban az alacsony testsúly önmagában is kedvezőtlen kimenetelekkel járhat: összefügg a fokozott gyengeséggel, az elesések kockázatával és a magasabb halálozással. Nem véletlen, hogy a gerontológiában régóta ismert az úgynevezett „elhízási paradoxon”, amely szerint az idősebb életkorban a kissé magasabb testsúly sokszor jobb túléléssel társul.
A vizsgálat ráadásul megfigyeléses jellegű volt, ami azt jelenti, hogy összefüggéseket tár fel, de nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. Más szóval: nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a húsfogyasztás önmagában hosszabb életet okoz.
Érdekes módon a kutatás nem talált hátrányt azoknál az időseknél, akik ugyan nem ettek húst, de fogyasztottak halat, tojást vagy tejtermékeket. Ezek az élelmiszerek olyan létfontosságú tápanyagokat biztosítanak – jó minőségű fehérjét, B12-vitamint, kalciumot és D-vitamint –, amelyek kulcsszerepet játszanak az izom- és csontegészség megőrzésében. Ebben a csoportban a százéves kor elérésének esélye nem különbözött a húsevőkétől.
Mit üzen mindez az egészséges öregedésről?
A tanulság nem az, hogy egyik étrend „jobb” lenne a másiknál minden életkorban. Sokkal inkább az, hogy a táplálkozást érdemes az aktuális életszakaszhoz igazítani. Miközben az energiaszükséglet az évek múlásával csökken, bizonyos tápanyagok – különösen a fehérje, a B12-vitamin, a kalcium és a D-vitamin – iránti igény változatlan marad, vagy akár nőhet is.
A növényi alapú étrend idősebb korban is lehet egészséges választás, de nagyobb odafigyelést, tudatos tervezést és sok esetben étrend-kiegészítők használatát igényli. Ilyenkor már nem az a legfőbb cél, hogy évtizedek múlva milyen betegségeket előzünk meg, hanem az, hogy a mindennapokban megőrizzük az erőnlétet, az önállóságot és az életminőséget.
A legfontosabb üzenet talán az, hogy ami 50 évesen jól működik, nem feltétlenül ideális 90 éves korban. A táplálkozási tanácsoknak követniük kell a test változásait – és ez nem kudarc vagy visszalépés, hanem az egészséges alkalmazkodás része.
Hogyan élhet hosszabban és jobban? A tudomány szerint ez a 6 életmódfaktor döntő lehet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
