A hüvelykujj hossza összefügghet az agy méretével – állítják a tudósok

Ugye most Ön is a hüvelykujját nézegeti?

Egy friss tudományos kutatás váratlan eredményre jutott: úgy tűnik, hogy a hüvelykujj hosszúsága és az agy nagysága között közvetlen összefüggés áll fenn. A vizsgálat azt sugallja, hogy az emberi kéz aprónak tűnő részletei sokkal többet árulhatnak el biológiai fejlődésünkről, mint korábban gondoltuk.

Kéz és agy: egy evolúciós történet

Az emberi kéz a maga kifinomult mozdulataival, a precíz fogással és az eszközhasználattal régóta az emberiség egyik legkülönlegesebb sajátossága. De vajon hogyan alakult ki ez az összetett képesség, és milyen szerepet játszott benne az agy fejlődése? Egy friss kutatás most arra világított rá, hogy a hüvelykujj hossza és az agy mérete között szoros, eddig nem ismert kapcsolat húzódik meg – írja a University of Reading.

A vizsgálat során 94 különböző főemlősfaj – köztük emberszabásúak, makik és fosszilis rokonok – csontjait és agytérfogatát elemezték. Az eredmény egyértelmű: ahol hosszabb volt a hüvelykujj, ott nagyobb volt az agy is. Vagyis a kézügyesség és az intelligencia nem egymástól függetlenül, hanem egymást erősítve fejlődött.

Nem a kisagy volt a kulcs

A kutatók eredetileg azt feltételezték, hogy a hüvelykujj hossza a mozgáskoordinációért felelős kisagy méretével állhat összefüggésben. A valóság azonban mást mutatott: a kapcsolat a neocortexszel bizonyult erősebbnek. Ez az agyterület felel a magasabb rendű kognitív funkciókért, például a tudatos döntéshozatalért, a problémamegoldásért és a társas viselkedésért.

Ez meglepő fordulat, hiszen arra utal, hogy nemcsak a kéz mozgásának finomhangolása volt döntő, hanem az is, hogyan tudta az agy tudatosan irányítani és felhasználni ezeket a mozdulatokat. A hüvelykujj tehát nem csupán fizikai eszköz, hanem a gondolkodás fejlődésének egyik motorja is.

Szerszám, művészet, gondolkodás

Ha belegondolunk, a hosszabb hüvelykujj és a nagyobb agy együttese teremtette meg az alapját annak, hogy az ember képes legyen kőeszközöket pattintani, tüzet rakni, később pedig írást, művészetet és technológiát alkotni. Minden egyes tárgy, amelyet kézbe veszünk, tükrözi azt az evolúciós történetet, amelyben kézügyesség és elme szorosan összefonódott.

A kutatás azért is jelentős, mert segít jobban megérteni, hogy az emberi faj miért különleges a főemlősök között. Nemcsak az agyunk nagy, hanem kézhasználatunk kifinomultsága is összhangban fejlődött vele – írja a BBC.

A kivétel

Az evolúciós mintában ugyanakkor akadt egy érdekes kivétel is: az Australopithecus sediba. Ennél a fajon aránytalanul hosszú hüvelykujjat találtak, amelyhez viszonylag kicsi agy társult. A magyarázat valószínűleg az életmódjában rejlik: részben fákon mozgott, részben a földön élt, így kezei más funkciókat töltöttek be, mint az eszközhasználó rokonoknál. Ez is azt erősíti, hogy a kéz és az agy fejlődése nem minden esetben követett egyenes vonalat, hanem a környezethez való alkalmazkodás finomította.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!