A tudósok szerint ma is zajlik „élet” a több mint 5300 éves múmiában.
- Ötzi, a több mint 5300 éves jégember teste kivételesen jó állapotban vészelte át a az idő múlását az Alpok jegében.
- A kutatók olyan mikroorganizmusokat találtak benne és rajta, amelyek közül néhány talán ma is aktív.
- Egyes mikrobák genetikai nyomai meglepően „frissnek” tűntek, így lehetséges, hogy hosszú ideig életben maradtak a jégben.
- A test megtalálása utáni fenolos kezelés ellenére néhány élesztőgomba alkalmazkodni tudott a modern konzerváláshoz is.
- A vizsgálat azt mutatja, hogy Ötzi múmiája nem csak régészeti lelet, hanem egy működő, különleges mikrobiális ökoszisztéma is lehet.
Amikor 1991-ben két túrázó az Alpok egyik gleccserében egy emberi testre bukkant, még nem sejtették, hogy az emberiség egyik legfontosabb régészeti felfedezését tették. A később Ötziként ismertté vált jégember több mint 5300 éve halt meg, mégis olyan kivételes állapotban maradt fenn, hogy a kutatók a mai napig újabb és újabb információkat nyernek ki belőle.
Most egy különösen izgalmas vizsgálat arra utal, hogy a híres múmia valójában nem teljesen „élettelen”. A testében és felszínén olyan mikroorganizmusokat találtak, amelyek közül néhány akár évezredek óta jelen lehet, sőt bizonyos jelek arra utalnak, hogy egy részük ma is aktív.
Az Alpok jege különleges módon őrizte meg a testet
Ötzi valamikor Kr. e. 3300 körül vesztette életét az Ötz-völgyi-Alpok magashegyi területén. A rendkívüli hideg és a jégbe zártság megakadályozta a szokásos bomlási folyamatokat, ezért a teste szinte természetes módon mumifikálódott.
A mikroorganizmusok normál körülmények között kulcsszerepet játszanak az elhunyt szervezet lebontásában. A fagypont körüli vagy az alatti hőmérséklet azonban jelentősen lelassítja ezt a folyamatot, így Ötzi maradványai kivételes állapotban vészelték át az elmúlt évezredeket.
A felfedezés óta a kutatók számos részletet rekonstruáltak az életéből. Tudjuk például, hogy halálakor körülbelül 46 éves lehetett, testét több tucat tetoválás díszítette, ruházata különböző állatok bőréből készült, utolsó étkezése pedig vadállatok húsából, zsiradékból és gabonafélékből állt.
Nemcsak a testet, a benne élő mikrobákat is vizsgálták
Az elmúlt évtizedekben több kutatás foglalkozott Ötzi bélrendszerének mikrobiomjával, vagyis azokkal a baktériumokkal és más mikrobákkal, amelyek életében a szervezetében éltek. Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy mikrobiomja sok szempontból közelebb állt a mai hagyományos életmódot folytató népcsoportokéhoz, mint a modern nyugati társadalmak lakóinak bélflórájához.
A kutatók korábban egy ősi Helicobacter pylori baktériumtörzset is azonosítottak benne. Ez a baktérium napjainkban a gyomorfekély és bizonyos gyomordaganatok kialakulásával is összefüggésbe hozható.
A mostani vizsgálat azonban más kérdésre kereste a választ: vajon a múmiában található mikrobák közül maradhattak-e olyanok, amelyek még ma is valamilyen formában aktívak?
Mintákat vettek a test minden részéről
Az olaszországi Eurac Research kutatócsoportja a múmia különböző pontjairól vett mintákat. Nemcsak a bőrfelszínt vizsgálták meg, hanem a test belsejéből származó olvadékvizet is elemezték. Emellett felhasználták korábbi gyomor- és bélszövet-vizsgálatok eredményeit, valamint a lelőhelyről származó talajmintákat is.
A kutatók korszerű DNS- és RNS-szekvenálási technikákkal próbálták meghatározni, milyen mikroorganizmusok találhatók a mintákban, és ezek milyen állapotban lehetnek.
Az eredmények alapján a mikrobák két nagy csoportba sorolhatók.
Az egyik csoportot azok az ősi mikroorganizmusok alkották, amelyek valószínűleg még Ötzi életében is a szervezetében éltek.
A másik csoportba olyan hidegkedvelő élesztőgombák tartoztak, amelyek rendkívül jól alkalmazkodtak a fagyos környezethez. Ezek genetikai rokonságot mutattak olyan mikrobákkal, amelyek ma is megtalálhatók az Antarktiszon és más extrém hideg régiókban.
Ötzi, a jégember
Forrás: Getty images
Egyes mikrobák meglepően „frissnek” tűntek
A legérdekesebb megfigyelés az volt, hogy nem minden mikroorganizmus mutatta ugyanazokat az öregedésre utaló nyomokat.
Egyes mintákban a genetikai anyag erősen károsodott és töredezett volt, ami több ezer éves eredetre utal. Más esetekben azonban a kutatók jóval frissebb állapotú genetikai nyomokat találtak. Ez arra enged következtetni, hogy bizonyos mikroorganizmusok valamilyen formában fennmaradhattak, sőt akár minimális aktivitást is mutathattak az évszázadok vagy évezredek során.
Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ezek a mikrobák megszakítás nélkül aktívak voltak több mint ötezer éven keresztül, a jelek szerint a jégember teste olyan környezetet biztosított számukra, amely elősegítette túlélésüket.
A modern tartósítás is alakíthatta a mikrobiális közösséget
A történet egyik különös részlete, hogy Ötzi megtalálása után a testet fenollal kezelték. Ez egy olyan vegyület, amelyet a gombásodás és a mikrobiális szaporodás visszaszorítására használnak.
A kutatók meglepetésére több olyan élesztőfajt is találtak, amelyek képesek lebontani és hasznosítani a fenolt. Elképzelhető tehát, hogy egyes mikrobák nemcsak túlélték a modern konzerválási eljárásokat, hanem bizonyos mértékig alkalmazkodtak is hozzájuk.
Egy múmia, amely nem teljesen mozdulatlan
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a 2010-ben és 2019-ben gyűjtött minták összehasonlítása során az egyik hidegkedvelő élesztőfaj populációja növekedést mutatott.
Ez arra utalhat, hogy a speciális tárolókamrában – ahol Ötzit ma is fagypont közeli körülmények között őrzik – bizonyos mikroorganizmusok nemcsak életben maradnak, hanem rendkívül lassú ütemben szaporodni is képesek.
A tudósok ezért ma már nem pusztán egy történelmi leletként tekintenek a jégemberre, hanem egy olyan különleges ökoszisztémaként, amelyben ősi és modern mikroorganizmusok együtt léteznek.
A kutatás tehát túlmutat egyetlen híres múmia történetén. A mikroorganizmusok rendkívüli alkalmazkodóképességének megértése segíthet feltárni, hogyan képes az élet extrém körülmények között fennmaradni. Ez nemcsak a földi élet határainak megismerésében lehet fontos, hanem akár az asztrobiológiai kutatásokban is, amelyek azt vizsgálják, hogy más bolygókon vagy holdakon létezhetnek-e életformák.
Zavarba ejti a kutatókat egy 7200 éves tinédzser DNS-maradványa
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
