Mellrák betegút: a betegtapasztalatokon át az ellátórendszer hiányosságait is felfedte egy új magyar kutatás

Betegségek

2025. április 10. 12:04

EK-összeállítás

Megjelent az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület emlőrákos betegút felmérésének eredményeit összefoglaló kiadvány, amely a több mint 1100 válaszadó által a tavalyi évben kitöltött kérdőívek alapján készült el.

- A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet kapjunk az emlőrák betegút jelenlegi magyarországi helyzetéről. Kutatásunk eredményei többek között rávilágítanak a hazai emlőrák-ellátást meghatározó földrajzi különbségekre, illetve ezek részletes jellemzőire, valamint a különböző korcsoportok tapasztalataira a betegút során - hangsúlyozta az Egészség Hídja Egyesület.

A kutatás rámutatott:

Az emlőrák 8 nőből egyet érint.
A szűréseken való részvételi ráta kb. 40%. Ezt a szám nagyon alacsony, a statisztikák szerint 70%-os részvételi arány esetében 30%-kal csökkenthető lenne a halálozás!
Az időben történő diagnózis életeket menthet!
A kiújulás kockázata sok esetben magas lehet, függetlenül a nyirokcsomó érintettségtől. (Rendszeres kontrollvizsgálattal, a kiújulás kockázatát csökkentő terápiákkal életet lehet menteni.)
A korai emlőtumor időbeni dignózisa és modern, korszerű terápia alkalmazása azért nagyon fontos, hogy csökkentsük a kiújulás rizikóját. Megfelelő terápiát alkalmazva 4 kiújulásból több mint 1 elkerülhető!

Az Egészség Hídja, Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület 2024-ben átfogó kutatást végzett az emlőrákkal érintettek helyzetéről. Több mint 1000 beteg osztotta meg tapasztalatait a diagnózisról, a kezelésekről, az ellátás minőségéről és a betegség mindennapi hatásairól.

A kutatás célja az volt, hogy hiteles adatokkal támogassák a mellrákkal élőket, feltárják az ellátórendszer hiányosságait, és segítsék a döntéshozókat a betegút fejlesztésében - olvasható a szervezet oldalán.

A beérkezett válaszokból elkészült összegzés részletesen bemutatja a jelenlegi helyzetet, az eredmények itt olvashatók, letölthetőek pdf-ben: Lépésekkel közelebb egy jobb betegútért

"Hálásak vagyunk mindenkinek, aki időt és energiát szánt a kérdések megválaszolására. Nem jöhetett volna létre reprezentatív eredmény, ha egyesületi tagjaink és online követőink nem segítenek a terjesztésben. Végül, de nem utolsósorban köszönjük a kérdőív összeállásában és az adatok kiértékelésében nyújtott segítséget Ághné Dr. Tittmann Juditnak, Baló Sárának, Gyöngyösi Kristófnak, Kaló Dorottyának, Mezei Dórának, Dr. Pitter Jánosnak, Szikszay Dorottyának és Dr. Vokó Zoltánnak. A kutatást végezte: Tóth Krisztina, az egyesület alelnöke."

Mellrákmegelőzés: szűrővizsgálatok és kontrollvizsgálatok mellrák esetén

A mellrák a nőket érintő egyik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus, amely időben felfedezve nagy eséllyel gyógyítható. A megelőzésben és az utókövetésben egyaránt kulcsszerepet játszanak a rendszeres szűrővizsgálatok és az orvosi kontrollvizsgálatok.

Miért fontos a mellrákmegelőzés?

A mellrákmegelőzés célja, hogy még a tünetek megjelenése előtt felismerhető legyen az elváltozás. A rendszeres szűrések segítségével a daganat már korai, jól kezelhető stádiumban diagnosztizálható. Az időben megkezdett kezelés jelentősen javítja a túlélési esélyeket és csökkenti az életminőség romlását.

Szűrővizsgálatok a mellrák megelőzésére

Magyarországon a szervezett emlőszűrés 45 és 65 év közötti nők számára elérhető kétévente, de egyéni kockázat alapján már fiatalabb korban is javasolt lehet a vizsgálat.

A leggyakoribb szűrővizsgálatok

Mammográfia: alacsony dózisú röntgensugárral készült felvétel, amely a legfontosabb eszköz a szűrésben. Elsősorban 40 év felett javasolt.
Ultrahangvizsgálat (emlő- és hónaljárnyéki): különösen fiatalabb nőknél, sűrűbb emlőállomány esetén lehet hasznos kiegészítő vizsgálat.
Tapintásos emlővizsgálat: szakorvos vagy képzett egészségügyi szakember végzi.
Önvizsgálat: havonta végzett rendszeres önellenőrzés segíthet a szokatlan elváltozások észlelésében.
MR-vizsgálat: elsősorban magas kockázatú (pl. BRCA-mutációs) esetekben használatos.

Kinek ajánlott gyakrabban szűrésre járni?

akiknél elsőfokú rokon (anya, testvér) érintett volt mellrákban
akik öröklött BRCA1 vagy BRCA2 génmutációval élnek
akik fiatalkorban mellkasra sugárkezelést kaptak
akiknél más kockázati tényező (elhízás, hormonpótló terápia, dohányzás) is fennáll

Kontrollvizsgálatok mellrák diagnózisa után

A mellrák diagnózisa után az onkológiai gondozás célja a kiújulás, áttétképződés korai felismerése, valamint a kezelés utóhatásainak követése. A kontrollvizsgálatok gyakorisága és típusa az alkalmazott kezeléstől, a betegség stádiumától és a beteg általános állapotától függ.

Általános kontrollprogram

Első 2-3 évben: 3-6 havonta onkológiai vizit, tapintásos emlővizsgálat
3-5 év után: évente kontroll
5 év után: évenkénti követés, főként háziorvosi vagy nőgyógyászati keretek között

Alkalmazott vizsgálatok

Mammográfia: évente, ha az adott oldali emlő megtartott
Emlőultrahang: szükség esetén kiegészítőként
Laborvizsgálatok: vérkép, májfunkciók, tumormarkerek (nem rutinszerűen, inkább panasz esetén)
Képalkotó vizsgálatok (CT, MR, csontizotóp): panasz vagy klinikai gyanú alapján
Hormonreceptor-pozitív betegeknél: a hormonkezelés mellékhatásainak nyomon követése

Mire figyeljen a beteg a kontrollok között?

A kontrollidőpontok között is fontos az éberség. Bármilyen új tünet – például csomó, fájdalom, váladékozás, bőrelváltozás, fáradékonyság, csontfájdalom – esetén azonnal orvosi vizsgálat javasolt. A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a függőségkezelés, tehát az alkohol kerülése, a dohányzás abbahagyása mind segítenek a kiújulás kockázatának csökkentésében.

Gyakran ismételt kérdések a mellrákszűrésről

mellrák diagnózis kontrasztanyagos mammográfia mikor

A mellrákmegelőzésben és az utókövetésben egyaránt kulcsszerepet játszanak a rendszeres szűrővizsgálatok és az orvosi kontrollvizsgálatok.

Forrás: shuttertock.com

Milyen életkorban érdemes először mammográfiára menni?

Általánosságban 40 éves kortól javasolt, de ha valaki fokozott kockázatnak van kitéve (például családi halmozódás vagy genetikai mutációk esetén), már 30-35 éves kortól szükség lehet képalkotó szűrésre. A szakorvosi vélemény dönt arról, hogy mikor kezdjék el a szűrést és milyen gyakran.

Milyen jelek utalhatnak mellrákra?

A leggyakoribb tünet a fájdalmatlan csomó az emlőben vagy a hónaljban. Emellett előfordulhat mellbimbó behúzódás, bőr elváltozása (pl. narancshéj-szerű felszín), váladékozás, duzzanat, aszimmetria. Ezek nem mindig jelentik rák jelenlétét, de minden esetben orvosi vizsgálatot igényelnek.

A mammográfia fájdalmas?

A mammográfia során az emlőt néhány másodpercre összenyomják a megfelelő képalkotáshoz, ami kellemetlen lehet, de nem fájdalmas - általában gyorsan lezajlik és elviselhető. A menstruáció utáni héten érdemes időzíteni, amikor az emlő kevésbé érzékeny.

Mellrák után meddig kell járni kontrollra?

Általában legalább 5 évig tart a rendszeres onkológiai gondozás, de sok esetben ezt követően is élethosszig tartó évenkénti ellenőrzést javasolnak. A hormonérzékeny típusoknál akár 10 évig is tarthat a gyógyszeres kezelés és a kapcsolódó ellenőrzés.

Hogyan csökkenthetem a mellrák kockázatát?

Az egészséges életmód – beleértve a normál testsúly megőrzését, rendszeres testmozgást, a dohányzás elkerülését, a mértékletes alkoholfogyasztást és a kiegyensúlyozott étrendet – bizonyítottan csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét. A hormonpótló kezeléseket mindig egyénileg kell mérlegelni. A rendszeres szűrés pedig a legfontosabb megelőző eszköz.