Ezeket látta már?

Jobbat tesz a gyakori véradás az egészségével, mint gondolná - ettől a súlyos betegségtől is védhet

Rákkutatások
2025. március 19. 12:24
milyen hatása van gyakori véradásnak

Érdekes összefüggésre bukkantak a kutatók a gyakori véradás kapcsán.

A londoni Francis Crick Intézet kutatói egy friss tanulmány keretében arra a megállapításra jutottak, hogy a rendszeres véradás kedvező hatásokat gyakorolhat az egészségünkre. Az elemzés során a több mint 100 alkalommal vért adó férfiak vérsejtjeiben olyan mutációkat azonosítottak, amelyek potenciális védelmet nyújthatnak a bizonyos ráktípusok, különösen a leukémia ellen. A kutatók felfedeztek ugyanis olyan genetikai változásokat a rendszeres véradóktól származó vér őssejtjeiben, amelyek elősegítik az új, nem rákos sejtek termelődését.

Az eredményeket a neves Blood nevű szaklapban publikálták.

Őssejtek és mutációk

Az életkor előrehaladtával a vér őssejtjeiben fellépő mutációk közti különbségek megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy felismerjük a vérrák kialakulásának mechanizmusát, és beavatkozhassunk a folyamatba, még a klinikai tünetek megjelenése előtt.

Ahogy idősödünk, a csontvelő őssejtjei különféle mutációkat halmoznak fel, amelyek eltérő genetikai felépítésű vérsejtcsoportok kialakulásához vezetnek. E csoportok közül néhány vérrákhoz, leukémiához vezethet. Hector Huerga Encabo és csapata a kutatás során 217, 60-72 év közötti férfit vizsgált, akik több mint 100 alkalommal adtak vért, valamint 212 férfit, akik kevesebb mint 10-szer vettek részt a véradáson.

Amikor az emberek vért adnak, a csontvelőben lévő őssejtek új vérsejteket termelnek, hogy pótolják a vesztett vért, és ez a folyamat különböző változatok kiválasztását segíti elő.

Ennek a génnek a mutációja nyújthat védelmet

Az eredmények szerint a DNMT3A gén mutációinak gyakoribb előfordulását tapasztalták a rendszeres véradóknál. Már ismert, hogy ez a gén mutációkat mutat leukémiás betegeknél, azonban a donorok esetében észlelt változások nem a leukémia előtti állapotokban történtek. A kutatók laboratóriumi kísérleteken keresztül is vizsgálták a genetikailag módosított vér őssejtjeinek reakcióját az eritropoetin (EPO) hormonra (amely a vörösvérsejtek termelését serkenti), így szimulálva a véradás hatását.

Az őssejteket két különböző környezetben növesztették: az egyikben volt a EPO hormon, (hasonlóan a véradás után történtekhez) a másikban pedig gyulladást okozó anyagok voltak, amelyek fertőzést utánoznak.

A vizsgálatok során azt találták, hogy a gyakori véradóknál lévő, nem rákos mutációkkal rendelkező sejtek jól reagáltak és növekedtek az EPO környezetben, míg a gyulladást okozó környezetben erre nem voltak képesek. Ezzel szemben a leukémiához kapcsolódó mutációkkal rendelkező sejtek növekedtek a gyulladásos környezetben is.

Ez azt jelzi, hogy a gyakori vérzők (véradók) mutációi főleg a vérveszteségre reagálnak, anélkül, hogy rákossá válnának.

Ez jellemző a gyakori véradókra

A gyakori véradókra jellemző DNMT3A mutációkkal rendelkező sejtek EPO jelenlétében fokozott növekedést mutattak, míg gyulladásos környezetben nem. Ezzel szemben a leukémia előtti mutációkkal rendelkező sejtek mindkét körülmény között növekedést mutattak. Ez azt jelzi, hogy a gyakori vérzők (véradók) mutációi főleg a vérveszteségre reagálnak, anélkül, hogy rákossá válnának.

Végül a kutatók emberi őssejteket ültettek egerekbe, amelyek kétféle mutációt hordoztak. Néhány egeret EPO-val kezeltek, hogy utánozzák a véradás okozta stresszt.

Az eredmények szerint a gyakori véradókra jellemző mutációkkal rendelkező sejtek normálisan fejlődtek és segítették a vörösvérsejt-termelést stressz alatt, anélkül, hogy rákosak lettek volna. Viszont a leukémiához kapcsolódó mutációkkal rendelkező sejtek növekedtek mind normál, mind stresszes körülmények között, és fehérvérsejtek is termelődtek.

A kutatók tehát úgy gondolják, hogy a rendszeres véradás olyan mutációkat választ ki, amelyek segítenek a sejteknek jól reagálni a vérveszteségre, de nem választja ki a vérrákhoz kapcsolódó mutációkat.

Véradás és plazmaadás - ez a különbség a kettő között
Kapcsolódó cikk a témában

Véradás és plazmaadás - ez a különbség a kettő között

EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz
# véradás # Kutatás # rák # prevenció # megelőzés # leukémia # vérrák

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés