Egy titokzatos lény, amelyet Anglia partjainál fedeztek fel, szóhoz sem juttatta a tudósokat!
A földből előbukkant állat mintha csak kővé dermedt volna: a test mérete, arányai és részletei szinte tökéletesek. Mitől olyan különleges ez a lelet? Eláruljuk.
Amikor egy új ragadozófaj szinte teljes csontváza kerül elő a földből, az a paleontológusok szemében valóságos kincs. A dél-angliai Dorset aranyló sziklái ezúttal egy különleges „tengeri sárkányt” adtak vissza a tudománynak: egy közel 190 millió éve élt ichthyoszauruszt, amelyet szinte érintetlen állapotban sikerült feltárni.
A Jurassic Coastnak nevezett partszakasz világszerte híres arról, hogy a felszínen is látható fosszíliák őrzik a Föld korai történetét. Itt került elő az a különleges csontváz is, amelyről nyolc évnyi aprólékos kutatás után kiderült: egy teljesen új fajról van szó. A Xiphodracon goldencapensis nevet kapta, amely szó szerint „Aranyfoki kardsárkányt” jelent. A felfedezésről szóló tudományos leírás a Papers in Palaeontology folyóiratban jelent meg.
A „hiányzó láncszem”, amely újraírja az ichthyoszauruszok történetét
A leletet Lyme Regis és Swindon között találták, azon az UNESCO Világörökségi partszakaszon, ahol a 19. században Mary Anning elsőként fedezett fel ichthyoszauruszokat. Már csak emiatt is különös jelentőségű a mostani felfedezés.
A csontváz 2016-ban került elő Chris Moore gyűjtő jóvoltából, és a szakértők megdöbbenésére szinte teljesen épen maradt fenn. Az ichthyoszauruszok fosszíliái általában hatalmas kőzetnyomás alatt deformálódnak, így ritka, hogy a háromdimenziós szerkezet eredeti formájában megmaradjon. Itt azonban mintha csak kővé dermedt volna az állat: a test mérete, arányai és részletei szinte tökéletesek.
A körülbelül háromméteres hüllő keskeny fejjel, kardszerű állkapoccsal és hatalmas szemüregekkel rendelkezett. Ezek a tengeri ragadozók kiváló látással tájékozódtak a félhomályos mélységekben, és vadásztak a tintahalakra vagy kisebb halakra. Az is rendkívül ritka, hogy az utolsó étkezés megkövesedett maradványait is megtalálják a hasüregben – ebben az esetben azonban ez is fennmaradt, tovább gazdagítva a fajról alkotott képet.
Miért ennyire különleges ez a lelet?
A Xiphodracon goldencapensis egy olyan korszakból származik, amelyet a paleontológusok a korai jura „árnyékzónájának” neveznek. A Plinsbach-kor (193–184 millió évvel ezelőtt) döntő átmenetet jelentett: a primitív ichthyoszauruszok tömeges kihalása után új, mozgékonyabb, a tengeri élethez jobban alkalmazkodott ragadozók jelentek meg.
Ebből a korszakból azonban alig maradtak fenn értékelhető fosszíliák. A lerakódások ritkák, a csontok pedig gyakran töredékesek. A most előkerült példány ezért valódi hiányzó láncszemként segít megérteni, hogyan váltak az ősi, nehézkes hüllők karcsú, gyors ragadozókká.
A Xiphodracon morfológiája is erről tanúskodik: már nem az a robusztus, csontját tekintve „szárazföldi” jellegű hüllő, mint ősei, de még nem is az a teljesen áramvonalas csúcsragadozó, amely a jura tengereit később uralta. Két evolúciós korszak határán áll, és pontosan emiatt olyan értékes.
„Amikor először megláttam, tudtam, hogy különleges, de nem sejtettem, milyen kulcsszerepet fog játszani a Plinsbach-fauna rekonstrukciójában. A Xiphodracon valóban egy hiányzó darabja az ichthyoszauruszok evolúciós kirakósának” – mondja Dean R. Lomax paleontológus, a kutatás egyik szerzője.
A jövő: részletes vizsgálatok és világszintű bemutatás
A különleges példány a kanadai Royal Ontario Museum gyűjteményébe került, ahol a világ egyik legnagyobb természettudományi kollekciójához csatlakozik. Itt nemcsak kiállítják majd a nagyközönség számára, hanem modern, nagy felbontású képalkotó módszerekkel – például mikrotomográfiával és 3D modellezéssel – tovább vizsgálják. Ezek a technikák lehetővé teszik, hogy még pontosabb képet kapjunk a csontváz szerkezetéről, az izomtapadási helyekről és a faj evolúciós kapcsolatairól.
A Xiphodracon goldencapensis tehát nem csupán egy új faj, hanem egy újabb kulcs az ősi tengerek életének megértéséhez. Egy olyan lenyomat a múltból, amely hidat képez a korai, még esetlen úszók és a későbbi, villámgyors tengeri ragadozók között.
És bár a története több mint 180 millió évvel ezelőtt ért véget, most új fejezetet nyit a tudományban – és talán abban is, ahogyan a Föld ősi élővilágára tekintünk.
Páratlanul ritka, római kori orvosi eszközökre bukkantak a Jászságban
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
