Ezeket látta már?

Lábon kihordott szívinfarktus: a kardiológus szerint, ha ezeket tapasztalja gyanakodjon

csendes szívinfarktus, szívinfarktus, szívroham, mellkasi fájdalom, légszomj, EKG

A lábon kihordott vagy csendes infarktus tünetei félrevezetők lehetnek.

Lábon kihordott, vagy csendes szívinfarktusról akkor lehet beszélünk, ha az infarktus a beteg számára nem vagy alig érzékelhető tünetekkel történt meg. Felmerülhet a kérdés, hogy ha egyszer lezajlott és nem okozott gondot, miért kell vele foglalkozni? Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szavaiból kiderül, hogy azért, mert kezelés nélkül jelentősen megnöveli a szívprobléma miatti elhalálozás esélyét a későbbiekben.

Mi is az a csendes szívroham?

A csendes szívinfarktus vagy szívroham (a tünetekkel járó infarktushoz hasonlóan) a koszorúér belsejében kialakuló szűkület miatt következik be. Ilyenkor az ér belsejében lévő meszes plakk megreped és elzárja a véráram útját. Mivel az ér által ellátott szívizom nem kap elegendő vért és az oxigénellátása elégtelen lesz, egy idő után végleges károsodást szenved, elhal.

Mindez azonban a csendes szívroham esetén nem jár feltűnő tünetekkel, esetleg csak izomfeszülés jelentkezik a hátban vagy a mellkasban, gyomorrontás szerű panaszok, és/vagy nagyfokú fáradtság érzékelhető. Néha ezek a tünetek kiegészülhetnek légszomjjal, izzadással, hányingerrel, alvási nehézséggel, de ezek a panaszok nem olyan erőtejesek, ahogyan az a szívinfarktusnál „várható”. Éppen ezért a páciensek emiatt nem fordulnak orvoshoz, gyakran csak rutin vizsgálat során derül ki a lezajlott esemény.

Miért lenne fontos tudni a túlélt infarktusról?

Tanulmányok szerint a csendes szívinfarktus utáni hosszútávú túlélési esélyek ugyanolyanok, mint a „hagyományos” szívinfarktust túlélt betegeké. Ugyanakkor a csendes szívroham megnöveli a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, különösen az 50 évnél fiatalabbak körében.

Éppen ezért fontos róla tudni, kik a veszélyeztettek ebből a szempontból. Az American Heart Associaton szerint különösen a cukorbeteg nők tartoznak a rizikócsoportba, bár e tekintetben a férfiak sem élveznek védettséget. (A cukorbetegség miatt esetlegesen kialakuló neuropátia, vagyis idegkárosodás miatt nagyobb az esélye, hogy szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat.) További rizikófaktornak számít a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a dohányzás, a magasabb életkor, és a családban halmozódó, valamint az érintettnél már ismert szív-érrendszeri betegségek.

Hogyan derülhet ki, hogy csendes szívrohamunk volt?

- Nagyon gyakran egy rutin, vagy más célból végzett kivizsgáláson vesszük észre a lezajlott szívinfarktus nyomait – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.- Akár egy EKG vizsgálat, egy terheléses EKG is láthatóvá teheti a történteket, és természetesen egy CT és a koszorúér angiográfia által is kimutatható. Ez egy nagyon fontos felismerés, hiszen a teljes szív-érrendszer állapotát tekintetbe véve így el tudunk rendelni olyan kezeléseket – elsősorban béta-blokkoló gyógyszereket, vérhígítókat -, amelyekkel csökkenthetjük a későbbi szövődmények kialakulásának esélyét. Ezen kívül az a páciens, aki tud róla, hogy átélt egy csendes szívinfarktust, maga is sokat tehet az egészsége megőrzéséért, ha az évenkénti-kétévenkénti kardiológiai kivizsgálások mellett az életmódján is változtat. A kardiológus, a mozgásterapeuta és a dietetikus segítségével ez a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a rendszeres mozgás, a dohányzás elhagyása és a kiegyensúlyozott, szívbarát étrend beépüljön az életmódba. Ezentúl pedig rendszeressé kell tenni a vérnyomás- és koleszterinszint mérést, valamint minden szokatlan tünetről informálni kell a kezelőorvost.

A szívinfarktus tünetei

  • mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
  • légszomj, nehézlégzés, fulladás;
  • émelygés, hányinger, hányás;
  • heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
  • szédülés, esetleg ájulás;
  • gyomorfájdalom;
  • hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
  • pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.

A fenti panaszok bármilyen kombinációban jelentkezhetnek, azonban a szívinfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.

Mikor forduljon orvoshoz?

Szívinfarktus tünetei esetén azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt! A mentők kiérkezéséig lehetőleg félig ülő helyzetben, teljes fizikai nyugalomban várjon, kerülve a felesleges megterhelést.

(KardioKözpont)

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Szapora pulzus mellett mellkasi fájdalom: 5 tünet, amikor mentőt kell hívni

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!



EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

#szívbetegség

Forrás: Kardioközpont
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához