Májbetegség jelölése a laborleleten: ezeket az értékeket nézze!

Betegségek

2024. augusztus 12. 08:04

Mit jelentenek a májenzim értékek? Mindig májbetegségre utalnak a magasabb számok? Hepatológus orvos válaszol a kérdésekre.

Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus a leggyakoribb kérdésekre válaszolt a témában.

Mik azok a májenzimek?

Sokan hallottak már a laborvizsgálatok kapcsán a májfunkcióról, a májenzimekről, sőt, a leletekben is olvashatták a GOT, Gamma-Gt, AP, ALP, GPT rövidítéseket. Az utóbbiak a májenzimek megnevezései, amelyek közül a GPT kizárólag a májban található meg, míg a többi szinte minden szervben előfordul. Többek ezeket az értékeket vizsgálják a vér elemzésekor, ha azt szeretné megtudni az orvos, hogyan működik a máj.

Ha ezek az úgynevezett májfunkciós értékek emelkedettek, vagyis nagyobbak, mint a laborleletben meghatározott referenciatartomány, az már elindíthatja a kivizsgálást egy bizonyos irányba. (Azzal érdemes tisztában lenni, hogy az egyes laboratóriumok referenciaértékei némileg különbözhetnek egymástól, tehát azokat nem minden esetben lehet egy az egyben megfeleltetni egymással.)

– Ugyanakkor az enyhén emelkedett értékek láttán nem kell megijedni, ilyen esetekben sokszor semmit nem szükséges tenni, csak kivárni és rendszeres időközönként megismételni a vizsgálatokat – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – Más a helyzet, ha az értékek jelentősen magasabbak, mint a normál tartomány és/vagy a páciensnek tünetei is vannak. Ilyenkor természetesen további vizsgálatok is szükségesek lehetnek.

Mit lehet még figyelni a laborleletben?

A felsorolt májenzimeken túl vannak még olyan további anyagok, amelyeket szintén fontos lehet mérni. A legismertebb talán a bilirubin, az az anyag, ami a vér vörös színét biztosítja és ami a sárgaságnak is okozója lehet. Ha ugyanis bizonyos máj-, epe- vagy vérbetegségek miatt emelkedik a bilirubin szintje, az felszaporodik a szövetekben és sárgásra színezi azokat – elsősorban a szemfehérjét, majd a nyálkahártyát és esetleg a bőrt.

Ugyancsak érdemes elemezni további faktorokat, amelyek utalhatnak a máj működésére is, mint például az albumin, a protein C és S, a cholineszteráz enzim és az alvadási faktorok. A laborleletek idevágó elemzése a kezelőorvos feladata.

Fontos tudni, hogy a máj működésének zavarát mutató eredmények nem feltétlenül utalnak alkoholfüggőségre, mert bár természetesen ez is oka lehet a májbetegségeknek, számos más, nem alkoholos eredetű betegség is érintheti a szervet.

További lehetséges vizsgálatok

– Miután alaposan kikérdeztük a beteget az ismert betegségeiről, szedett gyógyszereiről, a családban előforduló hajlamokról, esetleg alkoholfogyasztási és más életmódbeli szokásairól és tüneteiről, mindenképpen meg kell történnie egy tapintásos fizikális vizsgálatnak. Ezen eredmények és az esetleg látható tünetek, mint például a tenyéren lévő vörös foltok vagy a pók formájú értágulatok már közelebb vihetnek minket a diagnózishoz, ami természetesen elképzelhetetlen a laborleletek nélkül – hangsúlyozza Németh doktornő.

Mindezeken túl bizonyos esetekben szükség lehet hasi ultrahangra, zsírmáj gyanúja esetén fájdalmatlan máj szerkezeti vizsgálatra – ami leginkább a hasi ultrahangra hasonlít -, és sokkal ritkábban májbiopsziára, vagy a máj szöveteiből történő mintavételre. Mindezeket összevetve már felállítható egy pontos diagnózis, ami alapján szükség esetén elkezdődhet a kezelés.

Összegzés

Magas májenzim értékek sokszor májbetegségre utalnak.
GPT kizárólag a májban található meg.
Fontos figyelni a bilirubin szintjére, mely sárgaságot okozhat.
A pontos diagnózis felállításához szükség lehet további vizsgálatokra, mint például a hasi ultrahang vagy májbiopszia.