Ezeket látta már?

Rák: ez történik az első tumorgyanús tünettől a diagnózisig

rák, daganat, tumor, terápia, daganatdiagnosztika

Ha felmerül bennünk a gyanú, azonnal forduljunk orvoshoz!

Annak érdekében, hogy a daganatos megbetegedések kialakulását megelőzzük, vagy már korai stádiumban megkaphassuk a megfelelő kezelést a következő nyolc figyelmeztető jelet kell megjegyeznünk:

  1. Anyajegyen, szemölcsön látható változások
  2.  Indokolatlan fogyás
  3. Nyelési nehézségek
  4. Nem múló köhögés, rekedtség
  5. Érezhető csomó, duzzanat a mellben, herékben
  6. Fekély, sérülés a bőrön, ami nem gyógyul
  7. Véres, szokatlan széklet, vizelet
  8. Szokatlan vérzés, váladékfolyás

Ha ezek közül bármelyiket 2 hétnél hosszabb ideig észleljük, azonnal konzultáljunk a háziorvosunkkal, szakorvossal. Az első vizsgálat és a beteg kikérdezése, panaszai alapján az orvosok eldöntik, hogy a beteget szakorvoshoz, esetleg egyből onkológushoz irányítják vagy elkezdik a betegség kivizsgálását.

Daganatdiagnosztika: CT, MR és citológia

A CT- és MR vizsgálatok a daganatdiagnosztika fontos részét jelentik, de azok alkalmazását az egyéb diagnosztikai módszerek ismeretével az adott daganat gyanúja esetén nem minden esetben és főként nem a kivizsgálás első lépéseként kell alkalmazni. Vannak olyan esetek (pl. nőgyógyászati vagy fej-nyaki daganatok), amikor a legegyszerűbb fizikális vizsgálat után egy egyszerű citológiai vagy szövettani mintavétellel azonnal definitív diagnózishoz lehet jutni és csak ezt követi az Onkoterápiás protokollban meghatározott további daganatdiagnosztikai módszerek alkalmazása. Sok esetben a CT által okozott ionizáló sugárzás elkerülhető egy jóval informatívabb, a beteg szervezetét kevésbé megterhelő és olcsóbb ultrahang (pl. pajzsmirigy, lágyrész daganatok) vagy endoszkópos vizsgálattal (pl. nyelőcső, gyomor, vastagbél daganat). Vannak olyan esetek is (pl. nyirokrendszer daganatai, mellkasi daganatok), amikor a CT és MR vizsgálat helyett egyből a teljes-test PET-CT vizsgálat javasolt – ami előtt a CT vizsgálat elvégzése felesleges és káros is lehet.

Fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra irányítani. Ennek eldöntése az adott szervrendszerhez specifikusan értő szakorvos vagy onkológus feladata. A daganat igazolódása esetén a beteget pedig onkológiai központba kell irányítani, ahol a szakmai protokollok szerint az onkológiai bizottságok (ún. onko-teamek) hivatottak felállítani a további kivizsgálás és kezelés menetét, lépéseit.

A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok csak a daganat illetve áttétképződés gyanújára adnak felvilágosítást, de nem elegendőek a daganat típusának meghatározására és a terápiás terv kialakítására. A daganatdiagnosztika egyik leglényegesebb eleme a szövettani diagnózis, amely nélkül nem tervezhető semmilyen daganatellenes terápia.

Szövettani diagnózis

A szövettani diagnózis a beteget kezelő orvosoknak információt szolgáltat a daganatos betegség típusára, nagyságára, kiterjedtségére és biológiai viselkedésére vonatkozóan. A hagyományos szövettani és citológiai diagnosztika mellett napjainkban egyre lényegesebb szerepe van a molekuláris patológiai diagnosztikának, nem csak a daganatok diagnózisának felállításában, hanem a terápiás célpontok, genetikai hibák pontos meghatározásával ez az egyénre szabott, célzott terápia alapja is. A molekuláris patológiai vizsgálatok elvégzése nagy precizitású, viszonylag időigényes feladat, ami egyes génszakaszok részletes vizsgálatát igényli.

Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a képalkotó diagnosztikai lelet kiadásának 10 napra történő maximálása nem befolyásolja jelentős mértékben a daganatos betegek terápiás tervének kialakítását, amely a szövettani diagnózist követően történik. Általában a precíziós molekuláris patológiai vizsgálatok időigénye a meghatározó a daganatos betegek terápiás tervének kialakításában.

Mire jó a PET-vizsgálat, és mikor jobb az MR-nél? Olvasson tovább!

Az elmondottak alapján levonható következtetés az, hogy a daganatok diagnosztikájában a képalkotó eljárásoknak jelentős szerepe van, amelyek azonban nem korlátozódnak a CT/MR vizsgálatokra. Daganattípustól függően röntgen, ultrahang, endoszkópos diagnosztikus eljárások is széles körben alkalmazásra kerülnek. A 10 napra történő leletadási kötelezettség azonban nem tudja lerövidíteni a molekuláris patológia leletadáshoz szükséges időigényt és ezt követően a terápiás terv kialakítását. Ezzel szemben, a megfelelő szakmai kontroll nélkül, soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok magában hordozzák annak veszélyét, hogy a betegek egy részénél a szakmai protokollokban meghatározott diagnosztikus sorrend felboruljon, egyes, a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatok esetleg elmaradjanak, vagy éppen ellenkezőleg felesleges vizsgálatok kerüljenek elvégzésre. A soron kívüli CT- és MR vizsgálatok ígérete önmagában elégtelen a daganatok kivizsgálásának lerövidítésére.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben is!

Forrás: EgeszségKalauz/Daganatok.hu