Ezeket látta már?

Mire jó a PET-vizsgálat, és mikor jobb az MR-nél?

mire jó MR PET vizsgálat hatása mellékhatása

A PET (Pozitron Emissziós Tomográfia) az egyik legmodernebbnek számító képalkotó eljárás, melyet elsősorban rákos megbetegedések esetén alkalmaznak.

A CT és MR vizsgálatokkal ellentétben nem a betegség okozta anatómiai és szerkezeti elváltozásokat jeleníti meg, hanem a testben lezajló, (esetlegesen kóros) biokémiai és élettani folyamatokba enged bepillantást. Mivel a betegség megjelenésekor először a szervek, szövetek funkcionális jellemzői változnak meg, ezek felmérése a probléma korai és pontos felismerését teszi lehetővé.

A vizsgálni kívánt szerv anyagcseréjében résztvevő molekulát megjelölnek egy radioaktív izotóppal. Általában radioaktív fluorral megjelölt glükózt (18 F-fluoro-dezoxi-glükóz, röviden FDG) adnak be a betegnek. Az FDG eloszlása a szervezetben, a különböző szövetek funkciójának megfelelően, és az esetleges kóros elváltozásoktól függően, eltérő lesz.

Az intenzív anyagcserével rendelkező rákos sejtek például időegység alatt több FDG-t vesznek fel. A funkciójukban károsodott sejtek (pl. szívizom elhalás szívinfarktus következtében) FDG felvétele a környező sejtekénél jóval kisebb.

A gép detektálja a radioaktív izotópok által kibocsátott sugárzást, majd ebből kirajzol egy képet. Általában CT-vel (komputertomográf) kombinálják, így a funkcionális eltérések jól meghatározott anatómiai struktúrához rendelhetők. Ezáltal lehetséges a kóros folyamatok felderítése és lokalizálása a lehető legpontosabban és legnagyobb biztonsággal.

A PET-vizsgálat alkalmazási területei

Onkológia

  • (a vizsgálatok 85-90%-a onkológiai indikációban történik)
  • a rák felismerése korai stádiumban, egyéb eljárással nem kimutatható tumorok észlelése
  • szövettani vizsgálat helyének kijelölése
  • áttétek kimutatása
  • a daganat jó, vagy rosszindulatú-e, utóbbi esetben mennyire rosszindulatú
  • sikeres volt- e az alkalmazott terápia

Kardiológia

  • infarktus után a szívizom károsodottságának megállapítására
  • iscemiás szívbetegség esetén

Neurológia

  • epilepsziás gócok felkutatása
  • Alzheimer-kór diagnosztizálása, súlyosságának foka

A PET vizsgálathoz szükséges előkészületek

A vizsgálat kórházi tartózkodást nem igényel. A megelőző 6 órában nem szabad enni, a megfelelő (1,5 – 2 liter) folyadékfogyasztásra azonban figyelni kell.

A vizsgálathoz szükséges jelölőanyagot általában intravénás injekció formájában adják be a betegnek. Ezután várni kell mintegy 60-120 percet, hogy az izotóppal jelölt anyag felszívódjon. Ezt az időszakot teljes nyugalomban, egy elkülönített helyiségben tölti a beteg.

A PET vizsgálat menete

A vizsgálatot megelőző esetleges étel-ital fogyasztási tilalomról előzetesen tájékoztatják a beteget. Ezeket az instrukciókat feltétlenül be kell tartani. A vizsgálat megkezdése előtt a szakembereknek feltétlenül tudniuk kell arról, ha a páciens várandós, szoptat vagy klausztrofóbiás.

A vizsgálat során először a speciális izotópot a szervezetbe juttatják. Ezt követően a páciensnek nyugalomban kell feküdnie a PET-szkennerben. A szkenner rögzíti, hogy mely szövetek, sejtek milyen mennyiségben használják fel a bejuttatott „nyomjelző” anyagot. A beteg elhelyezkedik a vizsgálóasztalon, majd azon becsúsztatják a henger alakú gép belsejébe. A gép körülbelül 20-30 perc alatt végigszkenneli a testet. A vizsgálat végeztével a beteg távozhat.

A vizsgálat után érdemes még egy napig kerülni a közeli kapcsolatot a terhes kismamákkal, kisgyerekekkel, valamint minél több folyadékot fogyasztani, elősegítve ezzel a radioaktív izotópok kiürülését. A kapott eredményt szakorvos fogja kiértékelni.

Fontos továbbá megemlíteni az orvosnak:

  • ha a betegnek előfordult már súlyos allergiás reakciója;
  • ha az elmúlt időszakban vagy a vizsgálat végzésekor olyan krónikus betegségben szenved, mint például a cukorbetegség;
  • ha vitaminokat, táplálékkiegészítőket vagy gyógynövénykészítményeket szed.

A PET vizsgálat mellékhatásai és kockázatai

Olyan radioaktív izotópokat használnak, amelyek felezési ideje (az az idő, ami alatt a radioaktív atommagok fele elbomlik) igen kicsi (2 - 110 perc). Ez olyan rövid idő, hogy a radioaktív izotópokat a vizsgálat helyszínén kell előállítani, vagy nagyon gyorsan kell odaszállítani őket, különben elvesztenék diagnosztikai értéküket, mire felhasználásra kerülnek.

Az FDG a vizelettel változatlan formában távozik a szervezetből. A vizsgálat tehát a betegre nézve csekély sugárterheléssel jár. A vizsgálatot terhesség alatt nem, de szoptatás idején el lehet végezni.

A vizsgálat rendkívül költséges, ezért csak nagyon indokolt esetben, külön szakmai bizottság jóváhagyása után, végzik el.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

<KÖVETKEZŐ CIKK>

Ilyen tesztek, tumormarkerek és vizsgálatok igazolják a rosszindulatú daganatokat

Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!





EGÉSZSÉGKALAUZ DOSSZIÉ mappa

daganatos betegség

Forrás: EgészségKalauz
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához