Zavarba ejti a kutatókat egy 7200 éves tinédzser DNS-maradványa

Diagnosztika

2021. augusztus 27. 22:00

Egy 7200 éve élt nő ép genetikai anyagát találták meg Indonéziában. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták.

Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A maradványok egy tinédzseré voltak. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá - írta a The Guardian online kiadása. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban publikálták.

A kutatók a Bessé becenevet adták neki

A régészek szerint Bessé körülbelül 17-18 éves lehetett, amikor eltemették. A maradványai mellett őskori kőszerszámokat és vörös okkert találtak. Sírjában elejtett állatok csontjai is voltak.

A lelet különlegessége, hogy a kutatók először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében. A DNS-t Bessé halántékcsontjából nyerték. A Griffith Egyetem professzora, Adam Brumm, a kutatás társvezetője elmondta, hogy az ép DNS rendkívül ritka lelet.

A nedves trópusok nagyon kíméletlenek az ősi emberi csontok és fogak DNS-ének megőrzése szempontjából. Egész Délkelet-Ázsia szárazföldi részén csak egy vagy két olyan preneolitikus csontváz van, amelyből ősi DNS-t sikerült kinyerni

- magyarázta Brumm. Hozzátette, a világ más részein - Európában, Amerikában - az ősi DNS-elemzés teljesen forradalmasítja az emberiség korai történetének megértését: az ősemberek genetikai sokféleségét, a népességmozgásokat, a demográfiai történelmet.

Még több kutatásról szóló cikket olvashat ide kattintva!

Bessé egyedi, zavarbaejtő családfája

A kutatók Bessé DNS-ének genetikai szekvenálásával kimutatták, hogy az őskori kamasz egyedi családfával rendelkezett. Genetikai állományának mintegy fele hasonlít a mai ausztrál őslakosokhoz, valamint az Új-Guineából és a nyugat-csendes-óceáni szigetekről származó emberekhez. Brumm szerint ősei az ázsiai szárazföldről vándorolhattak a Wallacea-szigeteken keresztül a ma Szahulnak nevezett egykori kontinens - a hajdan összefüggő szárazföldet alkotó Új-Guinea, Ausztrália és Tasmania - felé.

Meglepő módon Bessé DNS-e is ősi kapcsolatot mutatott Kelet-Ázsiával, ami megkérdőjelezi a Wallaceába irányuló vándorlás kronológiájáról korábban ismert adatokat.

Úgy véljük, hogy a túlnyomórészt ázsiai felmenőkkel rendelkező emberek először körülbelül három-négy ezer évvel ezelőtt jutottak a wallaceai régióba, amikor az első őskori neolitikus földművesek Tajvan felől érkeztek a térségbe

- mondta Brumm.

A kutató szerint, ha ezt az ázsiai származást egy olyan vadászó-gyűjtögető emberben találjuk, aki több ezer évvel a Tajvanról érkező neolitikus emberek előtt élt, akkor ez arra utal, hogy valamilyen népcsoport korábban költözött ebbe a régióba Ázsiából.

A tinédzser maradványa az első ismert csontváz, amely a Toalean kultúrához tartozik, egy vadászó-gyűjtögető csoporthoz, amely 1500-8000 évvel ezelőtt élt Szulavézi déli részén.

Ez is érdekelheti:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!