Méhnyakrákszűrés: mi következik a citológia után?

#méhnyakrák #citológia #HPV-teszt #nőiegészségéve
2019.02.17.

A méhnyak daganatos megbetegedésének szűrését célzó legfontosabb vizsgálat a nőgyógyászati kenetvétel, a citológia. Mi történik a levett mintával? Hogyan elemzik azt a laboratóriumban?

A méhnyak citológiai vizsgálatának célja, hogy felfedezze a méhnyakon kialakuló szövettani elváltozásokat. A méhnyakrák viszonylag lassan alakul ki, a rákmegelőző (prekancerózus) állapot akár több évig is elhúzódhat. A rákmegelőző szakaszban, vagy ha a rosszindulatú daganat még korai stádiumban van, a betegség még jól kezelhető.

Mi is az a Pap-teszt?

A Pap-tesztet, Pap-vizsgálatot az 1920-as években fejlesztette ki Dr. Georgios Papanikolaou görög származású nőgyógyász (róla is nevezték el a módszert). Az 1940-es évektől az egyik legelterjedtebb szűrővizsgálattá vált, és bár megvannak a hibái, korlátai, a szakemberek szerint az egyik legfontosabb mérföldkő volt a nőgyógyászati daganatok korai felismerésében, szűrésében, ezen keresztül pedig a méhnyakrákos esetek előfordulásának és a betegséggel összefüggő halálozás csökkentésében.

Bár az elnevezések változhatnak, a Pap-teszt és a nőgyógyászati citológiai vizsgálat, nőgyógyászati kenetvétel tulajdonképpen ugyanazt jelenti. A méhnyak hüvelybe domborodó felszínéről, illetve a nyakcsatornáról egy megfelelő eszközzel némi mintát vesznek, majd a sejteket laboratóriumban, mikroszkóp alatt elemezik.

Hogyan történik a kenetvétel?

A nőgyógyászati kenetvétel néhány perces, fájdalommentes vizsgálat. Általában más szűrővizsgálatokkal is összeköthető. Fontos, hogy megfelelő időpontot válasszunk a vizsgálatra, és néhány napig tartó „előkészületekre” is szükség lehet. A vizsgálat a menstruációs ciklus bármely szakaszában elvégezhető, kivéve a konkrét vérzéses napokat! Lényeges azonban tájékoztatni a nőgyógyászt, hogy éppen hol tartunk a ciklusban, mert a méhnyak hámsejtjei is változnak ettől, illetve a hormonoktól függően. Éppen ezért azt is mondjuk el, ha terhesek vagyunk, esetleg hormontartalmú gyógyszert szedünk. A kenetvételt megelőzően legalább 24, de inkább 48 óráig tartózkodni kell a szexuális együttléttől, a hüvelyöblítéstől, a tamponhasználattól, a hüvelyen belüli fogamzásgátló eszközök vagy gyógyszerek alkalmazásától. A hüvelyt és a méhnyakat érintő betegségeket, például gyulladásokat, fertőzéseket a kenetvétel előtt kezelni kell! A hüvelyi folyás nem akadályozza a vizsgálatot, hiszen ez a szervezet normál működésének része.

A kenetvétel során egy megfelelő eszközzel feltárják a hüvelyt, jól láthatóvá és vizsgálhatóvá teszik a méhnyakat. A vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a méhnyakhoz lehetőleg ne érjenek hozzá, hiszen még a legminimálisabb sérülés is azzal járhat, hogy a rendellenes hámsejtek „lekerülnek” a méhnyakról. A méhnyakat borító esetleges váladékot óvatosan felitatják (sohasem dörzsölik!), szintén a méhnyak érintése nélkül. A kenetvételhez többféle eszközt használhatnak, ezek a leggyakrabban apró kefére vagy spatulára emlékeztetnek. Az eszközt ideális esetben a páciens egyedi jellegzetességeit figyelembe véve választják meg.

A kenet ezután vagy mikroszkópos vizsgálatnál használatos üveg tárgylemezre, vagy pedig speciális folyadékba kerül. A mintát előkészítik, megfestik, így a sejteket jobban lehet látni, majd pedig következik a konkrét citológiai vizsgálat.

Tudta, hogy otthon is elvégezheti a HPV-tesztet? Kattintson, és tájékozódjon ITT!

Mit árul el a nőgyógyászati kenet?

A laboratóriumban, a mikroszkóp alatt meg lehet vizsgálni a méhnyakból vett hámsejtek alakját, szerkezetét. Ezeken a hámsejteken jól észrevehető, hogy a hámszövet egészséges, normális-e vagy valamilyen kóros mintázatot mutat, esetleg már kimutathatóak-e daganatos sejtek.

A normális, illetve rendellenes sejtek mellett a kenetből kórokozókat is ki lehet mutatni. Ezek közül kiemelten fontos a HPV, vagyis a humán papilloma vírus, melynek magas kockázatú csoportba tartozó altípusai bizonyítottan hozzájárulnak a méhnyakrák kialakulásához. Ha a kenetben tehát magas kockázatú HPV-t fedeznek fel, az figyelmeztetés lehet a páciens és a nőgyógyász számára is, például segíthet pontosabban meghatározni, hogy mikor van szükség a következő vizsgálatra.

A nőgyógyászati kenet értékelésénél természetesen feltüntetik, hogy a minta értékelhető vagy értékelhetetlen volt-e, a sejtek megfelelnek-e a páciens életkorának, hormonális állapotának, illetve, hogy találhatóak-e benne kóros elváltozások vagy sem (pozitív-e a lelet vagy negatív). Azt is vizsgálják, találhatóak-e a mintában fertőző betegségre utaló jelek.

2020 a Női Egészség Éve! Menjen el kivizsgálásra ön is - az egészségünk a legnagyobb kincsünk! A szűrésekkel most nyerhet is, a részletekért kattintson ide!

Forrás: EgészségKalauz