Eladná a sejtjeit, ha milliókat keresne vele?
A vérplazma donációja hazánkban sem ismeretlen eljárás, ugyanakkor külföldön már évek óta bevett gyakorlata van annak, hogy emberek akár 10-20 ezer forintnyi összegeket keresnek belőle alkalmanként.
Nem mindenki adhat, de nem is mindenki szeretne – mondják a tapasztalt donorok és a szakemberek, pedig nélkülözhetetlen segítség lenne bizonyos genetikai eredetű betegségeknél, de akár a világ népességének 20%-át érintő Hepatitis B kutatásában is fontos szerepet tölt be. A vérzékenységgel született
Ted Slavin az egyik legjobb példa erre, hiszen a férfi élete során többször is részesült transzfúzióban, így megszámlálhatatlan esélye volt rá, hogy Hepatitisszel fertőződjön. Mivel azonban Slavin vére nem alvadt, ellenállónak mutatkozott a vírusos sejtekkel szemben. A vértesztek alkalmával meg is találták a Hepatitisz B antitesteket, így Slavin igazi aranybányává vált a hematológusok számára. Antitestjeit most már kutatásokra használják, az ő segítsége nélkül el sem készülhetett volna az első vakcina fertőző májgyulladás ellen.
Vérplazmánk, sejtjeink értékes kutatási anyaggal szolgálhatnak a tudomány számára.
Forrás: EgészségKalauz
Nem ő ugyanakkor az egyetlen olyan ember, akinek sejtjeiért milliókat adnának. Anna O'Connell kutatót pajzsmirigy daganattal diagnosztizálták 28 éves korában, és –Slavinhez hasonlóan– az ő vérében is antitestekre bukkantak, így sejtjei értékes árucikké váltak a tudósok számára, ő azonban mégsem fogadta el a neki felkínált kompenzációt, pedig vérének köszönhető egy sikeresen kidolgozott teszteljárás is.
A milliárdokat érő vérplazma
Ugyanez az önzetlenség már nem mondható el John Moore szőrössejt-leukémiás betegről, akinek vérplazmáját 3 milliárddollár értékűre becsülték. Moore úgy vélte, hogy a betegségével foglalkozó David Golde rákkutató meglopta őt és eljárást indított ellene. Hosszú küzdelem után végül ugyan elvesztette a precedens értékű pert, viszont végre kidolgozták a jogászok azt a jogszabályt, amely az emberi szövetek tulajdonjogaival és az ilyen irányú követelésekkel kapcsolatos.
Olvasna a petesejt adományozásról? Ide kattintva megteheti!
Dr. Robert Troug kutató szerint jogunk van elutasítani, hogy bármilyen részünket kutatási célra használják fel, de kérdés csak az, hogy kötelező-e fizetni ezért a kutatóknak, vagy csak akkor fogadhatják el ezeket a szöveteket, ha a beteg ajándékként kínálja fel őket a tudomány javára. Ő az utóbbi elvet vallja, kivéve hogyha a szövet piaci értéke megbecsülhető. Ha ezek az értékes szövetekkel, vérplazmákkal, sejtekkel bíró betegek a jövőben ingyen adományoznák biológiai javaikat, valószínűleg később megfelelő árat fizetne nekik a tudomány a kutatási eredményekkel és az esetleg gyógymódokkal.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
