Holttestből származó kollagénnel fiatalodnának? Egy bizarr szépségtrend terjed

A szépségiparban időről időre megjelennek olyan kezelések, amelyek első hallásra meghökkentőnek tűnnek. A lazacspermából készült készítmények, a saját vér felhasználásával végzett úgynevezett vámpírarckezelések vagy a csiganyálat tartalmazó kozmetikumok után most egy újabb eljárás került a figyelem középpontjába. Dél-Koreában és több délkelet-ázsiai országban egyre nagyobb érdeklődés övezi az emberi donorszövetből előállított, injekciós formában alkalmazott kollagénalapú kezeléseket. A szakértők szerint azonban a látványos ígéretek mellett komoly etikai és biztonsági kérdések is felmerülnek.

Mi is ez a kezelés valójában?

Az utóbbi időben egyre többször lehet hallani olyan esztétikai beavatkozásokról, amelyek során nem állati vagy mesterséges eredetű anyagot, hanem elhunyt donorok bőrszövetéből előállított kollagénmátrixot fecskendeznek a bőrbe.

Bár a köznyelvben gyakran „holttestből származó kollagénként” emlegetik, a valóság ennél összetettebb. A szakmai megnevezése feldolgozott emberi bőrmátrix. Az eljárás során a donorszövetből eltávolítják az élő sejteket és a genetikai anyagot, miközben megőrzik az olyan szerkezeti fehérjéket, mint a kollagén és az elasztin.

A kezelést forgalmazó cégek szerint a cél nem egyszerűen a ráncok feltöltése, hanem a bőr saját tartószerkezetének támogatása. Ben Taylor-Davies esztétikai szakember szerint a módszer a bőr extracelluláris mátrixának (a bőr vázának) újjáépítésére szolgál, ahelyett hogy egyszerűen hidratálást vagy volument adna hozzá.

A végterméket sterilizálják, majd apró, injekciózható részecskékké alakítják, amelyeket esztétikai kezelések során juttatnak a bőrbe.

Mit ígérnek a gyártók?

A készítmények reklámjai szerint a kezelés segíthet javítani a bőr rugalmasságát és feszességét, csökkentheti a finom ráncokat, kevésbé feltűnővé teheti a pórusokat, valamint hidratáltabb és egyenletesebb bőrképet eredményezhet.

Az elképzelés alapja, hogy az emberi eredetű kollagénszerkezet biológiailag közelebb állhat a saját szöveteinkhez, mint egy állati eredetű készítmény. Ez azonban önmagában még nem bizonyítja, hogy hosszú távon valóban jobb vagy biztonságosabb megoldásról lenne szó.

Hogyan készül emberi donorszövetből?

A felhasznált bőr olyan elhunyt donoroktól származhat, akik életükben hozzájárultak szöveteik kutatási vagy gyógyászati célú felhasználásához.

A feldolgozás során többlépcsős tisztítási és sterilizálási folyamat zajlik. A cél, hogy a lehető legtöbb olyan összetevőt eltávolítsák, amely immunreakciót válthatna ki, miközben megmarad a kollagénrostok szerkezete.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az ilyen készítmények előállítása rendkívül szigorú minőségbiztosítást igényel, hiszen emberi eredetű szövetekről van szó.

Miért váltott ki ekkora vitát?

Nemcsak az eljárás szokatlan volta miatt.

Az emberi eredetű szövetek kozmetikai célú felhasználása számos etikai kérdést vet fel. Kiemelten fontos a donorok megfelelő hozzájárulása, a teljes nyomon követhetőség és annak igazolása, hogy a felhasznált anyag biztonságosan került feldolgozásra.

Emellett sok ember számára önmagában is visszatetsző gondolat, hogy egy esztétikai kezelés során emberi donorszövetből származó anyagot juttatnak a szervezetbe.

Fertőzés és immunreakció: ezek jelentik a legnagyobb kockázatot

Bármilyen injekciós beavatkozás hordoz magában veszélyeket. Előfordulhat véraláfutás, duzzanat, gyulladás, fertőzés vagy csomók kialakulása, és ritka esetekben az is megtörténhet, hogy az anyag véletlenül érbe kerül.

Emberi eredetű készítményeknél azonban további kockázatok is felmerülhetnek. Elméletileg fennállhat az immunreakció veszélye, illetve problémát okozhat a szennyeződés vagy a fertőző ágensek jelenléte, ha a donorszűrés vagy a gyártási folyamat nem megfelelő.

A szakértők szerint éppen ezért az ilyen termékek előállításánál rendkívül szigorú steril körülményekre és folyamatos ellenőrzésre van szükség.

Nem minden ország engedélyezi

Miközben Dél-Koreában már kereskedelmi forgalomban is elérhetők ilyen készítmények, számos országban egészen más a szabályozás.

Az Egyesült Királyságban például jelenleg nem engedélyezett emberi eredetű szöveteket tartalmazó injekciós kozmetikai kezelések alkalmazása. Ben Taylor-Davies szerint „itt nem legális emberi eredetű termékeket injekciózni, és nem hiszem, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozik.”

A brit szakemberek szerint csak olyan készítmények jöhetnének szóba, amelyek megfelelnek a rendkívül szigorú gyógyszerészeti és biztonsági előírásoknak. Ide tartozik a donorok beleegyezésének dokumentálása, a teljes nyomon követhetőség, a szabályos ellátási lánc és a hatósági jóváhagyás is.

Mit mutatnak eddig a kutatások?

Az első vizsgálatok kedvező eredményekről számoltak be. A résztvevőknél javult a bőr rugalmassága, sűrűsége, hidratáltsága, valamint csökkentek a finom ráncok és a pórusok láthatósága.

A kutatási eredményeket azonban óvatosan kell értelmezni.

Az egyik legtöbbet idézett vizsgálat viszonylag kevés résztvevővel zajlott, körülbelül 20 hétig tartott, ráadásul a fejlesztésben érintett szakemberek is részt vettek benne. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az eredmények hibásak lennének, de független, nagyobb létszámú és hosszabb követésű vizsgálatokra is szükség van ahhoz, hogy valóban meg lehessen ítélni a kezelés hosszú távú hatékonyságát és biztonságosságát.

Mit jelent pontosan a humán eredetű kollagén, és ugyanaz-e, mint az emberi sejtek?

A két fogalom könnyen összekeverhető, pedig fontos különbség van közöttük. A humán eredetű kollagén nem azt jelenti, hogy élő emberi sejteket fecskendeznek a bőrbe. Az előállítás során a donorszövetből eltávolítják a sejteket, valamint a genetikai anyagot (DNS-t), és elsősorban a kollagénből, elasztinból és más szerkezeti fehérjékből álló úgynevezett extracelluláris mátrix marad meg. Ez a bőr természetes „vázát” alkotó hálózat, amely a sejtek között helyezkedik el.

Éppen ezért a közösségi médiában gyakran olvasható állítás, miszerint „halott emberek sejtjeit injekciózzák az arcba”, nem pontos. Ettől függetlenül a készítmény emberi donorszövetből származik, ezért előállítása és felhasználása rendkívül szigorú biztonsági és etikai szabályokat igényel. A szakértők szerint éppen ez az oka annak, hogy számos országban egyelőre nem engedélyezik ilyen termékek kozmetikai célú alkalmazását.

A kollagén nem csodaszer

Bőrgyógyászok hangsúlyozzák, hogy a kollagén természetes csökkenése az öregedés része, és jelenleg nincs olyan injekciós kezelés, amely végleg megállítaná ezt a folyamatot. A bőr állapotát az életkor mellett a napsugárzás, a dohányzás, a táplálkozás, az alvás, a hormonális változások és a genetikai adottságok is jelentősen befolyásolják.

Éppen ezért egy új, látványosnak ígérkező kezelés megjelenésekor érdemes megvárni a hosszú távú, független kutatásokat, mielőtt széles körben elfogadottá válna.

Az esztétikai kezeléseknél nem csak az eredmény számít

Ha bármilyen injekciós fiatalító kezelést fontolgat, érdemes meggyőződnie arról, hogy a készítmény rendelkezik-e a szükséges hatósági engedélyekkel, milyen tudományos bizonyítékok támasztják alá a hatékonyságát, és megfelelő szakképzettségű orvos vagy egészségügyi szakember végzi-e a beavatkozást.

A közösségi médiában villámgyorsan terjedő szépségtrendek gyakran hamarabb válnak népszerűvé, mint ahogy elegendő tudományos bizonyíték gyűlne össze róluk. Az emberi donorszövetből készült kollagéninjekciók esetében is ez a helyzet: az első eredmények biztatók lehetnek, ugyanakkor a szakértők szerint még korai lenne kijelenteni, hogy biztonságos és hosszú távon is bevált módszerről van szó. Éppen ezért a szakemberek többsége azt tanácsolja, hogy a látványos ígéretek helyett mindig a bizonyított biztonságot és a megfelelően szabályozott kezeléseket helyezze előtérbe.

Figyelmébe ajánljuk

Nem sokat érnek a kollagénporok a ráncok ellen - az orvos tanácsai

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!