Pszichés betegségek
Mire utal a kimerültség, fáradtság?
E címszó elsősorban olyan fáradtságot, kimerültséget jelöl, aminek nincs nyilvánvaló oka, ami szokatlan és valamilyen betegségnek a tünete. Az természetes, hogy fáradtak vagyunk egy-egy megerőltető testmozgás vagy egy fárasztó munkanap után. Vannak azonban olyanok, akik könnyebben elfáradnak, mert nincsenek megfelelő erőnléti állapotban, vagy nem aludtak eleget. Mások akkor szokták azt állítani, hogy fáradtak, amikor valójában csak unatkoznak vagy gondjaik vannak és legszívesebben nem is gondolnának ezekre.
Alvászavar
Szinte nincs olyan ember, aki ne szenvedett volna alvási zavarokban élete folyamán egyszer-kétszer. Ez teljesen hétköznapi jelenség. Álmatlanságon hosszan tartó alvásra való képtelenséget kell értenünk. Minden embernek más az alvásszükséglete; átlagosan 4-10 óra. Idős emberek általában kevés alvással is beérik. Álmatlanság esetén a kérdés tehát nem az, hogy hány órát alszik valaki, hanem az, hogy alvása mennyire pihentető.
Online pszichoterápiás chatelés - depresszió ellen
Manapság egyre elterjedtebb az online orvoslás gyakorlata, az emberek az internet segítségével is kapcsolatba léphetnek a terapeutákkal. A The Lancetben megjelent tanulmány szerint egy pszichoterapeutával folytatott chatelés sokat javíthat a depresszióban szenvedők állapotán.
A gyógyszerrel kezelt hiperaktív gyerekek jobban teljesítettek
A figyelemhiányos, hiperaktív rendellenességgel (ADHD) élő gyerekek közül azok, akiket stimulálószerekkel kezeltek, jobban teljesítettek a matematikai és olvasási teszteken, mint azok, akik nem szedték a gyógyszert - közölték amerikai kutatók a Pediatrics című orvosi szaklap vasárnapi számában.
Agyi különbségek jelzik a depresszió kockázatát
Azoknak az embereknek, akiknél nagy a depresszió kifejlődésének családi kockázata, kevesebb az agyi kéregállománya a jobb oldalon, azon a részen, ahol az Alzheimer-kórnál is hiány mutatkozik - közölték amerikai kutatók hétfőn.
Selye János, a stresszelmélet atyja
A stresszelméletet Selye János (Hans Selye) dolgozta ki. Selye Bécsben született, 1907-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Már korai orvosegyetemi éveiben, 1926 körül kezdett foglalkozni a később stressznek nevezett teóriával, pontosabban azzal, hogyan hatnak az emberi szervezetre a sérülések és betegségek, és az ember hogyan tud ezekkel megküzdeni. Felismerte, hogy a különböző betegségekben szenvedő betegek számos hasonló tünetet is produkálnak. Így azt feltételezte, hogy ezek a tüneti hasonlóságok a szervezet egyfajta általános válaszát képezik a betegségekkel szemben. Ezt a tünetegyüttest nevezte el stressz-szindrómának, másnéven GAS-nak (generális, azaz általános adaptációs szindrómának). A GAS (általános adaptációs szindróma)
A munkahelyi stressz
"Nem a stressz károsít bennünket, hanem az arra adott válaszreakcióink"
A barátságos férfiak isznak a legtöbbet?
A férfiak, az extrovertált emberek és az alkohol irányába pozitív elvárásokkal rendelkezők többet isznak, mint társaik - állítja egy holland pszichológus, Sander Bot.