A Genezáreti-tó partján feltárt leletek alapján a régészek egyre biztosabbak abban, hogy megtalálták a bibliai Betszaidát. A várost az evangéliumok Jézus több csodájához, valamint három apostol életéhez is kötik.
- A régészek egyre biztosabbak abban, hogy a Genezáreti-tó partján fekvő el-Araj település azonos a bibliai Betszaidával.
- Az el-Arajnál talált római kori falmaradványok, használati tárgyak és vallási jelentőségű leletek alátámaszthatják az azonosítást.
- A város története a zsidó településtől római várossá fejlődött és jelentős kapcsolatokat mutat Jeruzsálemmel is.
- Betszaida a hagyomány szerint több apostol – Péter, András és Fülöp – otthona volt, és több, Jézushoz kötött csodának adott helyszínt.
- A pontos azonosításhoz további kutatások szükségesek, de az eddigi leletek egyre részletesebb történelmi képre világítanak rá.
A Genezáreti-tó partján dolgozó kutatók egyre biztosabbak abban, hogy az el-Araj néven ismert lelőhely azonos lehet az Újszövetségben többször említett Betszaidával. A tizedik ásatási szezon során előkerült római kori falak, használati tárgyak és vallási szempontból is jelentős leletek újabb érvekkel támaszthatják alá az elméletet.
Egy évtizede keresik a bizonyítékokat
A Bethsaida-Julias ásatási projekt régészei már tíz éve vizsgálják az Izrael északi részén, a Genezáreti-tó közelében található el-Araj romjait. A kutatócsoport szerint az egymásra rakódó régészeti rétegek egy olyan település történetét rajzolják ki, amely az első században jelentős zsidó lakossággal rendelkezett, később pedig római várossá fejlődött.
A szakemberek nem egyetlen látványos tárgy alapján azonosítják a helyszínt Betszaidával. A különböző ásatási területeken talált épületmaradványokat, érméket, használati eszközöket és kerámiákat együtt értékelik.
„Ez a 10. ásatási szezon jelentősen bővítette ismereteiket a római kori Betszaida-Juliasról, amely az 1. és a 3. század között létezett” – írja az Index.
Római falak és egy középület dísze is előkerült
A legutóbbi feltárások során több római kori falmaradványt találtak, de előkerült egy bazaltból készült mozsár, számos érme, valamint egy részben dór stílusú oszlopfő is. Utóbbi a régészek feltételezése szerint egykor valamely jelentősebb középületet díszíthette.
A kutatók arra utaló nyomokat is azonosítottak, hogy a római település alatt egy még régebbi, hellenisztikus kori lakóhely maradványai húzódhatnak. Ez azt jelentheti, hogy a terület története jóval korábbra nyúlik vissza, mint az Újszövetségben megörökített események időszaka.
A romok fennmaradásában egy későbbi építkezés is szerepet játszhatott. A területen álló, oszmán korból származó Beit Habek egykori tulajdonosa istállókat emelt a római falak fölé. Az építményeket külön alapozás nélkül helyezték el, a régi kőszerkezetek mégsem repedtek meg, és nem omlottak össze.
Jeruzsálemből származó lámpák kerültek elő
Az ásatás egyik legfontosabb eredménye több, Heródes korából származó, jó állapotban fennmaradt olajlámpa megtalálása volt. A tárgyakat a kutatók szerint Jeruzsálemben gyártották a Kr. u. 70-ben bekövetkezett pusztítás előtti időszakban.
A lámpák mellett krétakőből készült edények is előkerültek. Ezek azért különösen jelentősek, mert használatuk szorosan kapcsolódott az első századi zsidó közösségek vallási tisztasági előírásaihoz. A leletegyüttes ezért fontos bizonyítéka lehet annak, hogy Jézus korában zsidó lakosság élt a településen.
A tárgyak azt is megmutatják, hogy a város lakói kapcsolatban állhattak Jeruzsálemmel, hiszen a fővárosban készített áruk egészen a Genezáreti-tó vidékéig eljutottak.
Betszaidából Julias lehetett
A történeti források alapján Betszaida az első században jelentős átalakuláson ment keresztül. A települést római mintájú polisszá szervezték át, és Augustus császár lányáról, Juliáról Juliasnak nevezték el.
A régészek szerint az el-Arajnál feltárt maradványok illeszkednek ehhez a történelmi képhez. A lelőhelyen egyszerre figyelhetők meg egy zsidó település hétköznapi életének nyomai és egy később városiasabbá váló római központ építészeti emlékei.
Dr. Steven Notley, a feltárás tudományos igazgatója szerint az azonosítást a bizonyítékok összessége teszi egyre meggyőzőbbé. A kutatók álláspontja alapján minden újabb ásatási szezon pontosítja a lelőhely történelmi profilját.
Több apostol otthona lehetett
Betszaida kiemelt helyet foglal el az Újszövetségben. A hagyomány szerint innen származott Péter, András és Fülöp apostol. Az evangéliumok több olyan eseményt is a városhoz vagy annak környékéhez kötnek, amely Jézus működésének fontos része volt.
A Biblia szerint Jézus Betszaidában gyógyított meg egy vak embert. A település környékével hozzák összefüggésbe a kenyerek és halak megszaporításának történetét is, amelyben öt kenyérrel és két hallal több ezer embert lakatott jól.
A leletek természetesen nem bizonyítják, hogy a bibliai csodák valóban megtörténtek. Régészeti szempontból annak lehet jelentősége, hogy a feltárt település kora, földrajzi fekvése, vallási összetétele és városias jellege egyaránt megfelelhet annak, amit az ókori források Betszaidáról elárulnak.
A város azonosítása még további kutatást igényel
Bár az ásatáson dolgozó szakemberek rendkívül magabiztosak, az elveszett Betszaida pontos helyéről hosszú ideje folyik tudományos vita. Egy ókori település azonosításához önmagában nem elegendő, hogy a megfelelő korszakból származó épületeket és tárgyakat találjanak. A földrajzi adottságokat, a történeti leírásokat és más szóba jöhető lelőhelyeket is össze kell vetni egymással.
Az el-Arajnál feltárt gazdag leletanyag mindenesetre egyre részletesebb képet ad arról, hogyan élhettek az emberek a Genezáreti-tó vidékén az első században. Ha pedig a további kutatások is megerősítik a jelenlegi következtetést, a régészek valóban az Újszövetség egyik legismertebb városának maradványait tárhatták fel.
Milyen csodákat tett Jézus Betszaidában?
Az evangéliumok több csodát is Betszaidához vagy annak közvetlen környékéhez kapcsolnak, de a helyszín megjelölése nem minden esetben ugyanolyan pontos. A legegyértelműbben egy vak ember meggyógyításáról számol be Márk evangéliuma. A történet szerint Jézus kivezette a férfit a településről, majd két lépésben adta vissza a látását: az első érintés után még homályosan látott, a második után azonban már tisztán. Ez az egyetlen olyan evangéliumi gyógyítás, amely fokozatosan megy végbe.
Betszaida környékére helyezi Lukács evangéliuma az ötezer ember megvendégelését is. A bibliai elbeszélés szerint Jézus öt kenyeret és két halat osztott szét a tömeg között, végül pedig tizenkét kosárnyi maradékot gyűjtöttek össze. Fontos pontosítás, hogy a szöveg nem a város belsejéről, hanem egy Betszaida közelében fekvő, félreeső területről beszél. Ugyanezen a helyen Jézus a hozzá érkező betegek közül is többeket meggyógyított, de betegségeiket az evangélium nem részletezi.
A vízen járást szintén gyakran összekapcsolják Betszaidával. Márk beszámolója szerint Jézus az ötezer ember megvendégelése után arra kérte tanítványait, hogy hajózzanak Betszaida felé. Az éjszaka folyamán a tavon járva közelítette meg a széllel küzdő hajót, majd amikor beszállt, a szél elcsendesedett. Ez tehát nem magában a városban, hanem a Genezáreti-tavon, a Betszaida felé vezető úton történt.
Az evangéliumok arra is utalnak, hogy ennél több csoda történhetett a településen. Jézus Máté és Lukács szerint azért rótta meg Betszaidát és Korazint, mert lakóik a közöttük véghez vitt „csodák” ellenére sem tértek meg. Ezeket a tetteket azonban a szövegek nem nevezik meg egyenként, ezért nem lehet biztosan tudni, milyen további gyógyításokra vagy más rendkívüli eseményekre utalt.
Röviden tehát egy csoda – a vak férfi meggyógyítása – köthető egyértelműen magához Betszaidához. Az ötezer ember megvendégelése és több beteg gyógyítása a város környékén, a vízen járás pedig a közeli tavon történt az evangéliumi elbeszélések szerint. Ezek vallási szövegek beszámolói; a régészeti leletek a település történelmi létezését vizsgálhatják, magukat a csodákat azonban nem tudják igazolni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
