Világszerte alkalmazzák a magyar fejlesztésű pszichiátriai gyógyszert – most újabb áttörést értek el a kutatói

Gyakori kérdések a szkizofréniáról és a bipoláris zavarról

Mi a szkizofrénia?

A szkizofrénia krónikus pszichiátriai betegség, amely befolyásolhatja a gondolkodást, az érzékelést, az érzelmeket és a viselkedést. A tünetek között megjelenhetnek téveszmék, hallucinációk – például olyan hangok hallása, amelyeket mások nem érzékelnek –, zavart gondolkodás és beszéd, valamint a mindennapi működés jelentős nehézségei. Emellett úgynevezett negatív tünetek is kialakulhatnak, például csökkent motiváció, érzelmi elsivárosodás vagy a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás. A betegség lefolyása és súlyossága egyénenként jelentősen különbözhet.

Mit jelent a bipoláris zavar?

A bipoláris zavar olyan hangulatzavar, amelyben a hangulat, az aktivitás és az energiaszint szélsőségesebb változásai jelentkezhetnek. A betegségre mániás vagy hipomániás, illetve depressziós időszakok jellemzők. Mániás epizódban az érintett szokatlanul feldobottnak vagy ingerlékenynek érezheti magát, rendkívül energikussá válhat, kevesebb alvással is beérheti, felgyorsulhat a beszéde és a gondolkodása, valamint meggondolatlan döntéseket hozhat. Depressziós epizódban ezzel szemben tartós lehangoltság, örömtelenség, fáradtság, alvási és koncentrációs problémák, reménytelenség jelentkezhet.

Ugyanaz a szkizofrénia és a bipoláris zavar?

Nem. Két különálló pszichiátriai betegségről van szó, bár bizonyos tüneteik átfedhetnek. Súlyos mániás vagy depressziós epizód során például bipoláris zavarban is kialakulhatnak pszichotikus tünetek, köztük hallucinációk vagy téveszmék. Szkizofréniában ugyanakkor a pszichotikus tünetek a betegség meghatározó jellemzői közé tartoznak. A pontos diagnózis felállítása ezért pszichiáter feladata, aki nem egyetlen tünet, hanem a panaszok jellege, időtartama, egymáshoz való viszonya és a betegség teljes lefolyása alapján dönt.

A szkizofrénia „kettős személyiséget” jelent?

Nem. Ez az egyik legelterjedtebb tévhit a betegséggel kapcsolatban. A szkizofrénia nem jelent kettős vagy többszörös személyiséget. A név története és a betegség populáris kultúrában való pontatlan ábrázolása hozzájárulhatott ehhez a félreértéshez. A szkizofrénia elsősorban a valóság érzékelését, a gondolkodást, az érzelmi működést és a viselkedést érintő pszichiátriai betegség.

A bipoláris zavar egyszerűen szélsőséges hangulatingadozást jelent?

Nem. Attól, hogy valakinek egyik nap jó, másik nap rossz a kedve, még nincs bipoláris zavara. A betegségben jelentkező mániás, hipomániás és depressziós epizódok meghatározott tünetekkel járnak, bizonyos ideig fennállnak, és számottevően befolyásolhatják az érintett mindennapi életét. A mánia különösen súlyos állapot lehet: jelentősen ronthatja az ítélőképességet, veszélyes döntésekhez vezethet, és egyes esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.

Mi okozza ezeket a betegségeket?

Sem a szkizofréniának, sem a bipoláris zavarnak nincs egyetlen, minden esetet megmagyarázó oka. Kialakulásukban genetikai hajlam, az agy működésének és ingerületátvivő rendszereinek sajátosságai, valamint környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak. A családi halmozódás növelheti a kockázatot, de ez nem jelenti azt, hogy akinek valamelyik közeli hozzátartozója érintett, annál biztosan kialakul a betegség. A jelenlegi tudás szerint összetett, több tényező együttes hatásáról van szó.

Milyen életkorban kezdődhet a szkizofrénia?

A tünetek rendszerint fiatal felnőttkorban jelennek meg. A betegség kezdete azonban nem mindig látványos. A kifejezett pszichotikus tüneteket megelőzően fokozatos változások is jelentkezhetnek: romolhat az iskolai vagy munkahelyi teljesítmény, az érintett visszahúzódóbbá válhat, nehezebben koncentrálhat, megváltozhat az alvása vagy csökkenhet a motivációja. Ezek a jelek önmagukban természetesen nem bizonyítják a szkizofrénia jelenlétét, hiszen számos más állapotban is előfordulhatnak.

Mikor jelentkezik általában a bipoláris zavar?

A bipoláris zavar gyakran serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődik, de más életkorban is kialakulhat. Előfordul, hogy az első feltűnő epizód depressziós, ezért kezdetben depresszióként kezelik az állapotot. A később jelentkező mánia vagy hipománia változtathatja meg a diagnózist. Ez az egyik oka annak, hogy a pszichiátriai kivizsgálás során fontos a korábbi hangulati epizódok, az alvás, az aktivitás és a viselkedés változásainak részletes áttekintése.

Gyógyítható a szkizofrénia?

A szkizofréniát általában hosszú távú betegségnek tekintik, de megfelelő kezeléssel a tünetek jelentősen csökkenthetők, és sok érintett állapota hosszabb időre stabilizálható. A kezelés alapját rendszerint antipszichotikus gyógyszerek adják, amelyek mellett pszichoszociális kezelések, rehabilitáció, pszichoterápiás módszerek és családi támogatás is fontos szerepet kaphat. A kezelés mindig egyénre szabott, és rendszeres pszichiátriai követést igényel.

Kezelhető a bipoláris zavar?

Igen. Bár a bipoláris zavar rendszerint tartós kezelést és követést igényel, megfelelő terápiával a hangulati epizódok gyakorisága és súlyossága csökkenthető. A kezelésben hangulatstabilizáló gyógyszereket, egyes antipszichotikumokat és bizonyos esetekben más gyógyszereket is alkalmazhatnak. A pszichoterápia, a rendszeres alvás, a kiszámítható napi ritmus és a visszaesés korai jeleinek felismerése szintén fontos része lehet az állapot hosszú távú kezelésének.

Miért alkalmaznak antipszichotikumokat bipoláris zavarban is?

Az „antipszichotikum” elnevezésből könnyű arra következtetni, hogy ezek a gyógyszerek kizárólag szkizofrénia vagy pszichózis esetén használhatók, ez azonban nem így van. Bizonyos antipszichotikumok a bipoláris zavar egyes szakaszaiban is hatékonyak lehetnek. Alkalmazhatják őket például mániás vagy kevert epizódok kezelésében, és egyes készítményeknek a bipoláris depresszió kezelésében vagy a visszaesés megelőzésében is lehet szerepük. Hogy melyik gyógyszer megfelelő, azt mindig az adott beteg állapota alapján kell meghatározni.

Mire használják a kariprazint?

A kariprazin egy magyar fejlesztésű atípusos antipszichotikum. A gyógyszer a dopamin- és szerotoninreceptorokon keresztül fejti ki hatását, és különösen erős affinitást mutat a dopamin D3 receptor iránt. Szkizofrénia kezelésére alkalmazzák, emellett bizonyos országokban a bipoláris zavar egyes epizódjainak kezelésére is engedélyezték. A pontos javallatok országonként eltérhetnek, ezért mindig az adott készítmény hivatalos alkalmazási előírása az irányadó. A gyógyszert csak orvosi előírás és ellenőrzés mellett szabad alkalmazni.

Lehet teljes életet élni ezekkel a betegségekkel?

A diagnózis önmagában nem mondja meg, hogyan alakul egy ember élete. Mindkét betegség lefolyása nagyon változó. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel, pszichoszociális támogatással és rendszeres orvosi követéssel sok érintett tanul, dolgozik, kapcsolatokat tart fenn és önálló életet él. A korai felismerés, a kezelés következetes folytatása és a visszaesésre utaló jelek időben történő felismerése sokat számíthat a hosszú távú állapot szempontjából.