Hogyan kerül ásványolaj az élelmiszereinkbe?
Az élelmiszerek az előállításuk során érintkezésbe kerülhetnek és szennyeződhetnek a betakarításhoz és szállításhoz használt gépek üzemanyagával, különböző kipufogógázokkal, kenőolajokkal.
Az élelmiszerek az előállítási folyamat számos pontján kerülhetnek kapcsolatba és szennyeződhetnek ásványolaj-eredetű szénhidrogénekkel – legyen szó a betakarítás során használt gépekről, a gyártásról, csomagolóanyagokról vagy a jelölő festékekről. Az Unió által is szabályozott területen rendszeresek a laboratóriumi mérések – hangzott el a Hungalimentaria konferencia egyik tudományos előadásán.
Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági rendezvényén, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a legnagyobb hazai élelmiszervizsgáló laboratórium, az Eurofins Food and Feed Testing Hungary által szervezett kétnapos Hungalimentaria Konferencián és Kiállításon az idén áprilisban is górcső alá vették az ágazat legfontosabb kihívásait és eredményeit. Balázs Gábor az Eurofins Food and Feed Testing élelmiszervizsgáló laboratóriumának osztályvezetője az Ásványolaj-eredetű szénhidrogén szennyezők az élelmiszerekben (MOSH, MOAH) – szennyezőforrások, ajánlott határértékek és analitikai kihívások című előadásában avatta be a hallgatóságot a téma részleteibe.
Az élelmiszerek az előállításuk során érintkezésbe kerülhetnek és szennyeződhetnek a betakarításhoz és szállításhoz használt gépek üzemanyagával, a különböző kipufogógázokkal, kenőolajokkal, porzást- vagy éppen letapadást gátló felületkezelő szerekkel, vagy olyan csomagolóanyagokkal, mint az újrahasznosított kartonpapír, a jutazsák, esetleg ezek ragasztóanyagával, nem is beszélve a jelölő festékekről, amelyek potenciális szennyezőként megjelenhetnek az élelmiszerek és takarmányok feldolgozási folyamata és a kereskedelmilánc bármely pontján. A szennyezést okozó anyagok általában ásványi olajok – mondta el Balázs Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Rapid Alert System for Food and Feed (RASFF) rendszerben található emelkedő trendet mutató riasztások rávilágítanak: fontos foglalkozni ezzel a területtel.
A szennyezők 65-85%-a ásványolaj-eredetű telített szénhidrogén (egyenes- és elágazó láncú alkánok, naftének), rövidítésük: MOSH (Mineral Oil Saturated Hydrocarbons); 15-35%-a pedig ásványolaj-eredetű aromás szénhidrogénekből áll (ezek általában 1-4 aromás gyűrűt tartalmazó vegyületek), rövidítésük: MOAH, azaz Mineral Oil Aromatic Hydrocarbons. A két nagy csoportot együttesen MOH- nak nevezzük. A POSH (Polyolefin Oligomeric Saturated Hydrocarbons - Poliolefinek oligomerei, telített szénhidrogének) csoportba tartozó vegyületek főleg polietilénből vagy polipropilénből származnak; a POA-vegyületek (Poly Alpha Olefins - Poli-alfa-olefinek, ezek szintén telítettek) pedig a képlékenyebb műanyagok, fóliák, zacskók, kenőanyagok részét képezik.
Az EU Bizottsága 2023 végén nyújtott be egy rendelettervezetet a MOAH maximális határértékeinek meghatározásáról azzal a céllal, hogy ezeket a vegyületeket beépítsék az EU 2023/915 számú szennyezőanyag-rendeletbe. Hasonlóképpen folynak egyeztetések arról is, hogy a 231/2012/EU rendeletben rögzítsék a MOAH maximális szintjét az élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó előírásokban is. Így a téma szabályozási szempontból is aktuális.
Mindeközben azonban nem tisztázott analitikai kérdések is felmerülnek, az egyes laborok közötti összemérések során például jelentős eltérés tapasztalható az eredmények között. Éppen ezért az Eurofins hálózat MOSH/MOAH analitikával foglalkozó laboratóriumai közös munkacsoportot alkotva tesznek kísérletet a jó laboratóriumi gyakorlat kidolgozására.
Rossz hírt közöltek a kutatók a barna rizsről – gyermekek számára veszélyes is lehet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
