Igaz vagy sem, hogy a félhomályban olvasás károsítja a szemet?
Sokan emlékszünk a szülői figyelmeztetésre: ne olvassunk félhomályban, mert tönkre tesszük vele a szemünket. Tényleg így van?
Elfárad a szemünk
A szemünk rendkívül jól alkalmazkodik a különböző fényviszonyokhoz. A szivárványhártyán található "nyílás", a pupilla átmérője a fény erősségétől függően változik, szűkül vagy tágul, a fényképezőgépek rekeszszerkezetéhez hasonlóan. Az erősebb fény hatására a pupilla összeszűkül, így kevesebb fény kerül a retinára, míg ha gyengébb a környezeti fény, a pupilla kitágul, így a retinára kerülő fény több lesz. Ez a reflex biztosítja, hogy megfelelően éles legyen a retinára vetülő kép.
Tehát a szem a félhomályhoz, a félhomályban olvasáshoz is nagyszerűen képes alkalmazkodni, és tévhit, hogy ez hosszú távon károsítaná a szemünket. Az természetesen igaz, hogy a félhomályban végzett tevékenységek megerőltetőek lehetnek a szem számára, de ez csak ideiglenes szemfáradtságot okoz, a visszafordíthatatlan károsodásra nincs tudományos bizonyíték.
Ha mégis félhomályban olvastunk
Nem kell tehát kétségbe esni, ha egyszer-egyszer éjszakába nyúlóan olvasunk egy izgalmas krimit, a szemünkre ez biztosan nem lesz rossz hatással. Azonban nem árt tisztában lenni az esetleges kellemetlenségekkel, melyek a szem megerőltetésével állhatnak összefüggésben. Egyrészt, a szemünk egyszerűen elfáradhat, másrészt pedig, mivel jóval kevesebbet pislogunk, ki is száradhat.
A szemfáradtság és szemszárazság mellett a tünetek közé tartozik a szem égő, viszkető érzése, a fókuszálási nehézségek, az idegentest-érzés (mintha homok ment volna a szemünkbe), a szem esetleg enyhén ki is pirosodhat és fényérzékennyé válhat. Más, komolyabb szemproblémákkal, gyulladásokkal szemben mindkét szem érintett, és általában egyik jelenség sem jár együtt váladékozással, de a könnyezés jellemző lehet. Ezeket a tüneteket nemcsak a félhomályban való olvasgatás válthatja ki, hanem az is, ha túl sokáig nézünk mereven valamit, tehát jelentkezhetnek a kellemetlenségek kézimunkázás, számítógépezés, televíziónézés, autóvezetés közben is.
Az esetek nagy részében sem a szemszárazság, sem pedig a szemfáradtság nem igényel szakorvosi vizsgálatot vagy beavatkozást, jó tudni azonban, hogy a szemszárazság idővel krónikussá is válhat. A legtöbbször elegendő, ha abbahagyjuk a szemet megerőltető tevékenységet, és alaposan kipihenjük, kialusszuk magunkat, vagy áttérünk egy olyan feladatra, melynél nincs annyira igénybe véve a szemünk. Használhatunk gyógyszertárban kapható műkönnyet is, amely segít enyhíteni a szemszárazság okozta tüneteket.
Óvjuk szemünket a káros környezeti hatásoktól!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
