Fényérzékenység

A fényérzékenység, más néven fotoszenzitivitás, a bőr vagy a szem túlzott reakciója az ultraibolya (UV) sugárzásra. Ez az állapot természetes módon is előfordulhat bizonyos bőrbetegségek vagy genetikai tényezők miatt, de leggyakrabban gyógyszerek, vegyi anyagok vagy bizonyos betegségek következtében alakul ki.

Mi a fényérzékenység?

A fényérzékenység (photosensibilitas) egy olyan állapot, amelyben a bőr vagy a szem túlzottan reagál a napfényre vagy más ultraibolya (UV) sugárzásra. Ez a túlérzékenység különböző formában jelentkezhet, például bőrpírral, viszketéssel, kiütésekkel vagy akár hólyagosodással. A fényérzékenység lehet öröklött vagy szerzett, és bizonyos betegségek, gyógyszerek vagy vegyi anyagok is kiválthatják.

A fényérzékenység típusai

A fényérzékenységnek, kialakulását tekintve, két típusát különböztethetjük meg.

Fototoxikus reakció

• Akkor alakul ki, amikor egy bizonyos anyag (például gyógyszer vagy vegyi anyag) a bőrben elnyeli az UV-sugarakat, majd toxikus reakciót vált ki.
• Jellemzője a napégéshez hasonló bőrpír, duzzanat és fájdalom.
• Gyakran okoznak ilyet egyes antibiotikumok, vízhajtók és gyulladáscsökkentő gyógyszerek.

Fotoallergiás reakció

• Az immunrendszer túlérzékenyen reagál az UV-fény hatására, allergiás reakciót váltva ki.
• Bőrkiütés, viszketés és hólyagok jelenhetnek meg, nemcsak a napfénynek kitett területeken, hanem más testfelületeken is.
• Egyes fényvédők, parfümök és gyógyszerek okozhatnak ilyen reakciót.

Napallergia (polimorf fénykiütés - PMLE)

• Olyan bőrreakció, amely kis idővel a napfénynek való kitettség után jelenik meg.
• Kiütések, hólyagok, viszketés jelentkezhet a bőrön, főként tavasszal és nyáron.
• Gyakrabban fordul elő világos bőrű embereknél és nőknél.

Krónikus aktinikus dermatitisz

• Hosszan tartó, súlyos fényérzékenységi reakció, amely elsősorban idősebb férfiaknál fordul elő.
• A bőr megvastagszik, hámlik, gyulladásos foltok alakulnak ki.

A fényérzékenység kiváltó okai

Fényérzékenységet több minden is kiválthat, például gyógyszerek és bizonyos betegségek is.

Gyógyszerek

• antibiotikumok (pl. tetraciklinek, szulfonamidok)
• vízhajtók (pl. hidroklorotiazid)
• nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok, pl. ibuprofén, naproxén)
• retinoidok (pl. izotretinoin)
• antidepresszánsok, egyes antipszichotikumok

Vegyi anyagok

• parfümök, illóolajok
• fertőtlenítőszerek, kátránytartalmú anyagok
• növények (pl. zeller, citrusfélék, füge)

Betegségek

• lupus erythematosus
• porphyria
• bőrgyulladások (pl. ekcéma, pikkelysömör)

Genetikai tényezők

• Néhány ember bőre genetikailag érzékenyebb a napfényre.

A fényérzékenység társtünetei

• bőrpír, duzzanat, égő érzés
• viszketés, kiütések
• hólyagok, hámlás
• pigmentációs zavarok
• fénykerülés, hunyorgás
• szemszárazság, irritáció
• homályos látás

A fényérzékenység kezelése, megelőzése

Fényérzékenység esetén igen nagy jelentőséggel bír a prevenció a megfelelő kezelés mellett.

Fényvédelem

• fényvédők használata: legalább SPF 30-as vagy magasabb, széles spektrumú védelem
• fizikai védelem: széles karimájú kalap, napszemüveg, hosszú ujjú ruházat
• napozás kerülése: 10:00 és 16:00 óra között a legerősebb az UV-sugárzás

Gyógyszeres kezelés

• Ha egy gyógyszer fényérzékenységet okoz, orvossal kell konzultálni az esetleges alternatívákról.
• Antihisztaminok és kortikoszteroid krémek segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Bőrápolás

• hidratálás, nyugtató krémek (pl. aloe vera, cink-oxid) használata
• gyulladáscsökkentő kezelések (pl. hűsítő borogatás, kamillateás lemosás)

Orvosi segítség kérése

• Ha a tünetek súlyosak, vagy ha hólyagok, duzzanat, láz, légzési nehézség jelentkezik, orvosi ellátás szükséges.

Gyakori kérdések a fényérzékenységről

A fényérzékenység egy olyan állapot, amelyben a bőr vagy a szem túlzottan reagál az UV-sugárzásra. Okozhatják gyógyszerek, betegségek vagy külső vegyi anyagok. A megfelelő fényvédelem, a gyógyszerek kerülése és a megfelelő bőrápolás segíthetnek a tünetek enyhítésében és megelőzésében.

A fényérzékenység állandó állapot, vagy idővel elmúlhat?

A fényérzékenység oka határozza meg, hogy idővel megszűnik-e. Ha egy adott gyógyszer vagy vegyi anyag okozza, akkor a szer elhagyásával a tünetek általában megszűnnek. Genetikai vagy autoimmun betegségek esetén azonban a fényérzékenység hosszú távon fennállhat.

Lehet-e fényérzékenységet okozni bizonyos ételekkel?

Bizonyos növények és ételek (pl. citrusfélék, zeller, orbáncfű) fotoszenzitizáló hatásúak lehetnek, különösen, ha a bőrre kerülnek és napsütés éri őket.

Milyen típusú naptej a legjobb fényérzékenység esetén?

Olyan naptejet érdemes választani, amely széles spektrumú (UVA és UVB elleni védelemmel rendelkezik), legalább SPF 30-as faktorú, és fizikai fényvédőket (pl. cink-oxid, titán-dioxid) tartalmaz.

Mi a különbség a fototoxikus és a fotoallergiás reakció között?

A fototoxikus reakció az UV-fény és egy vegyi anyag közvetlen kölcsönhatásának eredménye, és égésszerű tüneteket okoz. A fotoallergiás reakció egy immunválasz, amely kiütéseket és gyulladást idéz elő.

A fényérzékenység kizárólag a bőrt érintheti, vagy a szemeket is?

A szemek is érintettek lehetnek, különösen bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok) szedése esetén. Ilyenkor fokozott könnyezés, szemvörösség és fokozott fényérzékenység léphet fel.

Fényérzékenység miatt lehet kötőhártya-gyulladásom?

Önmagában a fényérzékenység nem okoz kötőhártya-gyulladást, viszont lehet annak a tünete. A két jelenség tehát összefügghet, de nem ok-okozati kapcsolatban, hanem úgy, hogy a fényérzékenység egy már meglévő gyulladásos állapot következménye lehet.

Van összefüggés a fényérzékenység és a szürkehályog között?

Igen, a szürkehályog-műtét után, amikor a homályos lencsét mesterséges, áttetsző implantátummal helyettesítik, a fény szinte akadálytalanul jut a retinára. Emiatt sok beteg tapasztal fokozott fényérzékenységet a műtétet követő időszakban, különösen, ha a szem még gyulladt vagy nem alkalmazkodott a tisztább látáshoz. Ez az érzékenység általában átmeneti, de napszemüveg vagy UV-szűrős lencse viselése ilyenkor kifejezetten ajánlott.

Fejfájás okozhat fényérzékenységet?

Igen, a fejfájás, különösen a migrén gyakran okoz fényérzékenységet. Ilyenkor a beteg kellemetlennek, sőt fájdalmasnak érezheti a normál fényviszonyokat is. Ez a tünet a migrénes roham alatt vagy azt megelőzően is jelentkezhet, és gyakran együtt jár hányingerrel, hangérzékenységgel vagy látászavarokkal. A fényérzékenység tehát a fejfájás egyik kísérő tünete lehet, és segíthet a fejfájás típusának beazonosításában.

Rosacea okozhat fényérzékenységet?

Igen, a rosacea okozhat fényérzékenységet, különösen akkor, ha a szemet is érinti (ún. okuláris rosacea). Ebben az esetben a beteg szemszárazságot, égő érzést, idegentest-érzést és fokozott fényérzékenységet tapasztalhat. De még akkor is, ha a szem nem érintett, az arc bőre nagyon érzékennyé válhat a napfényre, ami kipirosodást, gyulladást és égő érzést válthat ki.

A-vitamin hiány okozhat fényérzékenységet?

Igen, az A-vitamin hiány okozhat fényérzékenységet, mivel az A vitamin alapvető szerepet játszik a szem egészséges működésében, különösen a retina fényérzékeny sejtjeinek működésében. Hiányállapot esetén romlik a szem sötéthez való alkalmazkodása (farkasvakság), de gyakran előfordulhat fényérzékenység, száraz szem, szaruhártya-károsodás, vagy akár látásromlás is.

A periorális dermatitisz okozhat fényérzékenységet?

A periorális dermatitisz önmagában általában nem okoz fényérzékenységet, mivel ez a bőrbetegség főként az arc körüli gyulladásos kiütésekkel jár, nem pedig a napfényre adott túlzott reakcióval. Ugyanakkor egyes esetekben a bőr gyulladt állapota miatt a napfény irritálóbb lehet, ami a tünetek rosszabbodását eredményezheti.

A gonorrea okozhat fényérzékenységet?

Igen, a gonorrea ritkán okozhat fényérzékenységet (photophobia), de ez nem a leggyakoribb tünete. Elsősorban akkor jelentkezhet, ha a fertőzés a szemet érinti, azaz kialakul a gonococcus okozta kötőhártya-gyulladás. Ilyenkor a szem vörös, váladékozik, fájdalmas, és a beteg erősen érzékeny lehet a fényre.

A chlamydia okozhat fényérzékenységet?

Általában a chlamydia fertőzés nem okoz fényérzékenységet (photophobia). A Chlamydia trachomatis elsősorban a nemi szerveket, húgycsövet és a méhnyak nyálkahártyáját támadja meg, és nem érinti közvetlenül a szemet vagy a központi idegrendszert. Ritkán azonban előfordulhat trachoma néven ismert szemfertőzés, amely a Chlamydia egyik specifikus típusa, főleg endémiás területeken, és ekkor előfordulhat szempír, váladékozás és fényérzékenység.

A szarkoidózis okozhat fényérzékenységet?

Igen, a szarkoidózis okozhat fényérzékenységet, főként akkor, ha a szemet érinti. A betegségben gyakran kialakulhat uveitis (szivárványhártya-gyulladás), amelynek egyik jellegzetes tünete a fényre való érzékenység (fotofóbia). Ez együtt járhat szempírral, szemfájdalommal, homályos látással és fokozott könnyezéssel.

Az albinizmus okozhat fényérzékenységet?

Igen, az albinizmus okozhat fényérzékenységet, mivel a melanin hiánya miatt a szem nem tudja megfelelően szűrni a beérkező fényt. A melanin hiánya a szivárványhártyában, retinában és a szem szöveteiben is jelen van, ezért a napsugárzás vagy erős fény könnyen irritálja a szemet. Ennek következtében az albinó emberek gyakran hunyorognak, szemüveget vagy sötét lencsét viselnek, és hosszabb ideig tartó erős fény hatására fejfájás vagy látászavar is jelentkezhet.

A fényérzékenység okozhat szájzug gyulladást?

A fényérzékenység önmagában általában nem okoz közvetlenül szájzug-gyulladást. A szájzug-gyulladás leggyakrabban gombás (pl. Candida) vagy bakteriális fertőzés, illetve mechanikai irritáció, vitaminhiány (pl. B2-vitamin) vagy fokozott nyálfolyás következménye.

A fényérzékenységet okozhatja a neuroszifilisz?

Igen, a neuroszifilisz okozhat fényérzékenységet (fotofóbiát), mivel a fertőzés a központi idegrendszert és az agyhártyákat érinti, ami az idegrendszeri gyulladásos reakciók részeként jelentkezhet. A fényérzékenység oka lehet az agyhártyák gyulladása (meningitis) vagy a szemidegek érintettsége, amely fokozott érzékenységet vált ki erős fényre. Gyakran a fotofóbia egyéb tünetekkel, például fejfájással, zavartsággal, nyaki merevséggel vagy hányingerrel társul, jelezve a neuroszifilisz súlyosságát.

A porfíria társulhat fényérzékenységgel?

Igen, a porfíria számos típusa, különösen az úgynevezett bőrporfíriák, rendkívül erős fényérzékenységgel társulnak. Ez a tünet annak következménye, hogy a bőrben és a vérben felhalmozódó porfirin molekulák fototoxikusak: elnyelik a napfény energiáját, majd szabadgyököket szabadítanak fel. A felszabadult szabadgyökök súlyosan károsítják a bőrsejteket és a hajszálereket, ami hólyagképződést, égő érzést, bőrpírt és krónikus bőrelváltozásokat (hegesedés, pigmentáció) okoz.

Felhasznált források:

• American Academy of Dermatology (AAD)
• Mayo Clinic
• Cleveland Clinic
• National Institutes of Health (NIH)