„Láttam a szavakat, de nem jelentettek semmit” – amikor az agyvérzés csendben érkezik

Egy szokatlan neurológiai tünet – még ha nem illik is a klasszikus képletbe – a sztrók figyelmeztető jele is lehet. Ha hirtelen úgy érzi, hogy az agya nem működik a megszokott módon, ne várjon másnapig!

A legtöbb ember úgy képzeli el a stroke-ot, mint egy drámai pillanatot: eltorzuló arc, lebénuló kar, érthetetlenné váló beszéd. A valóság azonban néha szinte észrevétlenül, sőt megtévesztően csendesen jelentkezik.

Egy 63 éves férfi története arra figyelmeztet: az agyvérzés olykor egyetlen, ritka tünet formájában mutatkozik meg – olyan jelként, amely a betegek kevesebb mint egy százalékát érinti. Egy szeptemberi délután a kertben dolgozott. Semmi különös nem történt: bement a házba, hogy megigyon egy csésze teát, zenét hallgasson és ránézzen az e-mailjeire. Ekkor azonban valami megváltozott.

- Olyan volt, mintha idegen nyelven írták volna – idézte fel később a Daily Mail-nek. Látta a betűket. Felismerte, kitől érkeztek az üzenetek. De a szavak nem álltak össze jelentéssé. Nem fájt a feje. Nem zsibbadt a karja. Nem akadozott a beszéde. Csupán az olvasás képessége tűnt el egyik pillanatról a másikra.

Aznap este még nem gondolt komoly bajra. Fáradtságnak tulajdonította a jelenséget. Csak másnap, amikor egy bankautomata kijelzőjén sem tudta értelmezni az utasításokat, fordult orvoshoz. A sürgősségin derült ki: vérzéses stroke-ja volt.

Amikor az agy „csak” az olvasást veszi el

Az írott szöveg felismerésének izolált zavara – amelyet a neurológia alexiának nevez – rendkívül ritka tünet stroke esetén. Ilyenkor az agy azon területe sérül, amely az írott nyelv feldolgozásáért felel. A látás ép maradhat, a beszéd folyékony lehet, a gondolkodás tiszta – mégis megszakad a kapcsolat a látott betűk és a jelentés között.

Ez az állapot azért különösen veszélyes, mert nem illeszkedik a közismert tüneti mintázatba. A férfi maga is így fogalmazott: ismerte a klasszikus jeleket – az arcbénulást, a kar gyengeségét, a beszédzavart –, de ezek közül egyetlen sem jelentkezett nála.

Az agy nem egységesen sérül stroke esetén. Attól függően, hogy az érintett terület milyen funkcióért felel, egészen különböző tünetek jelenhetnek meg. Elveszhet a beszédértés, a névfelidézés, a térbeli tájékozódás, a látótér egy része – vagy, mint ebben az esetben, az olvasási képesség.

Mi történhetett pontosan az ő agyában?

Gordon Robb esetében nem „általános” zavartság vagy emlékezetkiesés jelentkezett, hanem egy rendkívül célzott funkció sérült: az írott szavak jelentésének felismerése. Ez arra utal, hogy a vérzés nagy valószínűséggel az agy bal oldali nyakszirti–halántéki régióját érinthette – azt a területet, amely az olvasás idegrendszeri központjaként működik.

Az idegtudomány ezt a régiót vizuális szóforma területnek nevezi. Itt kapcsolódik össze a látott betűalak a nyelvi jelentéssel. Amikor a férfi ránézett az e-mailjeire, a szeme hibátlanul továbbította az információt az agyba. Felismerte, kitől érkezett az üzenet. A betűket is tisztán látta. Ami megszakadt, az a kapcsolat volt a látvány és a jelentés között. Ezért élte meg úgy, mintha idegen nyelven írták volna a szöveget.

Ez a fajta tünet – az úgynevezett izolált alexia – rendkívül ritka stroke esetén. A betegek túlnyomó többségénél beszédzavar, féloldali gyengeség vagy látótérkiesés jelentkezik. Nála azonban a vérzés olyan precízen érintett egy speciális agyi hálózatot, hogy szinte kizárólag az olvasás sérült.

A stroke két típusa – és miért számít az idő

A stroke-nak két fő formája van. Az esetek többségében egy vérrög vagy érszűkület miatt megszűnik az agy egy területének vérellátása – ezt nevezzük ischaemiás stroke-nak. A másik típus, a vérzéses stroke, akkor alakul ki, amikor egy agyi ér megreped, és vér ömlik az agyállományba.

A vérzéses forma ritkább, de gyakran súlyosabb következményekkel jár. Azonnali kórházi ellátást igényel, hiszen a vérzés terjedése életveszélyes állapotot okozhat.

A stroke nemcsak vezető halálok Európában, hanem a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka is. A túlélők jelentős része maradandó mozgás-, beszéd- vagy kognitív zavarral él tovább. Éppen ezért minden perc számít.

A FAST szabály

A közismert FAST mozaikszó segít felismerni a leggyakoribb tüneteket:

• arc (féloldali bénulás/gyengeség, mintha az arc egyik oldala "lecsúszna)
• kar (nem képes mindkét kezét ugyanúgy felemelni)
• beszédzavar
• idő – azonnali mentőhívás

De fontos tudnia, hogy a stroke nem mindig tankönyvi. Figyelmeztető jel lehet a hirtelen látásromlás, az erős, szokatlan fejfájás, a zavartság, az egyensúlyvesztés – vagy akár az, ha az írott szöveg hirtelen értelmezhetetlenné válik.

Dr. Sonya Babu-Narayan brit kardiológus szerint, ha olyan tünetet tapasztal, amelyről úgy érzi, hogy nincs rendben – még ha furcsának is tűnik –, kérjen segítséget. Minden perc számít!

Ez nem túlzás. A stroke kezelésének hatékonysága órákon múlik. Minél hamarabb kerül a beteg megfelelő ellátásba, annál nagyobb az esély arra, hogy az agyszövet károsodása korlátozott marad.

A túlélés után: a második stroke félelme

A történet pozitív oldala, hogy a férfi tünetei jelentősen javultak. Ma már tud olvasni, bár lassabban, és időnként keresnie kell a megfelelő szavakat. Részt vesz egy klinikai vizsgálatban is, amely azt kutatja, hogy bizonyos vérlemezke-gátló gyógyszerek biztonságosan alkalmazhatók-e vérzéses stroke után a későbbi események megelőzésére.

Sok túlélő legnagyobb félelme nem az, ami történt, hanem az, ami még megtörténhet. Egy újabb stroke kockázata. Az önállóság elvesztése. A bizonytalanság.

Éppen ezért a másodlagos megelőzés kulcsfontosságú: vérnyomás-beállítás, koleszterinszint rendezése, vércukor kontroll, dohányzás elhagyása, rendszeres mozgás. Ezek nem „általános tanácsok”, hanem konkrét, életet befolyásoló döntések.

Figyelmébe ajánljuk

„Azt hittem, migrénem van” – egy 22 éves nő elmondta, milyen tünetekkel jött nála a stroke

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!