Tesztelje magát: tudja meg, mikor normális a feledékenység és mikor kell orvoshoz fordulni

A feledékenység bizonyos mértékig természetes velejárója az öregedésnek, de vannak esetek, amikor komolyabban kell venni!

- Az emlékezet a könyvtárunk, a belső számítógépünk, a saját adatbázisunk – vallja Dr. Olga Milczarek neurológus. Ez az a kincs, amely által tudjuk, kik vagyunk, mik a céljaink, és merre tartunk az életben. Azonban ahogyan a test sem marad örökké fiatal, úgy a memória is alá van vetve az idő múlásának. Természetes, hogy olykor mindannyian elfelejtünk dolgokat – de mikor tekinthető ez ártalmatlan jelenségnek, és mikor jelezhet komolyabb agyi elváltozást?

A szakember egy könnyen elvégezhető önellenőrző tesztet dolgozott ki, amely hét kérdésből áll, és segít tisztábban látni. Nincs szükség semmilyen eszközre, csupán őszinte válaszokra.

Mi számít természetes feledékenységnek?

Az agy öregedése éppúgy elkerülhetetlen, mint a test változásai. Kevesen tudják, de a folyamat már a harmincas éveinkben megindulhat, és negyven felett egyre érzékelhetőbbé válik.

- Neurológiai szempontból a központi idegrendszer körülbelül 20 éves korra éri el a teljes érettséget. Ekkor az agy a legnagyobb kapacitásán működik, szinte hibátlan gépezetként. Negyven év után azonban a kognitív folyamatok fokozatosan lassulni kezdenek – magyarázta Dr. Milczarek az Onet-nek.

Ennek oka, hogy az idegsejtek és az őket összekötő kapcsolatok lassan pusztulnak. A folyamat természetes velejárója, hogy memóriánk, figyelmünk és tanulási képességünk lassanként csökken. Ez még nem betegség, hanem az idő nyoma.

A mindennapokban is számos tényező okozhat átmeneti feledékenységet: a stressz, a szorongás, az alváshiány vagy egyszerűen a figyelmetlenség.

- Az egészséges felejtés azt jelenti, hogy kognitív funkcióink fokozatosan, egyenes vonalban gyengülnek az évek múlásával – emeli ki a szakértő. Más szóval: lassabban idézzük fel az információkat, de lassabban is veszítjük el őket.

Mikor intő jel a felejtés?

Előfordulhat, hogy a memóriaprobléma nem az életkor természetes velejárója, hanem kóros folyamatok állnak a háttérben. Ez lehet például az agyban lerakódó káros anyagok felhalmozódása.

- A kóros öregedés bármikor megjelenhet, az életkor önmagában nem meghatározó – figyelmeztet Dr. Milczarek.

Az egyik leggyakoribb diagnózis az úgynevezett enyhe kognitív zavar (MCI – Mild Cognitive Impairment). Ez a jelenség a normális öregedés és a demencia – például az Alzheimer-kór – közötti átmenetet jelenti.

Az MCI-ben érintettek több feledékenységet tapasztalnak, mint kortársaik – gyakran elhagyják a tárgyaikat, elfelejtenek találkozókat –, ám a mindennapi életük még nem omlik össze emiatt. A neurológus szerint sokszor még a családtagok sem veszik észre, hogy valami nincs rendben.

Az állapot azonban idővel súlyosbodhat, és a probléma a betegek mintegy 10 százalékánál demenciába torkollhat. Jó hír viszont, hogy korai felismeréssel és beavatkozással a folyamat lelassítható, sőt, bizonyos esetekben a tünetek vissza is fordíthatók.

Memóriateszt otthon – hét egyszerű kérdéssel

Ha Ön is kíváncsi, mennyire működik jól az emlékezete, érdemes kitöltenie az alábbi önellenőrző tesztet. A kérdésekre a gyakran/néha/soha válaszokat adja!

KÉRDÉS

1. 1 Előfordul, hogy elfelejti, mit evett reggelire?
2. 2 Nem jut eszébe a mai dátum, nap vagy hónap?
3. 3 Nehezére esik megfőzni egy olyan ételt, amit korábban gond nélkül készített el?
4. 4 Beszélgetés közben néha elvész a fonal, és nem találja a megfelelő szót?
5. 5 Olyan tevékenységek is nehézzé válnak, amelyek régebben könnyűnek tűntek?
6. 6 Van, hogy elveszíti érdeklődését az otthon, a család vagy a munka iránt?
7. 7 Előfordul, hogy eltéved ismerős környéken?

Értékelés

Ha a hét kérdés közül legalább öt esetben a „gyakran” vagy „néha” választ adta, érdemes felkeresnie háziorvosát, aki, ha szükséges, a megfelelő szakorvoshoz irányítja.

Mi minden állhat a háttérben?

A memóriazavar nem mindig pusztán az öregedés következménye. Sokszor más betegségek vagy hiányállapotok idézik elő. Ilyenek lehetnek:

• magas vérnyomás
• pajzsmirigy- vagy májproblémák
• szénhidrát-anyagcsere zavarai (pl. cukorbetegség)
• magas koleszterinszint
• vitaminhiány (különösen B-vitaminok és D3-vitamin)
• elégtelen folyadékbevitel

Ezért a kivizsgálás része lehet többek között: teljes vérkép, elektrolitszint (Na, K, Mg), kreatinin, vércukor és HbA1c vizsgálat, B12-vitamin szint mérése, valamint gyulladásos paraméterek (CRP) ellenőrzése.

Hogyan őrizhetjük meg emlékezetünk frissességét?

Bár a felejtés természetes velejárója az öregedésnek, számos életmódbeli tényezővel lassíthatjuk a folyamatot, sőt, aktívan támogathatjuk az agy működését. A neurológusok hangsúlyozzák, hogy az egészséges életvitel nemcsak a testnek, hanem a memóriának is jót tesz.

• Mozgás – a fizikai aktivitás javítja az agy vérellátását, fokozza az idegsejtek közti kapcsolatok erősödését, és csökkenti a demencia kockázatát.
• Szellemi kihívások – az „agytorna” (rejtvények, sakk, új nyelv tanulása) stimulálja a kognitív tartalékokat, amelyek késleltethetik a memória hanyatlását.
• Megfelelő alvás – az éjszakai pihenés kulcsfontosságú, hiszen alvás közben konszolidálódnak a nappal szerzett emlékek.
• Táplálkozás tudatosan – a mediterrán jellegű étrend (hal, diófélék, olívaolaj, zöldségek, bogyós gyümölcsök) bizonyítottan jótékony hatással van a kognitív funkciókra.
• Stresszkezelés és jókedv – a krónikus stressz és a depresszió negatívan hat az agyra, míg a relaxáció, a nevetés és a hobbik pozitívan támogatják a memóriát.
• Társas kapcsolatok ápolása – a barátokkal, családdal való aktív kapcsolat védi az agyat a kognitív hanyatlástól, és erősíti a pszichés ellenálló képességet.

Figyelmébe ajánljuk

Ebben az esetben jelezhet a feledékenység demenciát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!