Bajt jelezhet az, ha ilyen a fülzsír színe és szaga
A váladék színe és szaga fontos információt adhat egészségi állapotunkról.
Kevesen gondolják, de a fülben képződő viaszos váladék, a fülzsír valójában fontos üzeneteket hordozhat a szervezet állapotáról. Nemcsak a baktériumok, por és víz ellen véd, hanem a színe, állaga és illata olykor meglepően sokat elárulhat az egészségünkről, a fertőzésektől kezdve egészen komoly betegségekig.
Milyen a fülzsír színe?
A fülzsír alapvetően világossárgás, amely az idő múlásával sötétedik, ahogy egyre több apró szennyeződés és mikroorganizmus rakódik rá. A legtöbb árnyalat a sárgától a barnáig teljesen normálisnak számít. Vannak azonban olyan színek, amelyek figyelmeztető jelként értelmezhetők.
A Cleveland Clinic szakemberei szerint a zöld színű fülzsír gyakran gyulladás jele lehet, és mindenképp érdemes orvosi vizsgálatot kérni. A fekete szín többnyire a hallójárat elzáródásával függ össze, míg a vöröses csíkokat tartalmazó barna sérülést jelezhet. Ha pedig a váladék folyékonnyá válik, akár dobhártya-repedés is állhat a háttérben.
A szag is árulkodó lehet
Nemcsak a szín, hanem az illat is rengeteg információt árulhat el. Létezik például egy ritka anyagcsere-betegség, a juharszirup vizelet szindróma, amelyről már újszülöttkorban felismerhető a jellegzetesen édeskés szag. A BBC Future-nek nyilatkozó Rabi Ann Musah környezetkémikus szerint a baba fülzsírja szó szerint juharszirup-illatot áraszt. Ilyenkor a vizelet szaga is megváltozik.
Máskor éppen a fülzsír pézsmás szaga hívhatja fel a figyelmet valamilyen problémára. A Parkinson-kór kutatásában például nagy áttörést jelentett, amikor kiderült, hogy a betegséghez jellegzetes testszag társul. A Zhejiang Egyetem tudósai nemrégiben kifejlesztettek egy olyan diagnosztikai rendszert, amely képes elemezni a fülzsír szagmintázatát, és 94%-os pontossággal különbözteti meg a Parkinson-kóros és egészséges emberektől származó mintákat.
Milyen az állaga?
Érdemes tudni, hogy a fülzsír állaga sem mellékes. Ismert, hogy két típusa van: a száraz és a nedves. Ez a különbség az ABCC11 nevű gén variációjával függ össze. Érdekesség, hogy egyes vizsgálatok szerint a nedves, ragacsos típusú fülzsír és az emlőrák előfordulása között lehet kapcsolat, de a nagyobb mintán végzett kutatások ezt nem erősítették meg egyértelműen.
Fülzsír és az életkor változása
Ahogy öregszünk, a fülzsír állaga és mennyisége is átalakul. Gyermekkorban inkább lágy, nedves, szinte ragadós viasz képződik, amely könnyebben távozik a hallójáratból. A felnőttkor előrehaladtával ez a váladék lassan sűrűbbé válik, és nagyobb eséllyel tapad a hallójárat falához. Idős korban pedig gyakran keményebb, szinte „kővé száradt” darabok alakulnak ki, amelyek már hajlamosak elzáródást, halláscsökkenést vagy fülzúgást okozni. Ez az oka annak, hogy a 60 év felettiek körében sokkal gyakoribb a fül-orr-gégész által végzett fülmosás vagy speciális eszközökkel történő tisztítás.
Miért épp a fülzsír ilyen informatív?
Joggal merül fel a kérdés: miért vizsgálják a tudósok a fülzsírt, amikor a vérminták is rendelkezésre állnak? A magyarázat egyszerű: a fülzsír lipidekben gazdag, vagyis zsírszerű anyagokat tartalmaz, amelyek sokszor előbb reagálnak a szervezet biokémiai változásaira, mint a vízben oldódó vegyületek.
Ezt támasztotta alá egy 2019-es kutatás is, amelyben a tudósok száz feletti fülzsírmintából hibátlan pontossággal különböztették meg a daganatos betegek mintáit az egészségesekétől. Bár a rák pontos típusát nem tudták azonosítani, a módszer erősen utal arra, hogy a fülzsír megbízható anyagcsere-markerként működhet.
Éppen ezért, ha a fülzsírvizsgálatok rutinszerű szűrési módszerré válnának, az forradalmasíthatná a megelőzést és a korai diagnózist. Nelson Roberto Antoniosi Filho professzor szerint a fülzsír a betegségek előjeleit már akkor képes kimutatni, amikor azok még nem váltak klinikailag észlelhetővé. Ez pedig azt jelenti, hogy a korai beavatkozások sikeressége jelentősen növekedhetne.
A környezet szerepe a fülzsír termelődésében
Nemcsak a genetika és az életkor, hanem a környezet is jelentősen befolyásolja a fülzsír mennyiségét és minőségét. Aki poros, szmogos nagyvárosban él, annál a szervezet több fülzsírt termelhet, hiszen a viasznak extra feladata van: a szennyeződések és apró részecskék felfogása, mielőtt azok a dobhártyát elérnék. Ugyanakkor a párás, nedves klímán inkább lágyabb és kevésbé tapadós fülzsír jellemző, míg száraz levegőn – például téli fűtési szezonban – sokkal sűrűbbé, darabosabbá válhat. Ez magyarázza, miért érezhetjük úgy, hogy bizonyos körülmények között gyakrabban kell foglalkozni a fül tisztításával.
A fülzsír, mint természetes védelem
Bár sokan kellemetlennek gondolják, a fülzsír valójában az egyik legfontosabb védőmechanizmusunk. Megakadályozza, hogy por, kosz vagy baktérium jusson a hallójárathoz, emellett nedvesen tartja a bőrt, így védi a kiszáradástól és a repedezéstől. A viaszos réteg enyhén savas kémhatású, ami gátolja a kórokozók szaporodását – tulajdonképpen egy természetes „fertőtlenítő bevonatként” működik. Nem véletlen, hogy a túl gyakori vagy agresszív tisztítás – főleg fülpálcikával – inkább árt, mint használ: ilyenkor eltávolítjuk ezt a védelmi vonalat, és érzékenyebbé tesszük a fület a fertőzésekre.
Fülzsír, váladékozás: ekkor jelezhet rákos megbetegedést
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
