Az allergiás náthát az orrjáratok nyálkahártyájának allergiás eredetű gyulladása okozza. Gyakori megbetegedés, és bárkinél bármely életkorban előfordulhat. Tarthat pár évig, de fennállhat egy életen át is. A családon belüli halmozott előfordulás gyakori. Az adott évszakban kialakult, és a pollenszemcsék által kiváltott allergiás náthát szénanáthának nevezik.
Az allergiás nátha tüdőasztmával és/vagy ekcémával (allergiás bőrelváltozás) társulhat.
Az orr (és gyakran a szemek) túlérzékenysége a házipor, a virágpor (pollen), a cigarettafüst, az illatszerek, az állatszőr és a toll, valamint bizonyos ételek és a levegő hőmérsékleti változásai által okozott ingerekre. Az allergiás válasz gyulladásban és nagyfokú váladékképződésben nyilvánul meg.
Különböző allergének allergiás kötőhártya-gyulladást is kiválthathatnak. Az allergiás kötőhártya-gyulladás egy betegség, melynek hátterében bizonyos irritáló allergének állnak. A betegség megléte attól függ, hogy környezetünkben fellelhető-e az allergén, vagy sem.
Megkísérelhető a túlérzékenységet kiváltó tényező felkutatása és elkerülése. Valahányszor fellép az allergiás nátha (szénahátha), át kell gondolni, hogy mit evett a beteg, mit fogott meg, vagy milyen hatásnak volt kitéve közvetlenül a roham előtt. Ily módon megtalálható a kiváltó ok.
Mivel a házipor az egyik leggyakoribb ok, a lakást pormentessé kell tenni, amennyire csak lehetséges. Kerülni kell a háziállatokat és a padlót naponta fel kell mosni! Használjunk műbőr- vagy bőrkárpitot, melyet jól le lehet törölni! Hordjunk maszkot söpréskor és az ágynemű cseréjekor! A pollenek által kiváltott szénanátha ellen nehéz védekezni. Érdeklődje meg pontosan, hogy mikor virágzik az a növény, amelyikre allergiás! Kerülje el a pollennel való érintkezést, tartsa zárva az ablakokat!
Az allergiás nátha nemcsak kellemetlen, de életminőséget rontó állapot is lehet, különösen akkor, ha hosszú távon fennáll, vagy nem megfelelően kezelik. Az orrdugulás és az állandó orrfújás éjszakai alvászavarokhoz, nappali fáradtsághoz, sőt akár koncentrációs nehézségekhez is vezethet. Gyermekek esetén a tanulmányi teljesítmény is csökkenhet emiatt.
A kivizsgálás során allergológus vagy fül-orr-gégész szakorvos végezhet bőrpróbát (Prick-tesztet), vagy vérvizsgálatot (IgE-szint meghatározást), hogy pontosan azonosítható legyen a kiváltó allergén. Ez segít személyre szabott kezelési terv kidolgozásában, különösen akkor, ha tartós panaszokról van szó.
Súlyosabb esetekben szóba jöhet az allergénspecifikus immunterápia is, amely során az allergiát kiváltó anyagot fokozatosan, szabályozott módon adagolják a szervezetnek, hogy hozzászokjon. Ez a terápia akár évekre is csökkentheti a tüneteket, de csak szakember felügyelete mellett végezhető.
A napi szellőztetés pollenszezonban inkább a kora reggeli vagy késő esti órákban történjen. Hasznos lehet az orr nyálkahártyájának rendszeres tengervizes öblítése, amely segít eltávolítani az allergéneket és enyhíti a gyulladást.
Fontos tudni, hogy az allergiás nátha nem fertőző, mégis gyakran félreértelmezik, és náthás megbetegedésnek vélik, különösen járványos időszakban. Ezért hasznos lehet orvosi igazolás kérni azoknak, akik gyakran tüsszögnek vagy orrfolyással küzdenek, hogy elkerülhetők legyenek a félreértések munkahelyen vagy iskolában.
A pszichés stressz, a légszennyezettség és az alváshiány fokozhatják a tüneteket. Ezért a stresszkezelés (pl. relaxáció, autogén tréning) és a megfelelő alvásminőség javítása is segíthet enyhíteni a panaszokat.
Előfordulhat, hogy enyhébb tünetek maguktól megszűnnek, különösen, ha az allergén időszakosan van jelen, például pollenszezonban. Azonban, ha a panaszok visszatérnek vagy zavarják a mindennapokat (pl. alvászavar, orrdugulás, szemviszketés), mindenképp érdemes kezelni, mert a kezeletlen allergia súlyosbodhat, és akár asztmához is vezethet.
Igen, bármely életkorban kialakulhat allergiás nátha. Nem ritka, hogy valaki felnőttkorban, akár 30–40 évesen szembesül az első allergiás tüneteivel. A környezeti változások, új munkahely, lakókörnyezet vagy a légszennyezés is szerepet játszhat a megjelenésében.
A megfázás általában vírusfertőzés, amely néhány nap alatt lecseng, és gyakran társul hőemelkedéssel, torokfájással. Ezzel szemben az allergiás nátha tartós, tüsszögéssel, vizes orrfolyással és szemviszketéssel jár, de nincs láz. Ráadásul a tünetek gyakran visszatérnek az allergén jelenlétében.
Akkor javasolt, ha a tünetek rendszeresen visszatérnek, azonos körülmények között jelentkeznek, vagy nem múlnak el 1–2 héten belül. Ha az orrfolyás, szemviszketés vagy orrdugulás ismétlődően jelentkezik bizonyos évszakokban, ételek vagy állatok közelében, érdemes allergológushoz fordulni kivizsgálásra.
Igen, több lehetőség is létezik: a napi tengervizes orröblítés segíthet eltávolítani az allergéneket. Emellett a HEPA szűrős légtisztítók javíthatják a levegő minőségét otthonában. Egyes természetes összetevők (pl. feketekömény-olaj, quercetin) kiegészítőként használhatók, de alkalmazásuk előtt érdemes orvossal egyeztetni.
Sokan automatikusan megfázásra gondolnak, amikor télen vagy a fűtési szezon kezdetén eldugul az orruk, köhögni kezdenek vagy vízszerű orrfolyást tapasztalnak. Pedig a lakáson belüli allergének – mint a poratka, a penész, a háziállatok szőre és az allergén fehérjék – egész évben jelen lehetnek, sőt a hideg hónapokban gyakran még erőteljesebben okoznak tüneteket.
Ősz elején igen nehéz egyértelműen tudni, hogy mi is okozza a köhögést és az orrfolyást.
A tünetek évről évre tovább fennállhatnak, mivel a klímaváltozás miatt a pollenszezonok hosszabbá váltak. Mitől alakul ki az allergia, mire érdemes figyelni, és hogyan lehet megelőzni vagy enyhíteni a panaszokat?
Parlagfű-allergia: mikor kezdődik, hogyan figyeljen rá – és mit tehet az első tünetek jelentkezése után?