Átalakul a krónikus légzőszervi betegségek magyarországi képe: miközben a COPD miatti halálozás a férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, a nőknél emelkedik, így fokozatosan eltűnik a két nem közötti korábbi különbség.
- Magyarországon a COPD miatti halálozás a férfiaknál csökken, miközben a nőknél emelkedik, így a nemek közti különbség csökken.
- A tüdőrák esetében is megfigyelhető, hogy a női megbetegedések és halálozások száma közelít a férfiakéhoz.
- A dohányzás továbbra is a tüdőrák és a COPD legjelentősebb megelőzhető kockázati tényezője, amelynek hatása évtizedekkel később jelentkezhet.
- A célzott szűrések nőknél is hasznosak: egy vizsgálat során 39 tüdődaganatot azonosítottak, és a visszahívottak 78%-a megjelent a kontrollvizsgálaton.
- Népegészségügyi célnak tartják a dohányzás visszaszorítását, amit adóemeléssel is támogatnak, a dohányadóból származó bevételt pedig részben egészségügyi fejlesztésekre fordítanák.
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján kiderült, hogy hasonló folyamat figyelhető meg a tüdőráknál is, ahol a női megbetegedések és halálozások közelítenek a férfiaknál mért értékekhez.
A tüdőrákot és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) sokáig elsősorban a férfiakat érintő betegségek között tartották számon. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) tüdőgyógyászati konferenciáján bemutatott hazai adatok azonban arra utalnak, hogy ez a kép jelentősen átalakult.
Trendforduló a tüdőbetegségeknél
A COPD esetében 2025-ben közel 300 ezer diagnosztizált beteg részesült ellátásban Magyarországon, közülük 128 310 volt férfi és 160 986 nő. A regisztrált betegek száma önmagában ugyan nem mutatja meg a tényleges előfordulást – a szakmai becslések összességében 500–600 ezer COPD-s beteggel számolnak –, a nemek szerinti folyamatok azonban egyértelmű változásra hívják fel a figyelmet. A statisztikák szerint a COPD miatti mortalitás a férfiaknál csökkenő, a nőknél viszont emelkedő tendenciát mutat. Ennek következtében a korábban jelentős férfi-nő különbség fokozatosan mérséklődik.
Zárul az olló a tüdőráknál is
Hasonló folyamat figyelhető meg a tüdőráknál. A korábbi évtizedekben a férfiaknál jóval magasabb volt mind a megbetegedések, mind a halálozások száma, az utóbbi évtizedekben azonban a két nem közötti különbség jelentősen csökkent. A konferencián elhangzott, hogy a nőknél mind a tüdőrákos betegségek száma és a halálozási mutató is közelít a férfiaknál tapasztalt szinthez. A tendencia azért is különösen fontos, mert Magyarországon nemzetközi összehasonlításban eleve kiemelkedően magas a tüdőrák okozta halálozás. A szakemberek ezért arra is felhívták a figyelmet, hogy a női tüdőrákra a jövőben akár külön, célzott program keretében is érdemes lehet nagyobb figyelmet fordítani.
A célzott szűrés tapasztalatai azt mutatják, hogy ennek gyakorlati jelentősége is lehet. A konferencián ismertetett egyik, kifejezetten nőket célzó programban 3273 alacsony dózisú CT-vizsgálatot végeztek, amelyek során 39 tüdődaganatot azonosítottak. A további kontrollvizsgálatra visszahívott nők 78 százaléka jelent meg.
A dohányzás hatása évtizedekkel később is jelentkezhet
A nemek közötti változás hátterének megértésében fontos szerepe van a kockázati tényezőknek. A tüdőrák és a COPD egyik legfontosabb megelőzhető kockázati tényezője továbbra is a dohányzás, amelynek egészségügyi következményei sokszor csak évtizedekkel később jelennek meg.
A légzőszervi betegségek ugyanakkor nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre. A konferencián a dohányzás mellett a légszennyezés, a környezeti és munkahelyi ártalmak, valamint más egyéni kockázati tényezők szerepére is felhívták a figyelmet.
A dohányzás visszaszorítása ezért mindkét nem esetében alapvető népegészségügyi feladat, miközben egyre nagyobb figyelmet igényelnek az új típusú dohány- és nikotintermékek is. A szakemberek szerint a megelőzést már az iskolákban el kell kezdeni, és külön figyelmet kell fordítani azokra a társadalmi csoportokra, amelyeket a hagyományos egészségügyi kommunikáció nehezebben ér el.
A konferencián szó volt arról is, hogy adózási oldalról is lehetne ösztönözni a leszokást és ezzel csökkenteni a tüdőbetegségek számát. Éppen ezért az AIPM tagvállalatai üdvözlik azt a törvénymódosítást, amely megemeli a dohánytermékek jövedéki adóját novembertől. Az ebből származó összeg egy részét a kormány ígérete szerint az egészségügy fejlesztésére fordítanák a jövőben. Erre szükség is van, hiszen a kormányzati számítások szerint a dohányzás egészségügyet terhelő költsége megközelítőleg duplája annak az összegnek, mint ami a dohánytermékek jövedéki adójából befolyik.
Mit lehet tenni nehézlégzés esetén? Ezt javasolja a tüdőgyógyász
- Megújította stratégiai partnerségi együttműködését a Semmelweis Egyetem és a Sanofi Magyarország
- Mit lehet tenni nehézlégzés esetén? Ezt javasolja a tüdőgyógyász
- Nehézlégzés és zihálás – allergia, tüdő- és szívbetegség is okozhatja
- Hány éves a tüdeje valójában? Ezzel az egyszerű otthoni módszerrel megtudhatja
- Asztma és COPD: így fejlesztheti a tüdőkapacitását
- Ha nehezen kap levegőt, gondoljon a COPD-re!
Gyakori kérdések a tüdőbetegségekről
Melyek a leggyakoribb tüdőbetegségek?
A tüdőbetegségek közé tartoznak a rövid lefolyású fertőzések, például a tüdőgyulladás, valamint a tartós kezelést igénylő állapotok, mint az asztma és a krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD. Ezek különböző módon érintik a légutakat és a tüdő működését. Asztmában a légutak időnként beszűkülhetnek és begyulladhatnak, COPD esetén pedig tartós légúti károsodás nehezítheti a légzést. A tüdőrák szintén a tüdőt érintő súlyos betegség, de a köhögés és a nehézlégzés önmagában nem jelenti azt, hogy valakinek daganata van.
Milyen tünetek utalhatnak tüdőbetegségre?
A gyakori panaszok közé tartozik a tartós köhögés, a nehézlégzés, a sípoló légzés, a mellkasi szorítás és a fokozott váladéktermelés. A tünetek jelentkezhetnek csak bizonyos helyzetekben, például terheléskor vagy éjszaka, de állandósulhatnak is. Tüdőgyulladásnál láz, hidegrázás, köhögés és légszomj is kialakulhat. Egyetlen tünetből azonban nem lehet megállapítani, melyik betegség okozza a panaszt, mert például a légszomjnak szív- és más eredetű okai is lehetnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni a köhögéssel vagy légszomjjal?
Ha a köhögés nem javul, több héten át tart, rendszeresen visszatér, vagy légszomj, sípoló légzés, mellkasi fájdalom társul hozzá, kérjen időpontot a háziorvosától. A véres köpetet mindig komolyan kell venni, és mielőbb orvosi vizsgálat szükséges. Akkor is érdemes kivizsgálást kérni, ha a légzési panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek, korábban megszokottnál kisebb terhelésre lépnek fel, vagy akadályozzák a mindennapi tevékenységeket.
Hogyan vizsgálják ki a tüdőbetegségeket?
A kivizsgálás a tünetek és a kórelőzmény átbeszélésével, valamint fizikális vizsgálattal kezdődik. Az orvos megkérdezheti, mióta tart a köhögés vagy nehézlégzés, dohányzik-e, milyen gyógyszereket szed, illetve volt-e a közelmúltban légúti fertőzése. Szükség lehet légzésfunkciós vizsgálatra, például spirometriára, amely azt méri, mennyi levegőt és milyen gyorsan tud kifújni. Mellkasröntgen, laborvizsgálat vagy más képalkotó eljárás is szóba jöhet. Nem mindenkinek ugyanazokra a vizsgálatokra van szüksége: ezt a tünetek és az első eredmények alapján döntik el.
Gyógyítható a COPD vagy az asztma?
Az asztma és a COPD eltérő betegség, ezért a kezelésük sem azonos. Az asztma sok esetben jól kordában tartható a megfelelő gyógyszerrel és az egyéni kiváltó tényezők figyelembevételével. A COPD okozta tüdőkárosodás általában nem fordítható vissza, de a kezelés enyhítheti a tüneteket, javíthatja az életminőséget és lassíthatja az állapot romlását. A gyógyszereket – például az inhalátort – az előírás szerint kell használni, és fontos megtanulni a helyes alkalmazását. A kezelést ne hagyja abba és ne módosítsa önállóan akkor sem, ha jobban érzi magát.
Minden tüdőbetegségnél szükség van antibiotikumra?
Nem. Az antibiotikumok bizonyos bakteriális fertőzések ellen hatnak, vírusos megbetegedésre viszont nem jelentenek kezelést. Azt, hogy szükség van-e antibiotikumra, az orvos a tünetek, a vizsgálati eredmények és a feltételezett kórokozó alapján mérlegeli. Maradék vagy másnak felírt antibiotikumot ne kezdjen el saját döntésből szedni, és az előírt kezelést se változtassa meg egyeztetés nélkül.
Mikor kell azonnal segítséget hívni?
Ha valaki súlyosan nehezen kap levegőt, kapkodja a levegőt, fullad, vagy nem tud a légszomj miatt mondatokban beszélni, azonnali sürgősségi segítségre van szükség: hívja a 112-t. Sürgős ellátást indokolhat a hirtelen fellépő, erős mellkasi fájdalom, az elkékülő ajak vagy arc, illetve a zavartság is. A COPD, az asztma és a tüdőgyulladás tünetei eltérhetnek, ezért a nehézlégzés súlyosságát és a beteg állapotát mindig komolyan kell venni.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
