A nehézlégzés ismerős tünet lehet mindazoknak, akik valamilyen légzőszervi betegséggel küzdenek, de nekik is érdemes végig gondolniuk, mit lehet tenni ennek oldására, mikor van szükség rohamoldó gyógyszerre és mikor szükséges a mielőbbi orvosi ellátás.
- A nehézlégzés gyakori okai között szerepel a túlsúly, dohányzás, időjárási frontok, pánik szindróma, vérszegénység, szívelégtelenség és különböző légzőszervi betegségek (asztma, tüdőgyulladás, COPD).
- Enyhe nehézlégzésnél hasznos lehet a testhelyzet javítása, tudatos légzés, friss levegő biztosítása és a szoros ruházat lazítása.
- Ismert asztma vagy COPD esetén alkalmazni kell a kezelőorvos által előírt rohamoldó vagy hörgőtágító szereket – ha ezek nem segítenek, sürgősségi ellátás szükséges.
- Azonnali orvosi segítség szükséges hirtelen erős légszomj, mellkasi fájdalom vagy szorítás, ajak vagy arc elkékülése, zavartság, ájulás vagy súlyos allergiás reakció esetén.
- A visszatérő vagy súlyosbodó nehézlégzés kivizsgálása létfontosságú, mivel a háttérben komoly betegség állhat; a folyamatos orvos-beteg együttműködés és a gyógyszerek rendszeres szedése kiemelten fontos a tünetek kontrollálásában.
Ilyen gyakori okai lehetnek a nehézlégzésnek
Dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus foglalta össze a nehézlégzés gyakori okait és a szükséges teendőket.
Túlsúly, dohányzás
Ha a lépcsőzés vagy egy rövid futás szokatlanul kimerítő, első körben gondolni kell a gyengébb fizikai állapotra, valamint a túlsúly és a dohányzás következményeire.
Időjárási frontok
Az időjárás gyors változásai stresszreakciót válthatnak ki, ugyanis arra kényszerítik a szervezetet, hogy gyorsan alkalmazkodjon. Különösen a szív-érrendszeri betegeknél jelentkezhetnek olyan tünetek, mint a fáradékonyság, szabálytalan és/vagy erős szívdobogás érzés, szívbillentyű probléma esetén pedig fokozódó ödéma hajlam, nehézlégzés, fulladás.
Pánik szindróma
A tartós szorongás és a pánikbetegség igen gyakran produkál olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, a szédülés, a dezorientáltság, a heves szívdobogás és a légszomj, fulladás.
Alacsony pulzus, vérszegénység
Ha 60 alá csökken a pulzus vagy valaki vashiányos vérszegénységgel él, bizonyos esetekben tapasztalhat kimerültséget, gyengeséget, nehézlégzést, amely gyakran fizikai terhelés során jelentkezik.
Szívelégtelenség
A szívelégtelenség olyan jellegzetes tünetekhez vezethet, mint a folyamatos köhögés, zihálás, a kimerültség, az ödémák megjelenése, az étvágytalanság, az erős szívdobogás és a légszomj. Ez utóbbi eleinte fizikai terhelésre, később akár nyugalomban is jelentkezhet.
Légzőszervi betegségek
Asztma
Az asztma a légutak gyulladásával járó krónikus betegség, jellemzője a változékony, visszatérő tünetek jelentkezése: köhögési rohamok, hörgőgörcs, ami nehézlégzést vált ki. Az allergiás asztma az asztma leggyakoribb formája, melynek során allergének váltják ki a légutak gyulladását és a tüneteket. Asztma azonban kialakulhat allergiás komponens nélkül is. Az asztma tünete lehet, ha valaki könnyen kifullad, gyakran elsőként jelzi a betegséget a terhelésre jelentkező nehézlégzés. Fel kell figyelni arra, ha a gyermek nem szívesen vesz részt az intenzívebb mozgással járó játékokban, a futkározásnak gyakran zihálás, köhögő roham vet véget. Asztma felnőttkorban is kialakulhat, ezért nem pusztán az állóképesség hiányára utalhat, ha már enyhe mozgásra is nehézlégzést tapasztalunk.
Tüdőgyulladás
- A tüdőgyulladás tünete a száraz vagy váladékos köhögés, a köpetürítés, a mellkasi fájdalom, a légzési nehézség, a végtagfájdalom, a szédülés, a fejfájás, sokszor magas láz. Mivel a panaszok sokszor egyéb felsőlégúti megbetegedésekre is utalhatnak, így első lépésként nagyon fontos elkülöníteni a hasonló tünetekkel járó kórképektől a tüdőgyulladást. Ehhez az orvosi kivizsgáláson túl szükség van mellkasröntgenre és laborvizsgálatokra is. Ha valóban tüdőgyulladás a diagnózis, a kezelés elsősorban attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek, illetve milyen kórokozó okozta a tüdőgyulladást. A tévhitekkel szemben antibiotikumokra csak bakteriális fertőzések esetén van szükség, ha vírus okozta a betegséget, ott az antivirális gyógyszerek segítenek. Minden esetben fontos a megfelelő folyadékpótlás, kezdeti ágynyugalom és szükséges a tünetek kezelése is. A teljes gyógyulás több hétig tartó folyamat, ami annál hosszabb lehet, minél sérülékenyebb a páciens – ismerteti dr. Tárnok Ildikó, a Tüdőközpont – Prima Medica tüdőgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus.
COPD
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a hörgők beszűkülésével és a tüdőszövet károsodásával, átépülésével járó progresszív betegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, és mire fény derül rá, jellemzően már súlyosabb tüneteik is jelen vannak. Mivel a A hörgők nyálkahártyájában tartós gyulladás alakul ki, ami fokozott váladéktermelődést és a hörgőfal megvastagodását okozza: mindez együttesen eredményezi a hörgőszűkületet, ami miatt sípoló légzés, nehézlégzés alakul ki. A betegség előre haladása és a kezelés elmaradása miatt később tüdőtágulás és maradandó, fokozódó hörgőszűkület is kifejlődhet.
Mit lehet tenni enyhébb esetben?
- Megfelelő testhelyzet kialakítása: üljünk fel egyenes háttal, kissé előre dőlve, és ha szoros a ruházatunk, azt lazítsuk meg. Támasszuk meg a karunkat az asztalon vagy a térdünkön, mert ez segíti a légzőizmok munkáját.
- Tudatos légzés: lassan, mélyen lélegezzünk be az orrunkon át, majd lassan fújjuk ki a levegőt összeszorított ajkakkal, mintha gyertyát fújnánk el. Próbáljuk megnyújtani a kilégzést (pl. 4 számolás be, 6–8 ki).
- Friss levegő: menjünk hűvösebb, jól szellőző helyre vagy legalább nyissuk ki az ablakot.
Mit lehet tenni ismert betegség esetén?
Asztma esetén: alkalmazzuk a rohamoldó szert, a kezelőorvossal előzetesen megbeszélt dózisban. Ezt ismételjük meg szükség szerint 15, majd 20 perc múlva. Ha ennyi idő után sem érzünk javulást, hívjunk sürgősségi ellátást. Ha az orvos 30 percen belül nem érkezik meg, ismételjük még egyszer a rohamoldó használatát.
COPD esetén: használjuk a gyors hatású hörgőtágító inhalátort (pipát) úgy, ahogyan azt a tüdőgyógyász előírta! Ez az elsődleges teendő a hörgők görcsének oldására. Ha a tüdőgyógyász korábban felírt vészhelyzetre szteroid tablettát, kezdjük el szedni az előírt protokoll szerint, illetve légúti fertőzés esetén antibiotikus kezelésre is szükség lehet. Ha az orvos korábban hosszú távú oxigénterápiát írt elő, természetesen alkalmazzuk azt is.
Azonnal hívjunk mentőt (112), ha hirtelen, erős légszomj jelentkezik, ha mellkasi fájdalom, szorítás tapasztalható, ha elkékül az ajak vagy az arc, ha zavartság, ájulás közeli állapot lép fel vagy ha súlyos allergiás reakció jelei vannak (duzzadt torok, csalánkiütés).
Mikor forduljunk orvoshoz nehézlégzéssel?
- Amennyiben a ki-, vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik.
- Ha indokolatlan, elhúzódó fáradtságot érzünk.
- Megfázások után elhúzódóan rohamszerű köhögéssel, nehézlégzéssel küzdünk.
- Ha ismétlődő vagy elhúzódó köhögési roham, vagy éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés jelentkezik.
A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkezhetnek.
Összességében elmondható, hogy a nehézlégzés okát mindig vizsgálni kell, különösen, ha az többször visszatérő vagy fokozódó tünetként jelentkezik. Amennyiben tüdőbetegség áll a háttérben, a cél -alapbetegségtől függően- a tünetek enyhítése, illetve a tünetmentesség elérése, a rohamok, állapotrosszabbodások megelőzése. Ehhez jó orvos-beteg együttműködés szükséges, a felírt gyógyszereket szedni kell panaszmentes állapotban is, ha pedig a kezelés mellett is tüneteink vannak, soron kívül is orvoshoz kell fordulni.
Nátha, allergia, CPAP: miért nem kap levegőt éjszaka?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
