Van, akinél semmilyen panaszt nem okoz, másoknál azonban nyelési nehézséget, rekedtséget vagy akár légszomjat is kiválthat. Éppen ezért fontos tudni, mikor elegendő a rendszeres ellenőrzés, és mikor indokolt mielőbb orvoshoz fordulni.
- A strúma a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, ami önmagában nem betegség, hanem tünet.
- Oka lehet jódhiány, autoimmun betegség, jóindulatú göb vagy ritkábban daganat is.
- A kisebb strúma általában tünetmentes, de nagyobb esetén nyaki duzzanat, nyelési nehézség, rekedtség vagy légszomj jelentkezhet.
- Orvoshoz kell fordulni, ha észlelhető a duzzanat, nyelési nehézség, rekedtség vagy a pajzsmirigy gyors megnagyobbodása.
- Nem minden strúmát kell kezelni, ám a pontos okot kivizsgálással kell tisztázni, és szükség esetén kezelésre lehet szükség.
Mi az a strúma?
Strúmának a pajzsmirigy kóros megnagyobbodását nevezik.
A pajzsmirigy ilyenkor nagyobb a normálisnál, miközben a hormontermelése lehet teljesen normális, de előfordulhat az is, hogy alul- vagy túlműködik. A megnagyobbodás érintheti az egész pajzsmirigyet, de kialakulhat egy vagy több göb miatt is.
Mi állhat a háttérben?
A strúma kialakulásának számos oka lehet.
Kialakulhat jódhiány, autoimmun pajzsmirigybetegségek – például Hashimoto-thyreoiditis vagy Basedow–Graves-kór –, jóindulatú pajzsmirigygöbök, gyulladás vagy ritkább esetben daganatos elváltozás következtében is.
Milyen tüneteket okozhat?
A kisebb strúma gyakran semmilyen panaszt nem okoz, ezért sokszor csak egy rutinvizsgálat során derül ki.
Nagyobb megnagyobbodás esetén azonban már láthatóvá válhat a nyak elülső részének kidomborodása. Emellett torokszorító érzés, nyelési nehézség, rekedtség, makacs köhögés vagy légszomj is jelentkezhet, ha a pajzsmirigy nyomja a környező szerveket.
Ha a pajzsmirigy működése is zavart szenved, más tünetek is megjelenhetnek. Túlműködés esetén jellemző lehet a fogyás, a szapora szívverés, a fokozott izzadás és az idegesség, míg alulműködéskor gyakori a fáradékonyság, a hízás, a fázékonyság és a száraz bőr.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mindenképpen érdemes kivizsgáltatni, ha a nyak elülső részén duzzanatot vagy csomót észlel, ha a nyelés nehezebbé válik, rekedtség jelentkezik, vagy úgy érzi, mintha valami nyomná a torkát.
Az is figyelmeztető jel, ha a pajzsmirigy rövid idő alatt látványosan megnagyobbodik, vagy a nyak duzzanatához légszomj társul.
Hogyan derül ki, mi okozza?
A kivizsgálás általában fizikális vizsgálattal kezdődik, ezt vérvétel és pajzsmirigy-ultrahang követi.
A laborvizsgálatból kiderül, megfelelően működik-e a pajzsmirigy, az ultrahang pedig megmutatja a mirigy szerkezetét, illetve azt, hogy találhatók-e benne göbök. Bizonyos esetekben további vizsgálatokra, például vékonytű-biopsziára is szükség lehet.
Minden strúmát kezelni kell?
Nem.
Ha a pajzsmirigy megfelelően működik, a megnagyobbodás nem okoz panaszt, és rosszindulatú elváltozás sem merül fel, elegendő lehet a rendszeres ellenőrzés. Más esetekben gyógyszeres kezelésre, radiojód-kezelésre vagy műtétre is szükség lehet.
A korai kivizsgálás sokat számít
A strúma legtöbbször jóindulatú elváltozás következménye, de ezt csak alapos kivizsgálással lehet biztosan megállapítani.
Ha a nyakán szokatlan duzzanatot vesz észre, vagy a pajzsmirigy működési zavarára utaló tüneteket tapasztal, ne halogassa az orvosi vizsgálatot. A korai diagnózis nemcsak a kezelés sikerét javíthatja, hanem segíthet megelőzni a későbbi szövődményeket is.
Pajzsmirigy göbök esetén milyen tartós eredmény érhető el a lézeres thermoablációval? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
