Ezek a tünetek jelezhetik azt, hogy galandféreg él a szervezetében

Megelőzésként ajánlott a húsok alapos főzése, a gyümölcsök és zöldségek alapos megmosása, a kézhigiénia, továbbá az állatok rendszeres féregtelenítése.

Előfordult már Önnel, hogy visszatérő hasi fájdalmat, megmagyarázhatatlan fogyást vagy makacs fáradtságot tapasztalt, miközben a laboreredményei nem mutattak egyértelmű eltérést? A legtöbben ilyenkor stresszre, rendszertelen étkezésre vagy vitaminhiányra gondolnak. Ritkán, de előfordulhat, hogy a panaszok mögött egy bélben élő parazita, például galandféreg áll.

A galandféreg-fertőzés bár nem tartozik a gyakori betegségek közé, de a globalizált élelmiszer-ellátás, az utazások és az élelmiszer-higiénés hiányosságok miatt időről időre mégis találkozunk vele. A probléma alattomos: a fertőzés hosszú ideig tünetmentes maradhat, miközben a parazita csendben fejlődik a szervezetben.

Mi is az a galandféreg?

A galandférgek a laposférgek közé tartozó élősködők. Az emberben leggyakrabban a marha-galandféreg (Taenia saginata), a sertés-galandféreg (Taenia solium), valamint az Echinococcus nemzetségbe tartozó fajok fordulnak elő. A kifejlett példányok akár több méter hosszúra is megnőhetnek, és a vékonybél falához tapadva élnek, a gazdaszervezet által elfogyasztott tápanyagokból táplálkozva.

A fertőzés leggyakoribb útja a nem kellően átsütött marha- vagy sertéshús fogyasztása, amely a parazita lárváit tartalmazza. Az Echinococcus esetében más a mechanizmus: itt a peték a környezetből – például mosatlan erdei gyümölcsökről vagy fertőzött állatokkal való érintkezés útján – kerülhetnek az ember szervezetébe.

Fontos tudni, hogy az ember nemcsak végleges gazda lehet – amikor a féreg a bélben él –, hanem bizonyos fajok esetében köztes gazdaként is szerepelhet. Ilyenkor a lenyelt petékből kikelő lárvák nem a bélben maradnak, hanem a véráramon keresztül más szervekbe vándorolnak - írja a Planeta.

Milyen tünetek esetén érdemes gondolni rá?

A galandféreg-fertőzés tünetei gyakran általánosak és nem jellegzetesek. Éppen ezért könnyen félreértelmezhetők vagy elbagatellizálhatók. A betegek leggyakrabban visszatérő, tompa hasi fájdalomról, teltségérzetről, hányingerről számolnak be. Előfordulhat hasmenés, váltakozó székrekedés, illetve a széklet állagának megváltozása.

Gyanút kelthet a normális vagy akár fokozott étvágy melletti fogyás. A parazita ugyanis tápanyagokat von el a szervezettől, ami hosszabb távon hiányállapotokhoz vezethet. Gyengeség, vérszegénység, B12-vitamin-hiány, sápadtság is kialakulhat. Egyes betegek végbéltáji viszketést észlelnek, illetve fehéres, lapos szelvényszerű képleteket látnak a székletben – ez már erősen a galandféreg jelenlétére utal.

A helyzet súlyosabb, ha a szervezet nemcsak a kifejlett férget hordozza, hanem a petékből kikelő lárvák más szervekben telepednek meg. Sertés-galandféreg esetén kialakulhat az úgynevezett ciszticerkózis. Ha a lárvák az agyban jelennek meg, neurociszticerkózisról beszélünk, amely fejfájást, szédülést, epilepsziás rohamokat, látászavart, sőt életveszélyes állapotot is okozhat. Világszerte ez az egyik leggyakoribb szerzett epilepszia-ok bizonyos régiókban.

Az Echinococcus-fertőzés – más néven hydatid betegség – során a májban vagy a tüdőben alakulhatnak ki folyadékkal telt ciszták. Ezek hosszú ideig tünetmentesek lehetnek, majd hasi fájdalmat, légszomjat, sárgaságot vagy súlyos szövődményeket idézhetnek elő.

A fogyás mítosza – veszélyes tévhit

Időről időre felbukkan az interneten az a veszélyes elképzelés, hogy galandféreggel természetes módon lehet fogyni. Ez súlyos tévedés. A fertőzés nem kontrollálható, és nemcsak fogyást, hanem komoly hiányállapotokat, bélelzáródást, idegrendszeri károsodást vagy akár életveszélyes szövődményeket is okozhat. A szándékos fertőződés orvosilag rendkívül kockázatos és felelőtlen döntés.

Hogyan történik a diagnózis?

Ha felmerül a gyanú, az első lépés általában a székletvizsgálat. A laboratórium a petéket vagy a féreg levált szelvényeit keresi. Mivel a peteürítés nem folyamatos, gyakran több egymást követő napon vett minta vizsgálata szükséges.

Ha a fertőzés szervi érintettség gyanúját veti fel – például májciszta vagy idegrendszeri tünetek esetén –, képalkotó vizsgálatokra is sor kerülhet. Ultrahang, CT vagy MR segíthet a ciszták kimutatásában, míg szerológiai vizsgálatokkal ellenanyagokat keresnek a vérben.

Amennyiben a székletben szokatlan, fehéres darabokat észlel, vagy megmagyarázhatatlan, tartós emésztőrendszeri tünetei vannak, érdemes háziorvoshoz vagy infektológushoz fordulnia.

Veszélyes a kezelés?

A legtöbb bélben élő galandféreg-fertőzés jól kezelhető célzott parazitaellenes gyógyszerekkel. Ilyen hatóanyag például a prazikvantel vagy a niklozamid. A kezelés rendszerint rövid ideig tart, de azt követően kontrollvizsgálat szükséges annak igazolására, hogy a parazita teljesen kiürült.

Szervi érintettség esetén – például ciszticerkózis vagy hydatid betegség esetén – a terápia összetettebb. Ilyenkor hosszabb gyógyszeres kezelésre, esetenként sebészi beavatkozásra is szükség lehet. Az idegrendszeri forma különösen gondos szakellátást igényel.

Mit tehet a megelőzés érdekében?

A megelőzés kulcsa az élelmiszer-higiénia. A húst alaposan át kell sütni vagy főzni, mivel a megfelelő hőmérséklet elpusztítja a lárvákat. A nyers darált hús kóstolgatása, a félig átsült steak fogyasztása kockázatot jelenthet.

A zöldségeket és gyümölcsöket – különösen az erdőben gyűjtött bogyós terméseket – gondosan meg kell mosni. A kézmosás alapvető fontosságú, főként állatokkal való érintkezés után. A háziállatok rendszeres féregtelenítése szintén fontos, az állatorvos javaslata szerint.

Utazás során – főként olyan területeken, ahol a higiénés körülmények gyengébbek – különös figyelmet érdemes fordítani az élelmiszer- és ivóvíz-biztonságra.

Egyre gyakoribb az echinococcosis Magyarországon

A Semmelweis Egyetem szerint az utóbbi években hazánkban is emelkedést mutat az echinococcosis nevű, galandféreg okozta zoonózis esetszáma. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 megbetegedést regisztráltak Európában, és Magyarországon is növekvő tendenciát látni az elmúlt években. A fertőzést leggyakrabban rókák, aranysakálok, illetve fertőzött kutyák terjesztik: a galandféreg petéi az állatok bélsarával ürülnek, és akár egy évig is fertőzőképesek maradhatnak a környezetben.

Dr. Kardics Kinga infektológus hangsúlyozza, hogy a fertőzés emberben hosszú ideig tünetmentes maradhat, miközben a lárvák cisztákat képezhetnek a májban, tüdőben, ritkábban más szervekben is. A betegséget sokszor véletlenül fedezik fel képalkotó vizsgálat során. A megelőzés kulcsa a háziállatok rendszeres féregtelenítése, a kézhigiéné és az alacsonyan termő gyümölcsök, zöldségek alapos mosása. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a gondozott, rendszeresen kezelt kutyák és macskák önmagukban ritkán jelentenek valódi fertőzési kockázatot – a veszélyt elsősorban a nem kezelt állatok és a vadon élő ragadozók jelentik.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha tartós, megmagyarázhatatlan hasi panaszai vannak, indokolatlan fogyást tapasztal, vagy idegrendszeri tünetek – például görcsroham, erős fejfájás, látászavar – jelentkeznek, ne halogassa a kivizsgálást. A galandféreg-fertőzés ritka, de kezeletlenül súlyos következményekkel járhat.

A jó hír az, hogy időben felismerve a legtöbb eset sikeresen gyógyítható. A figyelem, az alapvető higiénés szabályok betartása és a tudatos ételkészítés pedig jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét.

Figyelmébe ajánljuk

Vajon el lehet kapni galandférgeket a macskánktól?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!