Szívroham

A szívroham (szívinfarktus) életveszélyes vészhelyzet, melyet a szívizom vérellátásának hirtelen megszűnése (gyakran vérrög) okoz, ami szívizomelhaláshoz vezet. Jellemző tünete a 20 percnél tovább tartó, szegycsont mögötti nyomó, markoló fájdalom, amely kisugározhat karba, nyakba, hátba. Azonnal hívjon mentőt (112), ha szívrohamra gyanakszik!

A szívroham megnevezés a laikus ember szóhasználatában a koszorúértrombózist vagy a szívizominfarktust jelöli. Ezek a betegségek orvosi vészhelyzetet jelentenek, és olyan emberekkel történnek, akik koszorúér eredetű szívbetegségben szenvednek, melynél a szívizmot vérrel ellátó koszorúér eltömődése következik be.

Néha angina (szívfájdalom) lép fel, amely intő jele a koszorúér eredetű szívbetegségnek. Más esetben a betegek nem tudják, hogy koszorúér problémáik vannak, és a szívroham a betegség első jele. A szívrohamok mintegy egyharmada végzetes kimenetelű.

A szívroham tünetei

• Angina: markoló/szorító jellegű fájdalom a mellkas közepén. A fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsokra, ill. lefelé a karokra, különösen a bal karra. A fájdalom pihenésre alábbhagy.
• Szívroham: a fent leírthoz hasonló fájdalom, de még komolyabb és elhúzódóbb (hosszabb mint 30 perc). A fájdalom nem enyhül pihenés hatására.
• Fokozott, hideg veríték.
• Légszomj.
• Hányinger, hányás.

A szívroham esetleges komplikációi

• Szívelégtelenség (a szív pumpálókapacitása elégtelen hatásfokú).
• Szívmegállás (a szív pumpáló tevékenysége leáll).
• Elhalálozás.

A szívroham kiváltó okai

Koszorúér eredetű szívbetegség:

A koleszterin, a zsírok és rokon anyagok kis mennyiségben is elegendőek a normális testműködés fenntartásához. Ezeket a máj anyagcserefolyamatai állítják elő, és bizonyos ételekkel is bejutnak a szervezetbe. A telített zsírsavakból álló zsírok magas vérszintje nagyon nagy vérkoleszterin szintet, és az artériák falára történő koleszterinlerakódást eredményez.

A koszorúér eredetű szívbetegségben a zsíros lerakódások leszűkítik a koronáriaartériák átmérőjét, csökkentve ezáltal a szívizom vérellátását. Ha az átmérő 70-75%-kal kisebb, angina fellépte várható.

Angina:

Angina alakul ki, ha valamely erőfeszítés/stressz/ izgalom miatt a szívizom extra vérellátást igényel, amely nem teljesíthető, mert a koszorúér artériák a zsírlerakódások miatt leszűkültek. A szívizom kevés vért kap, és fájdalomérzettel reagál. Pihenéssel a vérigény a normális szintre süllyed, és a fájdalom alábbhagy. A szívizom nem károsodik.

Szívroham:

Szívroham alakul ki, ha egy vérrög (véralvadék darab) jelenik meg a leszűkült szakaszban, és teljesen elzárja azt. A szívizom nem kap vért, és heves fájdalommal reagál a kialakult állapotra. A szívizom károsodik.

Magas vérnyomás:

Magas vérnyomás: Ilyenkor az erek belső falára nagyobb nyomás nehezedik, ami érsérülést és érelmeszesedést okozhat. Ezáltal a koszorúerek beszűkülhetnek, és csökken a szívizom oxigénellátása. Ha egy ilyen szűkült ér hirtelen elzáródik, szívroham következhet be.

Mit tehet Ön szívroham esetén

(Vagy az, aki éppen Ön mellett tartózkodik:)

• Hívja a mentőket, vagy menjen a legközelebbi kórház elsősegélynyújtó részlegébe, ha szívrohamra, vagy első ízben előforduló anginára gyanakszik!
• Szopogasson/rágjon el egy angina ellenes gyógyszert, melyet orvosa írt fel!
• Nyújtson elsősegélyt azon nyomban!

Mit tehet az orvos szívroham esetén

• Kórházba utalja Önt kivizsgálásra/intenzív kezelésre.
• EKG (elektrokardiogram)-val, amely a szív elektromos tevékenységét jegyzi fel, (kimutatja a tachycardiát, ST elevációt és az infarktus speciális jeleit) megerősíti a diagnózist.

A szívultrahang (echokardiográfia) is fontos szerepet játszik a szívroham diagnózisában és követésében. A vizsgálat segítségével az orvos láthatja a szívfal mozgásának zavarait, amelyek arra utalhatnak, hogy egy adott terület nem kapott megfelelő vérellátást a roham során. Echo segítségével megítélhető a szív pumpafunkciója, a billentyűk állapota, valamint a szívburok esetleges folyadékgyüleme is.

• Erős fájdalomcsillapítókkal és megfelelő gyógyszerekkel kezeli Önt.
• Megállapítja a komplikációkat, ha vannak.
• További vizsgálatokat végez a károsodások mértékének megállapítására, ha szükséges.
• Szívroham (myocardialis infarctus) során a vérképben nem specifikus, de jellemző eltolódások figyelhetők meg. Emelkedhet a CRP, az LDH és az We (süllyedés) is, melyek a szöveti nekrózis indirekt markerei. Előfordulhat mérsékelt thrombocytosis is a gyulladásos mediátorok hatására. 
• Specialistához utalja Önt, aki érplasztikai beavatkozást végez (egy kis ballon segítségével megszünteti az elzáródást), vagy koszorúér bypass műtéttel segít Önön.
• Szívrehabilitációs intézetbe/kezelésekre küldi Önt.
• Angina ellenes/egyéb szívgyógyszereket ír fel élethossziglan tartó otthoni kezelésre.

A szívroham megelőzése

• Ne dohányozzon! (A dohányzás szűkíti az artériákat.)
• Tartson fenn a korának, nemének, magasságának és fizikai aktivitásának megfelelő, egészséges testsúlyt! (A cukorbetegség is rontja az erek állapotát és növeli a szívroham kockázatát)
• Étkezzen kiegyensúlyozottan; a zsírfogyasztás a teljes energiabevitelnek (szénhidrátok/zsírok/fehérjék) 20-30%-át tegye ki!
• Korlátozza a telített zsírsavakból álló zsírok (zsíros húsok, tojás, vaj, teljes tej, kókuszolaj/tej, pálmaolaj, disznózsír) fogyasztását a zsírbevitel 30%-ára!
• Egyen kevesebb magas koleszterintartalmú ételt (máj, velő, vese, tojás, halikra)!
• Végezzen aerobic gyakorlatokat (úszás, kerékpározás, kocogás/gyors gyaloglás, aerobic tánc, élénk mozgást igénylő sportok) legalább háromszor hetente 15-60 percig minden egyes alkalommal, ameddig sűrűn és mélyen, de komolyabb légszomj nélkül nem veszi a levegőt!
• Tanuljon meg relaxálni, pihenni ha feszült, fáradt!

Milyen folyamatok állnak a szívroham kialakulása mögött?

A szívroham kialakulása mögött legtöbbször érelmeszesedés (ateroszklerózis) áll, amely hosszú évek, akár évtizedek alatt fejlődik ki. Az artériák falában lerakódó zsíros plakkok eleinte nem okoznak panaszt. Idővel azonban instabillá válhatnak, megrepedhetnek, és a felszínükön vérrög képződhet. Ez a hirtelen elzáródás az, ami az akut infarktust kiváltja. Fontos tudni, hogy nem feltétlenül a legszűkebb ér szakad be; gyakran a közepes mértékű, de gyulladásosan aktív plakk okozza a bajt.

Csendes szívrohamok

Vannak úgynevezett „néma” szívrohamok is, amelyek kevésbé jellegzetes tünetekkel zajlanak. Időseknél, cukorbetegeknél vagy nőknél előfordulhat, hogy a mellkasi fájdalom hiányzik, és csupán gyengeség, légszomj, émelygés, szokatlan fáradtság vagy hátfájás jelentkezik. Ezért különösen fontos, hogy a kockázati csoportba tartozók komolyan vegyék az atípusos panaszokat is.

Így diagnosztizálható a szívroham

A diagnózis felállításában ma már kiemelt szerepe van a szívizomkárosodást jelző specifikus biomarkereknek, elsősorban a troponinnak. A troponinszint emelkedése megerősíti, hogy szívizomsejtek pusztultak el. A laboreredmények időbeli változása segít annak megítélésében is, hogy friss vagy korábban lezajlott eseményről van-e szó.

Szívroham típusok

Az infarktusnak két fő típusa ismert az EKG-kép alapján:

1. 1 az ST-elevációval járó (STEMI)
2. 2 és az ST-elevációval nem járó (NSTEMI) forma.

A STEMI azonnali katéteres beavatkozást igényel, mert teljes ér-elzáródás áll a háttérben. Ilyenkor minden perc számít: minél hamarabb sikerül megnyitni az eret, annál több szívizom menthető meg. Ezt nevezik „idő = izom” elvnek.

Utánkövetés, megelőzés

Az akut ellátást követően a beteg számára a másodlagos megelőzés válik kulcsfontosságúvá. Ide tartozik a vérlemezkegátló kezelés (például aszpirin vagy más, kombinált készítmények), a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek – leggyakrabban sztatinok –, a vérnyomás rendezése és szükség esetén a cukoranyagcsere kezelése. Ezek a gyógyszerek nem csupán a tüneteket enyhítik, hanem bizonyítottan csökkentik az újabb infarktus és a halálozás kockázatát.

A szívrehabilitáció strukturált program, amely mozgásterápiából, dietetikai tanácsadásból, pszichés támogatásból és életmódvezetésből áll. A tapasztalatok szerint azok, akik részt vesznek ilyen programban, jobb fizikai terhelhetőséget érnek el, ritkábban kerülnek vissza kórházba, és hosszabb ideig élnek. A lelki feldolgozás sem elhanyagolható: sok beteg szorongást, depressziót él át az infarktus után. A pszichés támogatás segíti a visszatérést a mindennapi élethez.

Kockázatos életmódbeli szokások

Kiemelt kockázati tényező a dohányzás, a magas vérnyomás, a magas LDL-koleszterinszint, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a krónikus stressz. A családi halmozódás – különösen, ha fiatal korban fordult elő infarktus a családban – szintén fokozott figyelmet indokol. Érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, a vércukrot és a vérzsírszinteket, még panaszmentesség esetén is.

Szívrohamkockázatok nőknél

A nők esetében a szívroham sokáig aluldiagnosztizált volt, mert tüneteik gyakran eltérnek a klasszikus leírástól. Menopauza után a kockázat jelentősen emelkedik, mivel az ösztrogén védő hatása csökken. Ezért ebben az életszakaszban különösen fontos az életmódbeli odafigyelés és a rendszeres szűrés.

Nem szabad megfeledkezni az alkoholfogyasztásról sem. A nagy mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás emeli a vérnyomást, szívritmuszavarokat provokálhat és hozzájárulhat a kardiomiopátia kialakulásához. A mértékletesség, függőségkezelés itt is alapelv.

Elsősegélynyújtás szívroham esetén

Az elsősegélynyújtás során, ha a beteg eszméletét veszti és nem lélegzik, azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést (mellkaskompresszió), és automata defibrillátor (AED) használata esetén követni kell a készülék utasításait. A laikus újraélesztés jelentősen növeli a túlélési esélyeket a mentők kiérkezéséig.

Összegezve

A szívroham tehát nem egyik pillanatról a másikra, előzmények nélkül csap le. Hosszú folyamat eredménye, amelyet megfelelő életmóddal, rendszeres ellenőrzéssel és szükség esetén gyógyszeres kezeléssel jelentősen befolyásolni lehet. A legfontosabb üzenet azonban változatlan: ha mellkasi fájdalmat érez, amely nem múlik, ne várjon – kérjen azonnal segítséget. Az időben megkezdett ellátás életet menthet, és meghatározhatja a későbbi életminőséget is.

Felhasznált irodalom:

• European Society of Cardiology (ESC): ESC Guidelines for the management of acute coronary syndromes (ACS) (2023). 2023 Acute Coronary Syndromes
• American Heart Association (AHA): Heart Attack (Myocardial Infarction) Heart Attack
• National Heart, Lung, and Blood Institute (NHLBI): Coronary Heart Disease What Is Coronary Heart Disease?
• World Health Organization (WHO): Cardiovascular diseases (CVDs) Cardiovascular diseases (CVDs)
• Magyar Kardiológusok Társasága: Lakossági tájékoztató anyagok a szívinfarktusról és a szívrehabilitációról.