Rossz lehelet, gyulladt íny, duzzanat: rejtett bölcsességfog is okozhatja!
A szájsebészeti beavatkozások mintegy felét a bölcsességfog-kezelések teszik ki. A mai életmód mellett a bölcsességfog funkcionálisan feleslegessé vált, ellenben sokféle gondot okoz.
Európában a fiatal felnőttek közel 80 százalékának van legalább egy olyan bölcsességfoga, amely még nem tört elő, gyakran okozva fájdalmat vagy komplikációkat. Bár egykor őseinknek létfontosságúak voltak ezek a fogak a kemény ételek rágásához, mára evolúciós maradványként sokak életét megnehezítik. De vajon tényleg szükséges eltávolítani őket és ez valóban fájdalmas? A Budai Egészségközpont szakembere segít eloszlatni a tévhiteket.
Hasztalan hagyaték
A fogazat leghátsó elemeit, a négy utolsó őrlőfogat nevezzük bölcsességfognak. A nevük onnan származhat, hogy többnyire fiatal felnőttkorban, a húszas életévekben nőnek ki, de ez egyénenként változó. Előfordulhat, hogy már tinédzserkorban előbújnak, mivel manapság egyre fiatalabb korban kifejlődnek ezek a fogak, de 30 éves kor után is megjelenhetnek.
A bölcsességfogak evolúciós jelentősége mára csökkent, mivel őseinkkel ellentétben már nem kell kemény, nyers ételeket, főként húsokat rágnunk. A főtt-sült, puhább étrend mellett gyakorlatilag feleslegesség vált a funkciójuk, egyre ritkábban fordul elő, hogy rágunk vele. Az evolúció során az állkapcsunk is kisebb lett, így gyakran nincs elég hely számukra.
Mi a baj a bölcsességfogakkal?
A bölcsességfogak az egyik leggyakrabban problémát okozó fogak a felnőtt lakosság körében. A statisztikák szerint a szájsebészeti beavatkozások mintegy felét a bölcsességfog-kezelések teszik ki, ami jól mutatja, mennyire gyakoriak a velük kapcsolatos problémák.
– A bölcsességfogak sok gondot okozhatnak, ha nincs elég helyük a megfelelő növekedéshez. Ilyenkor nyomhatják, károsíthatják, vagy akár el is tolhatják a környező fogakat, ami gyulladáshoz, duzzanathoz, rossz szájízhez/lehelethez, esetleg szájzárhoz vagy akár komolyabb fogászati problémákhoz, pl. fogszuvasodáshoz vagy ínybetegséghez vezethet, ami miatt eltávolításra van szükség – magyarázza dr. Békési Diána, a Budai Egészségközpont fogorvos-szájsebésze.
Súlyosabb esetekben a bölcsességfog körüli folyamatos gyulladás akár gócbetegséget is okozhat, mely a test más részeire – például az ízületekre, bőrre, szemre vagy akár a szívre – is káros hatással lehet.
A tizenéveseknél rendszerint fogszabályzás miatt kell megválni a bölcsességfogaktól hiszen amennyiben a röntgenfelvételen látszik, hogy várhatóan ferdén nő majd ki a fog, vagy, hogy nem fér majd be a fogívbe, akkor a fogorvos javasolja a műtéti eltávolítást. Ám, ha nincs ilyen jellegű vagy egyéb gond, akkor erre a beavatkozásra nincs szükség.
Mikor forduljunk szájsebészhez?
– Alapvetően már a gyulladás első jeleinél fontos a professzionális segítség, ezt kell először kezelni. Sokan otthon próbálkoznak ennek megszüntetésével, de ha például kíméljük a fájó fogat és nem mossuk meg rendesen, akkor azzal csak rontunk a helyzeten. Az ínygyulladás gyógyulásának titka a helyi tisztántartás, tehát a fogmosás és a speciális szájfertőtlenítővel való öblögetés. Ha a bölcsességfog környékén fájdalmat, visszatérő duzzanatot vagy akár szájzárat tapasztalunk, mindenképpen ideje szakorvoshoz fordulni. „Nem érdemes várni addig, amíg elviselhetetlenné válik a probléma, mivel ilyenkor a kezelés is bonyolultabb lehet – tanácsolja a szakember.
Az igazi megoldás a szakszerű kezelés, mivel a gyulladás elérhet egy olyan fázisba is, amikor a fogorvosnak fertőtlenítő átmosással kell kezelnie az érintett területet, vagy súlyosabb esetben, ha már gyulladásos váladék van a szövetek között, akkor azt tályogmegnyitással le kell vezetni. Ezután lehet csak megszüntetni a probléma forrását, azaz mielőbb eltávolítani a bölcsességfogat.
Félelmek és tévhitek: valóban olyan rémisztő a műtét?
Nem törvényszerű, hogy a bölcsességfog begyullad, akadnak olyan szerencsések, akiknek egyáltalán nincs vele gondja. Ráadásul nem is mindig nőnek ki, illetve nem mindenkinek fejlődik ki mind a négy bölcsességfoga. Vannak olyanok is, akiknél egyáltalán nem fejlődnek ki ezek a fogak, de az is előfordulhat, hogy valakinek 80 éves korában vagy még később bújik elő egy vagy több, különösen akkor, ha az előtte lévő fog már kiesett, hiszen ilyenkor van helye előtörni. A közhiedelemmel ellentétben tehát akár egy teljesen fogatlan embernek is kinőhet bölcsességfoga, ha az addig az állcsontban maradt.
– A bölcsességfog eltávolításával kapcsolatban is rengeteg tévhit kering, pedig a foghúzás vagy a műtét maga nem fájdalmas, köszönhetően a modern érzéstelenítésnek. Valójában egy bölcsességfog húzása nem nehezebb, mint egy szemfog vagy egy másik nagyobb gyökerű fog eltávolítása, és a gyógyulása sem fájdalmasabb – oszlatja el a tévhiteket a szájsebész.
Szintén gyakori félreértés, hogy a foghúzásról sokan azt gondolják, az is műtétnek számít, de ez nem így van. Műtétről csak abban az esetben beszélünk, ha fel kell tárni egy területet és fúró segítségével csontot is kell elvenni ahhoz, hogy el tudják távolítani a fogat.
Készüljünk fel előre!
A beavatkozás kapcsán a legfontosabb, hogy a fogeltávolításra nem szabad éhgyomorra érkezni, hiszen a stressz miatt leeshet a vércukorszint. Fontos a megfelelő időzítés is, mivel a műtét után nagyjából két hét pihenésre van szükség, és ezalatt az idő alatt kerülni kell a sportot, uszodát, szaunát, valamint a dohányzást is.
– A műtét után néhány napig fájdalomcsillapító szedésére és jegelésre lehet szükség, valamint különösen figyelni kell a szájhigiénére. A teljes gyógyulás egy hosszabb folyamat, a varratokat 7 nap után távolítjuk el, de a fog helyének gyógyulása a csontban, a csontosodás mintegy 3 hónap – figyelmeztet dr. Békési Diána. Fontos tudni, hogy a problémás bölcsességfogakat a legjobb fiatal korban, 14-25 év között eltávolíttatani, mivel ekkor gyorsabb és könnyebb a regenerálódás.
Gondoskodjunk bölcsen a bölcsességfogainkról!
Az egészséges és problémamentes fogazat érdekében ajánlott félévente vagy legalább évente egyszer fogászati ellenőrzésen részt venni, melynek során készítenek egy panorámaröntgent, megnézik, hogy van-e lyukas vagy törött fog, rendben vannak-e a tömések, van-e fogkő, milyen a szájnyálkahártya és a nyelv állapota. A rendszeres köszönhetően minden esetleges probléma időben felismerhető és azonnal kezelhető, így megelőzhetjük a kellemetlen meglepetéseket és a súlyosabb komplikációkat.
Hiányos fogsor és szájszag: így okozhatnak depressziót
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
