Mi okozhat visszatérő szédülést normál vérnyomás mellett?
Meglepően sok minden állhat a háttérben.
A szédülést sokan automatikusan a vérnyomás-ingadozással kötik össze. Éppen ezért különösen zavaró, amikor a vérnyomásmérés rendre rendben van, a bizonytalan, forgó érzés mégis újra és újra visszatér. Ilyenkor a kiváltó okot nem a keringésben, hanem egészen más területeken érdemes keresni.
Belső fül egyensúlyi zavarai
A szédülés egyik leggyakoribb oka a belső fülben található egyensúlyi szerv működési zavara. Ilyenkor a szédülés gyakran forgó jellegű, fejmozdulatokra erősödik, és hányingerrel is társulhat. Előfordulhat, hogy csak néhány másodpercig tart, máskor hosszabb ideig fennáll, miközben a vérnyomás teljesen normális.
Nyaki gerinc és izomfeszülés
A nyaki gerinc problémái, az izmok tartós feszülése vagy a helytelen testtartás szintén okozhat visszatérő szédülést. Hosszú ideig tartó ülőmunka, előretolt fejhelyzet vagy stressz hatására romolhat a nyak környéki keringés és idegi információáramlás, ami bizonytalanságérzést, „kóválygó” szédülést válthat ki.
Szemeredetű okok
A nem megfelelően korrigált látás, a szem túlterhelése vagy a hosszan tartó képernyőhasználat szintén hozzájárulhat a szédüléshez. Ilyenkor gyakran társul hozzá homloktáji nyomás, szemfáradás vagy fejfájás, és a panasz főként estére erősödik.
Vércukorszint-ingadozás
Normál vérnyomás mellett is jelentkezhet szédülés, ha a vércukorszint hirtelen leesik vagy gyorsan ingadozik. Ez különösen akkor fordul elő, ha kimarad egy étkezés, vagy ha sok gyorsan felszívódó szénhidrátot fogyasztunk. A szédüléshez ilyenkor gyakran társul gyengeség, remegés, verejtékezés.
Szorongás és pánikszerű reakciók
A lelki tényezők meglepően gyakran állnak a visszatérő szédülés hátterében. Szorongásos állapotban a légzés felületesebbé válhat, megváltozik a szén-dioxid–oxigén arány, ami könnyűfejűséget, bizonytalanságérzést okoz. Ilyenkor a vérnyomás általában normális, mégis nagyon valóságos testi tünetek jelentkeznek.
Folyadék- és ásványianyag-hiány
Enyhébb kiszáradás vagy bizonyos ásványi anyagok hiánya – például magnézium, kálium – szintén okozhat szédülést. Ez gyakran fokozatosan alakul ki, és nem jár feltétlenül szomjúságérzettel, ezért könnyű figyelmen kívül hagyni.
Gyógyszerek mellékhatása
Egyes gyógyszerek – még akkor is, ha nem befolyásolják a vérnyomást – okozhatnak szédülést. Ilyenek lehetnek bizonyos nyugtatók, antidepresszánsok, allergiaellenes szerek vagy izomlazítók. Ha a panasz új gyógyszer szedése után jelentkezik, erre is érdemes gondolni.
Mikor indokolt a kivizsgálás?
Ha a szédülés rendszeresen visszatér, egyre gyakoribbá válik, vagy olyan tünetek társulnak hozzá, mint látászavar, beszédnehézség, zsibbadás, erős fejfájás vagy járásbizonytalanság, mindenképpen orvosi kivizsgálás szükséges. Akkor sem érdemes halogatni, ha a panasz hetekig fennáll, és érezhetően rontja az életminőséget.
A visszatérő szédülés tehát nem feltétlenül vérnyomásprobléma. Sokszor a szervezet finom jelzése arról, hogy valahol túlterhelés, egyensúlyzavar vagy hiányállapot alakult ki – amit érdemes komolyan venni, és nem csak a vérnyomásértékekre hagyatkozni.
Összegzés
- A szédülés nem mindig vérnyomásproblémára utal, számos egyéb tényező állhat a háttérben.
- A belső fül egyensúlyi szervének zavara gyakori oka a forgó jellegű szédülésnek.
- Nyaki gerinc problémák vagy helytelen testtartás visszatérő szédülést idézhet elő.
- Szemfáradás, vércukorszint-ingadozás vagy ásványianyag-hiány szintén hozzájárulhat a panaszhoz.
- Tartós szédülés esetén orvosi kivizsgálás szükséges az alapos diagnózis érdekében.
Nem csak a magas vérnyomás veszélyes: az alacsony értékekkel is gond lehet
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
