Mikortól veszélyes a szédülés? Ha ezek a tünetek is társulnak mellé, menjen orvoshoz!
Sokan úgy gondolják, a szédülés nem komoly dolog, csak egy kis kellemetlenség, amit majd kipihen az ember. Ez az egyik legveszélyesebb tévhit.
Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.
A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre
Mi a szédülés?
A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.
A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.
A vertigo, mint tünet
A vertigo hátterében többféle betegség is állhat. Az egyik leggyakoribb a BPPV, vagyis a jóindulatú, helyzetváltoztatáshoz kötött vertigo. Ez rövid, de nagyon intenzív szédülésekkel jár, amiket általában bizonyos fejmozdulatok – például az ágyban való megfordulás vagy a lehajolás – váltanak ki. A tünetek oka, hogy a belső fülben lévő apró kristályok elmozdulnak, és irritálják az érzékelő rendszert. Egy másik gyakori ok a vestibularis neuritis, ami tulajdonképpen egy vírusos gyulladás az egyensúlyérzékelő idegen – ez hirtelen jelentkező, erős szédülést okoz, és napokig eltarthat. Vannak olyan krónikus betegségek is, mint a Menier-kór, amely hullámokban visszatérő vertigóval, fülzúgással, nyomásérzéssel és halláscsökkenéssel jár - mondja dr.Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa.
Persze nem szabad megfeledkezni a központi idegrendszeri eredetű szédülésről sem: stroke, kisagyi rendellenességek, vagy akár daganatok is produkálhatnak vertigót – gyakran más idegrendszeri tünetek kíséretében.
Mikor kell orvoshoz fordulni a szédüléssel?
Sokan úgy gondolják, a szédülés nem „komoly” dolog, csak egy kis kellemetlenség, amit majd kipihen az ember. Ez az egyik legveszélyesebb tévhit. A vertigo – különösen, ha ismétlődően, vagy hirtelen, intenzíven jelentkezik – sosem természetes állapot, és minden esetben kivizsgálást igényel. Előfordul, hogy a tünetek mögött csupán egy jóindulatú, könnyen kezelhető eltérés áll, amit akár egy célzott fejmozgatási gyakorlattal is orvosolni lehet. De az is lehet, hogy a vertigo egy súlyosabb neurológiai vagy fülészeti betegség korai jele.
A diagnózis felállítása általában részletes kikérdezéssel kezdődik: a szakember felméri, pontosan hogyan jelentkezik a szédülés, meddig tart, mi váltja ki, vannak-e kísérő tünetek. Ezt követi a neurológiai vizsgálat, ahol az egyensúlyt, a szemmozgásokat, a koordinációt is ellenőrzik. Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálatra – például agyi MRI-re – is szükség lehet, főleg, ha felmerül, hogy a szédülés agyi eredetű.
A jó hír az, hogy a legtöbb vertigoval járó betegség jól kezelhető – akkor, ha idejében felismerik. Akár gyógyszeres kezelésről, akár fizioterápiás gyakorlatokról van szó, a cél mindig ugyanaz: helyreállítani az egyensúlyrendszer működését, és visszaadni a betegnek a stabilitás érzetét.
Összegzés
- A vertigo az egyensúlyrendszer zavarából eredő tünetegyüttes, amely forgásérzetet okoz.
- Gyakran hányingerrel, hányással, verejtékezéssel és járásbizonytalansággal társulhat.
- Különböző betegségek, például BPPV, vestibularis neuritis vagy központi idegrendszeri problémák okozhatják.
- Fontos, hogy a szédülés tüneteinek ismétlődése esetén orvoshoz forduljunk megfelelő diagnózis érdekében.
- A vertigóval járó megbetegedések nagy része gyógyszeres kezeléssel vagy fizikoterápiával eredményesen kezelhető.
Miért szédülök, ha normális a vérnyomásom? Ezek lehetnek a szédülés rejtett okai
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
