Amikor majd' kiugrik a szíve a mellkasából – Ezt üzenheti az erős szívdobogásérzés

Van, hogy ártalmatlan, de előfordulhat, hogy súlyosabb problémára hívja fel a figyelmet az erős szívdobogásérzés.

A szívdobogásérzés – szaknyelven palpitáció – nem önálló betegség, hanem tünet. Azt jelenti, hogy Ön tudatosan érzékeli a saját szívverését. Ez történhet azért, mert a pulzus felgyorsul, szabálytalanná válik, vagy egyszerűen erőteljesebbnek tűnik a megszokottnál. Az élmény lehet néhány másodperces „megbillenés”, de akár percekig tartó heves dobogás is.

A kérdés mindig az: ártalmatlan jelenségről van szó, vagy valódi kardiológiai problémáról?

A test riasztórendszere: stressz és adrenalin

A leggyakoribb ok a stressz. Amikor feszültség éri, a szervezet adrenalint szabadít fel. Ez a hormon felkészíti a testet a cselekvésre: gyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, nő az oxigénigény. Evolúciós szempontból ez életmentő mechanizmus – a modern hétköznapokban azonban gyakran túl gyakran kapcsol be.

Szorongásos állapotban sokan nemcsak gyors szívverést, hanem mellkasi szorítást, légszomjérzést vagy bizsergést is tapasztalnak. Ilyenkor a szív általában egészséges, a tünet mégis nagyon valóságos.

Érdekes módon a palpitáció sokszor este, lefekvés után jelentkezik. Amikor csend van, és Ön figyelni kezd a testére, a korábban észrevétlen szívverés hirtelen „hangosabbá” válik.

Koffein, alkohol, energiaital – és a túl kevés alvás

A modern élet stimulánsokra épül. A kávé, az energiaital, a nikotin és az alkohol mind befolyásolják a szív ingerületvezetését. Nem ritka, hogy valaki egy erősebb kávé után erősebbszívdobogásérzést tapasztal, különösen, ha érzékenyebb az idegrendszere.

Az alváshiány hasonló hatású. Kimerült állapotban a vegetatív idegrendszer egyensúlya felborul, és ez hajlamosíthat átmeneti ritmuszavarokra vagy extraszisztolékre – ezek azok az extra ütéseket követő nagy dobbanások, amelyeket sokan ijesztőnek élnek meg.

Hormonális és anyagcsere-eredetű okok

Nem minden palpitáció pszichés eredetű. Pajzsmirigy-túlműködés esetén például a szervezet anyagcseréje felgyorsul. Ekkor a beteg fogyhat, izzadékonyabb lehet, nyugtalan, és a pulzusa tartósan magasabbá válik.

Nőknél a perimenopauza időszakában jelentkező hormonális ingadozások is okozhatnak heves szívdobogásérzést, akár hőhullámokkal együtt.

A vérszegénység szintén gyakori, de alulértékelt ok. Ha a vér oxigénszállító kapacitása csökken, a szív kompenzál: gyorsabban ver, hogy elegendő oxigént juttasson a szövetekhez.

Kiszáradás, lázas állapot vagy elektrolitzavar – például alacsony káliumszint – szintén kiválthat hasonló panaszt.

Amikor valóban ritmuszavarról van szó

A szív elektromos rendszerének zavara esetén a palpitáció már nem pusztán érzékelési kérdés. Ilyenkor tényleges ritmuseltérés áll fenn.

Az extraszisztolé a leggyakoribb forma, és önmagában sokszor jóindulatú. A pitvarfibrilláció azonban már komolyabb állapot: ilyenkor a szív felső üregei szabálytalanul húzódnak össze, a pulzus rendszertelenné válik. A beteg „összevissza” szívverést érezhet, fáradékonyabb lehet, és nő a stroke kockázata.

Ritkább, de veszélyesebb a kamrai eredetű ritmuszavar, amely hirtelen szédüléssel, ájulással járhat.

A szívdobogásérzés és a psziché kapcsolata

Van egy kevésbé ismert tényező is: az interoceptív érzékenység. Ez azt jelenti, mennyire figyel valaki a saját testének jelzéseire. Egyes emberek rendkívül pontosan érzékelik a belső változásokat, mások alig. Ez magyarázza, hogy két ember ugyanazzal a pulzussal teljesen eltérően élheti meg az élményt. A tünet ettől még nem „képzelt” – csupán az idegrendszer érzékenyebb.

A Covid és egyéb vírusfertőzések utóhatása

Az elmúlt években egyre több adat igazolta, hogy vírusfertőzések – különösen a Covid–19 – után nem ritka a tartós szívdobogásérzés. Ennek több oka is lehet. Ritkább esetben a vírus közvetlenül érintheti a szívizmot, enyhe vagy akár tünetmentes szívizom-gyulladást (myocarditis) okozva. Ilyenkor terhelésre fokozódó pulzus, mellkasi diszkomfort vagy szokatlan fáradékonyság jelentkezhet.

Gyakoribb azonban az autonóm idegrendszer átmeneti „újrahuzalozása”. A fertőzés után a vegetatív szabályozás egyensúlya felborulhat: a pulzus kisebb ingerekre is megugrik, felálláskor hirtelen gyorsul, vagy nyugalomban is erőteljesebbnek érződik. Több tanulmány leírta a poszt-Covid szindróma részeként jelentkező tartós tachycardiát és ortosztatikus panaszokat. Fontos tudni, hogy ez sok esetben nem jelent maradandó szívkárosodást, de elhúzódó panaszok esetén kardiológiai kontroll indokolt, különösen sportolóknál vagy aktív életmódot folytatóknál.

A vírusfertőzések utáni időszakban a túl korai, intenzív terhelés ronthatja a tüneteket. A fokozatos visszatérés, a pulzus kontrollja és szükség esetén szívultrahang vagy terheléses vizsgálat segít biztonságosan eldönteni, mikor terhelhető ismét teljes mértékben a szervezet.

Az elektrolit-háztartás szerepe

A szív működése finom elektromos folyamatokon alapul, amelyekhez megfelelő ionegyensúly szükséges. A kálium, a magnézium, a nátrium és a kalcium mind kulcsszerepet játszanak a szívizomsejtek ingerületvezetésében. Ha ezek szintje eltér az optimálistól, a szívritmus is bizonytalanná válhat.

Alacsony káliumszint – például hasmenés, hányás, vízhajtó szedése vagy intenzív izzadás után – extraszisztolékat, szabálytalan szívverést okozhat. A magnéziumhiány hasonló módon fokozhatja a ritmuszavar-hajlamot. Ezek az eltérések gyakran egyszerű laborvizsgálattal kimutathatók, és célzott pótlással jól korrigálhatók.

Mikor kell komolyan venni és orvoshoz fordulni?

Vannak helyzetek, amikor a várakozás nem jó stratégia.

Azonnali orvosi ellátás szükséges, ha a szívdobogásérzést mellkasi fájdalom, légszomj, hideg verejtékezés, szédülés vagy ájulás kíséri. Ugyancsak fontos a kivizsgálás, ha a panasz tartós, gyakran visszatér, vagy ismert szívbetegsége van.

Ha a pulzus nyugalomban tartósan 100 felett van, vagy teljesen szabálytalannak tűnik, érdemes EKG-vizsgálatot kérni. A 24 órás Holter-monitorozás sok esetben pontos választ ad arra, mi történik a háttérben.

Figyelmébe ajánljuk

Mire utal a heves szívdobogásérzés?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!