Magas funkcionalitású szorongás – amikor belül vihar dúl, kívül mégis minden rendben látszik
Bár a magas funkcionalitású szorongás nem hivatalos diagnózis, de a tüneteket látva sokan magukra ismernek.
A magas funkcionalitású szorongás kifejezés nem hivatalos diagnózis, hanem inkább egy hétköznapi módja annak, hogy valaki leírja saját érzelmi állapotát. Ilyenkor a szorongás jelen van, mégis képes ellátni mindennapi feladatait, sőt sokszor kimagasló teljesítményt nyújt. A tünetek inkább a szubklinikai szorongás körébe sorolhatók – ide tartozik például a részletekre való fokozott odafigyelés vagy a magas munkatempó fenntartása.
Amikor a szorongás láthatatlan
Sokaknál a szorongás olyan mértékű lehet, hogy elkerülik a mindennapi teendőket, és a stressz, illetve a folyamatos aggodalom mindennapjaik részévé válik. Ehhez gyakran társulnak testi tünetek, mint például a heves szívdobogás, a nyugtalanság vagy a fokozott izzadás.
Mi is pontosan a magas funkcionalitású szorongás?
A szorongásos zavarok világszerte az egyik leggyakoribb mentális egészségügyi problémának számítanak, a felnőttek mintegy ötödét érintve. A magas funkcionalitású szorongás nem hivatalos orvosi kategória, mégis sokan magukra ismernek benne: belül magas szintű feszültséget élnek meg, kívülről azonban hatékonynak és összeszedettnek tűnnek - írja a health.com.
A klasszikus szorongásos zavarok gyakran intenzív félelmet vagy rettegést okoznak, amely testi formában is megnyilvánul – ilyenkor a tünetek olyan erősek lehetnek, hogy a mindennapi életet akadályozzák. Magas funkcionalitás esetén viszont a környezet nem feltétlenül észleli a belső feszültséget.
Jellemző tünetek
A szorongás általában együtt jár:
- túlzott aggódással
- felgyorsult, cikázó gondolatokkal
- időszakos alvászavarral
Magas funkcionalitás esetén ezek a jelek nem feltétlenül korlátozzák a napi teljesítményt, sőt sokszor a perfekcionizmus irányába tolják a személyt. Gyakori vonások:
- aprólékos figyelem a részletekre
- kimagasló teljesítmény
- erős motiváció
- precíz szervezettség
A szorongásos zavar hivatalos diagnózisához a tüneteknek legalább hat hónapon át, a napok többségében fenn kell állniuk, és jelentős életminőség-romlást vagy működési zavart kell okozniuk.
Mi állhat a háttérben?
Bár kevés célzott kutatás készült, a szorongás eredetét általában biológiai, kémiai, genetikai és környezeti tényezők kombinációja magyarázza. A generalizált szorongás gyakrabban érinti a nőket, és több tényező is növelheti a kockázatot, például bizonyos egészségügyi állapotok – mint a szívritmuszavar vagy a pajzsmirigyproblémák –, gyermek- vagy felnőttkori traumák, a mentális betegségek családi halmozódása, illetve olyan személyiségjegyek, mint az introvertáltság vagy a félénkség.
Hogyan ismerheti fel magában?
Sokan hosszú ideig nem tudják, hogy a bennük lévő feszültség nem egyszerűen „normális stressz”, hanem magas funkcionalitású szorongás. Ha az alábbi helyzetek ismerősek, érdemes elgondolkodni azon, hogy Ön is érintett lehet:
- Gyakran érzi úgy, hogy minden feladatnak tökéletesnek kell lennie, és emiatt sokszor túlórázik vagy otthon is dolgozik.
- Még a legkisebb hibák után is órákig, napokig rágódik rajtuk, és folyamatosan visszapörgeti fejben az eseményeket.
- A környezete általában kiegyensúlyozottnak látja, miközben belül szinte állandó nyugtalanságot él meg.
- Sokszor előfordul, hogy a pihenés helyett inkább újabb feladatokat vállal, mert az „üresjárat” nyomasztó érzést kelt.
Az önismeret ebben az esetben kulcsfontosságú: minél hamarabb felismeri a mintázatokat, annál könnyebb elindulni a változtatás útján.
A rejtett szorongás előnyei és árnyoldalai
Bár elsőre meglepő lehet, a magas funkcionalitású szorongásnak vannak pozitív oldalai is. A fokozott belső feszültség sokszor élesíti a figyelmet, és elősegíti a precizitást, ami munkában vagy tanulás során komoly előnyt jelenthet. Az ilyen emberek gyakran rendkívül szervezettek, feladataikat időben és magas színvonalon végzik el, és nem ritkán rendkívüli mértékben képesek koncentrálni.
Az árnyoldal azonban nem elhanyagolható. Az állandó feszültség hosszú távon kimeríti a szervezetet, a folyamatos stressz pedig testi panaszokat is kiválthat, például gyomorproblémákat, izomfeszülést vagy állandó fáradtságot. Emellett hajlamossá tehet az elkerülő magatartásra, amely lassan beszűkítheti az élet területeit.
Hogyan kezelhető?
A magas funkcionalitású szorongás kezelése akkor is fontos, ha nem teljesíti a hivatalos diagnózis kritériumait. Az egyik leghatékonyabb módszer a kognitív viselkedésterápia, amely segít felismerni és átkeretezni a túlzó, katasztrofális gondolatokat, például a „Biztos kirúgnak!” típusú belső üzeneteket reálisabb, támogatóbb gondolatokra cserélni. Bizonyos esetekben a pszichoterápiát gyógyszeres kezelés is kiegészítheti, ha az orvos ezt indokoltnak tartja.
A relaxációs és mindfulness technikák szintén hasznosak lehetnek, mivel segítenek a jelenre összpontosítani és csökkenteni a testi feszültséget. A félelmekkel való fokozatos szembenézés – apró, de tudatos lépésekben – pedig növelheti az önbizalmat, és megtaníthat arra, hogy a képességeink gyakran meghaladják a saját várakozásainkat.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Ha a stressz és az aggodalom állandóvá válik, még akkor is érdemes segítséget kérni, ha a teljesítményünk kifogástalan. A korai beavatkozás sokszor megelőzi a tünetek súlyosbodását. Különösen fontos szakemberhez fordulni, ha a szorongás mellé testi jelek is társulnak – például étvágycsökkenés, alvásproblémák vagy állandó kimerültség.
333-as szabály szorongás ellen - ezért segíthet a szakember szerint
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
