Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

Ha a zsibbadás nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. A témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.

Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.

Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának.

– foglalja össze Para doktor.

Milyen vizsgálatokkal mérhető fel a végtagok zsibbadása?

A zsibbadás jellemzően nem vészhelyzetre utal, bár komoly ok is állhat a háttérben. Ha például csak az egyik oldalon jelentkezik, és emellett az adott oldalon érzészavar, az arc ugyanazon oldalának „leesése”, beszédzavar, zavart gondolkodás is mutatkozik, akár stroke is állhat a háttérben, ilyenkor mentőt kell hívni! Amennyiben pedig a zsibbadást erős fejfájás, eszméletvesztés, zavartság, légszomj kíséri, annak is utána kell járni, nem agytumor okozza-e a tüneteket.

- Természetesen nem csak ilyen akut és súlyos okok állhatnak az éjszakai kéz- és lábzsibbadás mögött – ismerteti dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa. – Ha a kézenfekvő okok kizárhatók, például olyan alvópozíció és matrac, párna választásával, amelyekkel a lehető legkevesebb nyomás hárul az idegekre, akkor a kikérdezésen túl többféle vizsgálatot is érdemes elvégezni, hogy tudjuk, mi okozhatja a panaszt.

Alapvetően végig megyünk az olyan neurológiai vizsgálatokon, mint a reflexek, az izomerő és az érzékszervi funkciók felmérése, és azt is fizikailag teszteljük, mindkét oldalán ugyanúgy érzékel-e a beteg. Szükség lehet továbbá képalkotó- és laborvizsgálatokra is. Az előbbiek közé tartozhat az MRI és a CT, amelyekkel az agyról szerzünk képet, utóbbiakkal ellenőrizhetjük többek közt az elektrolitszinteket, a vesefunkciót, a vércukorszintet, a B12-vitamin és a TSH hormon szintjét is. Mindezek azért fontosak, mert a zsibbadás oka lehet például akár krónikus vesebetegség, B12-vitaminhiány vagy pajzsmirigy alulműködés is, illetve a neuropátia egyik leggyakoribb okozója a cukorbetegség. Mindezen eredmények alapján már körvonalazódhat az ok, amely mentén a kezelés iránya is kirajzolódhat, ami az esetek egy részében más szakirányok, például endokrinológia, diabetológia, nefrológia felé vezet.

A neurológiai okok kezelése

A diagnosztizálási folyamat végén nem ritkán az derül ki, hogy neurológiai háttere van a kéz- és lábzsibbadásnak. Ezek közé tartozhat többek közt az alagút szindróma, a neuropátiák, a porckorongsérv, a szklerózis multiplex, az isiász és olyan ritkább kórképek, mint például a Guillain-Barré szindróma.

Ha megvan a pontos ok, nyilván annak megfelelően kell elrendelni a kezelést, amely sokszor sajnos nem oki, hanem tüneti jellegű. Ez azt jelenti, hogy bizonyos betegségek nem gyógyíthatók, „csak” kezelhetők, szinten tarthatók, tüneteik csökkenthetők, de ennek jelentőségét nem szabad lebecsülni.

– hangsúlyozza Para doktor. – Egyáltalán nem mindegy, hogy egy krónikus betegséggel élő személy milyen minőségben éli a napjait és hogy például pihentetően tud-e aludni, vagy ezt is megakadályozzák az éjjelente jelentkező tünetek. Már csak ezért is mindenképpen érdemes az éjjeli kéz- és lábzsibbadás miatt segítséget kérni.

Összegzés

• Az éjszaka tapasztalt végtagzsibbadás gyakori oka lehet a test fekvési pozíciója, amely az idegek és vérerek nyomódását idézhette elő.
• A különböző élettani jellemzők, mint az életkor vagy egészségi állapot, befolyásolhatják a zsibbadáshoz vezető mechanizmusokat.
• Lehetséges okok között szerepelhetnek neurológiai rendellenességek, mint például alagút szindróma, neuropátia vagy degeneratív betegségek.
• A problémák pontos diagnosztizálása érdekében szükség lehet részletes neurológiai kivizsgálásokra, beleértve képalkotó- és laborvizsgálatokat is.
• A kezelés fő célja a tünetek enyhítése és az éjszakai pihenés minőségének javítása, például testhelyzettel kapcsolatos javaslatok révén.

Kapcsolódó cikk

Zsibbadás, bizsergés a végtagokban: ártalmatlan, vagy komoly betegség tünete?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!