Az ombudsman a gyermekotthonokról
A gyermekvédelmi törvény szerint a családot pótló helyettesítő védelem és ellátás az állam feladata, a gyermek a szakellátás keretében nevelőszülőhöz, lakásotthonba, vagy gyermekotthonba helyezhető. Az állami gondoskodás addig tart, amíg a család képessé válik a gyermek nevelésére és ha ez lehetetlen, a sorsa örökbe adással rendezhető. Az állampolgári jogok biztosa a gyermekotthonokat vizsgálva jó gyakorlatot is tapasztalt, ugyanakkor az alapjogokat sértő visszásságokat tárt fel.
Az intézményekben elhelyezett kisgyermekek fejlődése néhány hónap alatt is visszafordíthatatlan károkat szenvedhet, mert az ilyen nevelés a korai életszakaszban nem képes biztosítani az egészséges, egyénre szabott pszichológiai és fejlődés-lélektani feltételeket - állítják a szakemberek a hazai és a nemzetközi tapasztalatok, valamint a kutatási eredmények alapján. Az Európai Unió ezért a 3 évesnél fiatalabb gyermekek intézményi nevelését nem támogatja, a nemzetközi szervezetek egyenesen annak a tilalmát javasolják.
Forrás: Medipress
Mindezekre tekintettel Szabó Máté országgyűlési biztos gyermekjogi projektje részeként hivatalból, átfogó módon vizsgálta a 3 évesnél fiatalabb, gyermekotthonban nevelkedő kisgyermekek helyzetét. A széleskörű információgyűjtés és a helyszíni vizsgálatok során kiderült például, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba vett kisgyermekek száma az elmúlt 3 évben csökkent, 74 százalékuk ma már nevelőszülőknél nevelkedik.
A területi különbségek azonban szembeszökőek. Az Észak-alföldi régióban az 0-3 éves korú szakellátott gyermekek 11 százaléka, ezzel szemben a Nyugat-dunántúli régióban a vizsgált korosztály 56 százaléka él gyerekotthonokban. Az egyes régiókon belül még szélsőségesebb eltérések fordultak elő: a fővárosban a kisgyermekek 69 százalékát, Pest megyében mindössze 5 százalékát látják el gyermekotthonban.
Többen huzamosabb ideig maradnak a gyermekotthonban. Sokan a szülők lakáskörülményei, hajléktalansága, anyagi gondjai miatt kerülnek szakellátásba, többnyire a fővárosban és Pest megyében, de a szegedi és a debreceni gyermekotthonban is volt ilyenre példa. Korábbi jelentésével megegyezően a biztos ismételten felhívta az Országgyűlés figyelmét, mennyire fontosak volnának a gyermekszegénység elleni azonnali intézkedések.
Egyes intézmények a súlyos fejlődési rendellenességgel született, speciális egészségügyi ellátást igénylő, nem fejleszthető, gyermekeket együtt gondozzák a fogyatékossággal élő, de fejleszthető és az egészséges gyermekekkel. Ez a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez fűződő jog közvetlen veszélyét idézi elő és tartja fenn - állapította meg az ombudsman. Több otthon vezetője jelezte, hogy a gyermekeket csak meghatározott életkor betöltése után veszik fel a fogyatékkal élőket ellátó más intézményekbe, ami sérti jogbiztonság követelményét.
A biztos mindezek miatt arra kérte a nemzeti erőforrás minisztert, vizsgáltassa ki a gyermekotthoni, nevelőszülői elhelyezés aránytalanságának, továbbá az intézményi ellátás elhúzódásának okait, illetve a fogyatékos gyermekek elhelyezésének körülményeit.
A vizsgált intézményekben a szülők telefonon is érdeklődhetnek a gyermek hogyléte felől, vagy akár naponta is látogathatják őket. A csecsemőt az anya szoptathatja is. A nevelőszülőnél élők kapcsolattartását azonban a gyámhivatalok általában kéthetente, vagy még ritkábban engedélyezik. A gyámhivatalok - elsősorban a gyermek életkorára hivatkozva - nem szabályozzák a hétvégi, illetve a több napos ünnepi kapcsolattartást. A vizsgált gyermekotthonok közül mindössze egyből engedik ilyenkor a gyermekeket "szabadságra". Volt olyan intézmény is ahol az életkorra hivatkozva házirend zárta ki a gyermek hazavitelét, ami nem egyeztethető össze a védelemhez és gondoskodásához fűződő, továbbá a jogbiztonsághoz való joggal.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy a gyermekek étkezését, ruházatát és egészségügyi ellátását minden vizsgált intézmény biztosítja, de igen különböző színvonalon.
A debreceni és a szegedi otthon kiemelkedő ellátást nyújt, a korai, komplex fejlesztés mindkét intézményben megoldott.
A fővárosi Pikler Gyermekotthon tárgyi adottságai a mai igényeknek nem felelnek meg és csak részben érvényesülnek a létszám és a szakképzettség jogszabályban előírt feltételei.
Balassagyarmaton csupán az újonnan kialakított kapcsolattartó szoba megfelelő, magát az intézményt a biztos a 3 év alatti gyermekek ellátására alkalmatlannak találta. A fenntartó a hiányosságokat a szociális és gyámhivatal jelzései ellenére sem szüntette meg.
A gencsapáti és veszprémi intézményben a helyiségek kicsik, a fejlesztőszobákban a nagy mozgásigényű tevékenységek nem lehetségesek, a látogatószobák nem alkalmasak bensőséges kapcsolat kialakítására - pedig ez a két gyermekotthon kimondottan a vizsgált korosztály ellátásra, újonnan épült.
A felújítás előtt álló nagybajomi gyermekotthon tárgyi feltételei hiányosak, a pszichológusnak nincs szakirányú képzettsége.
A Betegjogi, Gyermekjogi és Ellátottjogi Közalapítvány országosan foglalkoztatott 26 gyermekjogi képviselője a szükségeshez képest igen alacsony létszám miatt nem tudja maradéktalanul ellátni a jogszabályban foglalt feladatait A gyermekjóléti szolgálatok munkatársai - munkaterheik következtében - nem képesek gondozni az állami ellátó rendszerben nevelt gyermekek családjait, ahova pedig a kisgyermekeknek előbb-utóbb vissza kellene kerülniük.
Összességében a tárgyi és személyi feltételek hiányosságai sértik a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogát - állapította meg átfogó vizsgálatában az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki segítségért és megoldásért az illetékes miniszterekhez és hivatalokhoz fordult.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
