Az Alzheimer-kór 5 korai jele, amit beszéd közben lehet először észrevenni

Az Alzheimer-kórra sokan elsősorban feledékenységgel társítják, pedig az első változások olykor egészen máshol válnak feltűnővé. Előfordulhat, hogy valaki egyre gyakrabban keresi a szavakat, hosszabb szüneteket tart beszéd közben, vagy feltűnően egyszerűbben fogalmaz, mint korábban. Ezek önmagukban még nem jelentik azt, hogy Alzheimer-kór áll a háttérben, a tartós és fokozódó változásokat azonban érdemes komolyan venni.

A beszéd is jelezheti, hogy valami megváltozott az agyban

Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb formája. A betegség során az idegsejtek működése és egymással való kapcsolata fokozatosan károsodik, ami idővel nemcsak a memóriát, hanem többek között a gondolkodást, a tájékozódást és a nyelvi képességeket is érintheti.

Éppen ezért a kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a hétköznapi beszédben megjelenő apró változások szolgálhatnak-e korai figyelmeztető jelként. Az amerikai National Institute on Aging által ismertetett kutatásban például azt találták, hogy a lassabb beszéd, valamint a hosszabb és gyakoribb szünetek összefüggést mutattak az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó tau-fehérje nagyobb mennyiségével az agy bizonyos területein. Érdekesség, hogy ezeket az összefüggéseket olyan résztvevőknél vizsgálták, akiknek a kognitív működése még normálisnak számított.

Sarah Curtis, a Nottingham Trent University kutatója szerint ezért a nyelvhasználat megváltozása is olyan jel lehet, amelyre érdemes odafigyelni. Különösen akkor, ha nem egyszeri nyelvbotlásról van szó, hanem egy korábban nem jellemző probléma egyre rendszeresebbé válik.

1. Egyre több szünet és bizonytalanság jelenik meg a beszédben

Mindenkivel előfordul, hogy egy szó egyszerűen nem jut eszébe. Az Alzheimer-kór korai szakaszában azonban a szókeresési nehézség gyakoribbá válhat, és emiatt a beszéd folyamatossága is megváltozhat.

Az érintett hosszabban gondolkodhat mondat közben, többször megakadhat, vagy általános kifejezésekkel próbálhatja helyettesíteni azt a szót, amelyet nem talál. Ilyenkor gyakoribbá válhatnak az olyan fordulatok, mint az „az a dolog”, „az izé” vagy „tudja, az, amit…”.

Máskor körülírás következik. Ha például nem jut eszébe a „kutya” szó, helyette arról kezdhet beszélni, hogy egy olyan állatra gondol, amelyet sokan otthon tartanak és amely ugat.

- Az emberek háziállatként tartják őket… ugatnak… Nekem is volt egy gyerekkoromban” – mondja a szakértő, hogyan próbálhatja valaki körülírni a keresett szót, ha maga a „kutya” kifejezés nem jut eszébe.

A lényeg tehát nem egyetlen elfelejtett szó, hanem az, ha ez a jelenség feltűnően gyakorivá válik.

2. Nem a megfelelő szót használja

Más típusú változás, amikor a keresett szó helyett egy hozzá jelentésében kapcsolódó kifejezés jelenik meg. Például valaki egy konkrét állat nevét nem tudja felidézni, ezért egy másik állat nevét mondja, vagy egyszerűen csak „állatként” hivatkozik rá.

Az Alzheimer-kórban valóban előfordulhat a megszokott tárgyak megnevezésének nehézsége. Az Alzheimer's Association a figyelmeztető jelek között említi az újonnan kialakuló beszéd- és írásproblémákat, például azt, amikor valaki nehezen nevez meg egy ismerős tárgyat, elveszíti a beszélgetés fonalát vagy szokatlan elnevezéseket kezd használni.

3. A feladat elvégzése helyett inkább beszélni kezd róla

A változás nem mindig pusztán szókeresési probléma formájában jelenik meg. Egy összetettebb feladat során az érintett bizonytalanná válhat, és ahelyett, hogy nekikezdene a teendőnek, inkább arról beszélhet, hogy mit gondol róla.

- "Nem vagyok benne biztos, hogy meg tudom csinálni” vagy „Régen jó voltam ebben” – hoz példát Sarah Curtis azokra a mondatokra, amelyek ilyen helyzetben elhangozhatnak.

Az ilyen kijelentések természetesen önmagukban semmilyen betegséget nem bizonyítanak. Akkor válhatnak jelentősebbé, ha az illető korábban rutinszerűen elvégzett feladatokkal rendszeresen elakad, és ezzel párhuzamosan más kognitív változások is megjelennek.

4. Beszűkülhet a használt szókincs

Kevésbé feltűnő jel lehet, ha valakinek a korábbihoz képest egyszerűbbé és ismétlődőbbé válik a nyelvhasználata. Ugyanazokat a hétköznapi igéket, főneveket és mellékneveket használhatja újra és újra, miközben ritkábban nyúl pontosabb vagy változatosabb kifejezésekhez.

Ezt azért nehéz észrevenni, mert nem feltétlenül hangzik hibásnak a beszéd. Az illető továbbra is képes lehet érthetően kommunikálni, csak a megfogalmazása fokozatosan egyszerűbbé válhat.

Hasonló jelenséget korábbi kutatások az írott nyelvben is kimutattak. Egy, a Framingham Heart Study adataira épülő vizsgálatban az egyszerűbb mondatszerkezetek, a szóismétlések és más nyelvi sajátosságok évekkel a későbbi Alzheimer-diagnózis előtt összefüggést mutattak a betegség kialakulásával. Ez ugyanakkor kutatási eredmény, nem olyan módszer, amellyel egy ember szövege vagy beszéde alapján otthon diagnózist lehetne felállítani.

5. Nehezebbé válhat gyorsan előhívni a megfelelő szavakat

A kognitív vizsgálatok során az orvosok és szakemberek különböző nyelvi feladatokat is alkalmazhatnak. Ilyen lehet például, amikor meghatározott idő alatt egy adott kategóriába tartozó minél több szót kell felsorolni – például állatokat –, vagy egy bizonyos kezdőbetűvel kell szavakat mondani.

Ehhez nem csupán megfelelő szókincs szükséges. Az agynak gyorsan kell keresnie, rendszereznie és előhívnia az információt, miközben az embernek arra is figyelnie kell, mit mondott már korábban. Az Alzheimer-kór és más kognitív betegségek ezt a folyamatot is megnehezíthetik.

Nem mindegy, hogy hirtelen vagy lassan változik meg a beszéd

Nagyon fontos, hogy mennyi idő alatt alakult ki a beszéd megváltozása. Az Alzheimer-kór tünetei jellemzően fokozatosan, hónapok vagy évek alatt jelennek meg és erősödnek. Eleinte talán csak feltűnően gyakori szókeresés látható, később azonban nehezebbé válhat egy gondolat pontos megfogalmazása vagy a beszélgetés fonalának követése.

Egészen más a helyzet, ha valakinek egyik pillanatról a másikra válik zavarttá vagy nehezen érthetővé a beszéde, nem találja a szavakat, vagy nem érti megfelelően, amit mondanak neki. A hirtelen kialakuló beszédzavar stroke tünete is lehet, különösen, ha féloldali arc- vagy végtaggyengeség, zsibbadás, látászavar, szédülés vagy egyensúlyvesztés társul hozzá. Ilyenkor nem szabad Alzheimer-kórra vagy egyszerű fáradtságra gondolva várakozni: sürgős orvosi segítségre van szükség.

Milyen beszédváltozást vesz észre először a család?

A változást sokszor hamarabb érzékeli egy közeli hozzátartozó, mint maga az érintett. Ahogy már említettük, feltűnhet például, hogy valaki egyre gyakrabban akad el egy-egy hétköznapi szó keresése közben, megszokott tárgyakat kezd körülírni, vagy egy beszélgetés közepén elveszíti a gondolatmenetét. Figyelmeztető jel lehet az is, ha valaki nehezebben követ vagy folytat egy beszélgetést, illetve szokatlan megnevezéseket használ ismerős dolgokra.

Különösen a korábbi beszédmódhoz képest bekövetkező változás lehet árulkodó. Ha valaki mindig is lassan, megfontoltan fogalmazott, az önmagában nem jelent problémát. Sokkal fontosabb, ha egy korábban választékosan és könnyedén beszélő ember rendszeresen keresi az egyszerű szavakat, ismétli önmagát vagy egyre nehezebben fejezi ki pontosan, amit szeretne.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni a szókeresési problémával?

Egy-egy elfelejtett név vagy pillanatnyilag „eltűnt” szó miatt általában nincs ok aggodalomra. Érdemes azonban kivizsgálást kérni, ha a szókeresési nehézség új jelenség, rendszeresen visszatér, fokozatosan rosszabbodik, másoknak is feltűnik, vagy már a hétköznapi kommunikációt és teendőket is megnehezíti.

Még fontosabb az orvosi kivizsgálás, ha a beszéd megváltozásához más tünetek is társulnak: például az illető rendszeresen elfelejti a közelmúlt eseményeit, nehezebben tájékozódik megszokott helyeken, problémát okoznak korábban rutinszerű feladatok, vagy megváltozik az ítélőképessége. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a memória- és gondolkodási problémáknak az Alzheimer-kóron kívül más, akár kezelhető okai is lehetnek. Éppen ezért a cél nem az otthoni öndiagnózis, hanem annak kiderítése, mi áll a változás hátterében.

Egy-egy elfelejtett szó még nem jelent Alzheimer-kórt

Ez az egyik legfontosabb különbség. Teljesen egészséges emberekkel is rendszeresen előfordul, hogy nem jut eszükbe egy név vagy kifejezés, majd néhány perccel később hirtelen beugrik.

Az életkorral összefüggő hétköznapi feledékenység és a demencia között nem az a választóvonal, hogy valaki elfelejt-e néha egy szót. Sokkal fontosabb, hogy a probléma újonnan jelentkezik-e, egyre gyakoribbá válik-e, romlik-e, illetve akadályozza-e a beszélgetést vagy a mindennapi életet. Az alkalmi szókeresési nehézség az öregedés része is lehet, míg a beszélgetés rendszeres nehezítettsége már olyan változás, amely indokolhatja az orvosi kivizsgálást.

Ráadásul a nyelvi nehézségeknek számos más oka lehet, ezért pusztán a beszéd alapján nem lehet Alzheimer-kórt diagnosztizálni. Más neurológiai betegségek, gyógyszerek, illetve egyéb egészségi problémák is befolyásolhatják a kognitív működést. A demencia kivizsgálása ezért kórelőzmény-felvételt, kognitív és neurológiai vizsgálatokat, valamint szükség szerint laboratóriumi és képalkotó teszteket is magában foglalhat.

Nem kizárólag időskorban fordulhat elő

Az Alzheimer-kór kockázata az életkor előrehaladtával jelentősen emelkedik, de a betegség 65 éves kor előtt is kialakulhat. Ezt korai kezdetű Alzheimer-kórnak nevezik. A késői kezdetű forma tünetei többnyire a hatvanas életévek közepétől jelennek meg, míg a ritkább, korai kezdetű betegség ennél jóval fiatalabb korban is jelentkezhet.

Figyelmébe ajánljuk

10 tünet, melyeket érdemes komolyan venni - Alzheimer-kórt is jelezhetnek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!