Így változik a viselkedés, amikor Alzheimer-kór kezdődik – egy neurológus elárulja a legelső jeleket

Sok ember úgy gondolja, hogy az Alzheimer-kór első jele az, amikor valaki már nem emlékszik a családtagjai nevére vagy eltéved az ismerős utcákon. A valóság azonban ennél jóval alattomosabb. A betegség hosszú éveken át szinte észrevétlenül fejlődhet, miközben olyan apró változások jelennek meg, amelyeket a környezet gyakran az öregedés természetes velejárójának tart. Pedig ezek a finom jelek fontos figyelmeztetések lehetnek.

Az Alzheimer-kór világszerte egyre több embert érint. A WHO becslése szerint jelenleg több mint 55 millió ember él valamilyen demenciával, és az esetek többségéért az Alzheimer-kór felelős. A szakértők arra számítanak, hogy az érintettek száma az elöregedő társadalmak miatt az elkövetkező évtizedekben tovább emelkedik.

Mi történik az agyban, mielőtt megjelennének a tünetek?

A neurológusok szerint az Alzheimer-kór nem egyik napról a másikra alakul ki. Az agyban zajló kóros folyamatok akár 15–20 évvel az első észrevehető panaszok előtt is elkezdődhetnek.

A jelenlegi tudományos ismeretek szerint az idegsejtek között és azok belsejében fokozatosan olyan fehérjék – elsősorban a béta-amiloid és a tau – halmozódnak fel, amelyek idővel károsítják az agysejteket. Az idegsejtek pusztulása lassan, évek alatt halad előre, ezért a szervezet kezdetben képes részben kompenzálni a kieső működést.

Ennek köszönhető, hogy hosszú ideig szinte semmi sem utal arra, hogy komoly betegség kezdődött.

- A betegség nagyon alattomos, mert az agyban zajló káros folyamatok rendkívül lassan haladnak. Úgy gondoljuk, hogy a béta-amiloid és a tau fehérjék már akár húsz évvel a tünetek megjelenése előtt elkezdenek felhalmozódni az agyban – mondja Dr. Anna Filipek-Gliszczyńska neurológus.

Az első jelek gyakran nem is a memóriában jelentkeznek

A neurológus szerint a legkorábbi tünetek sokszor annyira enyhék, hogy sem a beteg, sem a családja nem tulajdonít nekik különösebb jelentőséget.

Előfordulhat például, hogy valaki egy új háztartási gépet már nem tud megtanulni használni, ezért inkább átengedi ezt a feladatot a párjának. Mások egy új mobiltelefon kezelésével vagy egy televízió távirányítójával küzdenek, pedig korábban az ilyen változások nem okoztak problémát.

Ezek a nehézségek nem feltétlenül jelentik azt, hogy Alzheimer-kór áll a háttérben, de ha fokozatosan romlanak, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni őket.

A friss emlékek sérülnek először

Az Alzheimer-kór egyik legjellemzőbb korai sajátossága, hogy elsősorban a közelmúlt eseményeinek felidézése válik nehezebbé.

Az érintettek gyakran részletesen emlékeznek évtizedekkel korábbi történésekre, ugyanakkor gondot okozhat felidézni, mit ettek ebédre, mit beszéltek meg előző nap, vagy mikor lesz a következő orvosi időpontjuk.

A családtagok ilyenkor gyakran olyan változásokat figyelnek meg, mint:

• ugyanazoknak a kérdéseknek az ismételt feltevése;
• ugyanannak a történetnek a többszöri elmesélése;
• találkozók és időpontok elfelejtése;
• nehézségek új információk megjegyzésében;
• egyre nagyobb bizonytalanság új eszközök használatakor.

A tünetek eleinte még alig zavarják a mindennapokat, ezért sokszor csak utólag válik egyértelművé, hogy már évekkel korábban is jelen voltak.

A viselkedés is fokozatosan megváltozhat

Nemcsak a memória változik. A betegség kezdetén az érintettek óvatosabbá, bizonytalanabbá vagy visszahúzódóbbá válhatnak.

Előfordulhat, hogy kerülik az új helyzeteket, nem szívesen próbálnak ki új technikai eszközöket, vagy egyre inkább ragaszkodnak a megszokott napi rutinhoz. Sokan elveszítik önbizalmukat olyan feladatokban, amelyeket korábban gond nélkül elvégeztek.

Ezek a változások fokozatosak, ezért a hozzátartozók gyakran csak hosszabb idő után veszik észre, hogy valami megváltozott.

Nem minden feledékenység jelent Alzheimer-kórt

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy az idő múlásával teljesen természetes bizonyos mértékű feledékenység.

Sok emberrel előfordul, hogy egy ismerős neve vagy egy szó „a nyelve hegyén van”, de néhány perc múlva mégis eszébe jut. Ez önmagában nem tekinthető kórosnak.

- Ha időnként elfelejtünk valamit, attól még nincs ok pánikra. A kognitív funkciók természetes módon is lassulnak az életkor előrehaladtával, és ez mindannyiunkkal megtörténik – hangsúlyozza Dr. Anna Filipek-Gliszczyńska.

Aggodalomra inkább akkor adhat okot, ha a feledékenység egyre gyakoribbá válik, romlik az önálló ügyintézés képessége, vagy a problémák már a mindennapi életet is befolyásolják.

A társbetegségek felgyorsíthatják a folyamatot

A neurológusok szerint az Alzheimer-kór előrehaladása nem mindenkinél egyforma. Jelentős szerepet játszik az általános egészségi állapot is.

A cukorbetegség, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a vérszegénység, a kiszáradás vagy egyes fertőzések mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agyi működés gyorsabban romoljon. Az elektrolitzavarok vagy más belgyógyászati problémák szintén ronthatják a kognitív teljesítményt, ezért ezek felismerése és kezelése kiemelten fontos.

Éppen ezért nemcsak a neurológiai gondozásnak van szerepe, hanem a rendszeres háziorvosi ellenőrzésnek is. A megfelelően beállított vérnyomás, a jó vércukorszint, a kiszáradás megelőzése és az esetleges hiányállapotok kezelése hozzájárulhat ahhoz, hogy az agy a lehető legtovább megőrizze működőképességét.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Ha Ön vagy valamelyik hozzátartozója hónapokon keresztül ismétlődő memóriazavarokat, új készségek elsajátításának nehézségét, gyakori időpont- vagy találkozófelejtést tapasztal, érdemes háziorvossal vagy neurológussal konzultálni.

Különösen fontos a kivizsgálás, ha a feledékenység mellett a mindennapi tevékenységek elvégzése is egyre nehezebbé válik, vagy a családtagok egyértelmű változást észlelnek a viselkedésben.

A korai kivizsgálás nemcsak azért fontos, mert kizárhatók más, kezelhető betegségek, hanem azért is, mert az Alzheimer-kór felismerése ma már jóval korábban megtörténhet, mint néhány évvel ezelőtt.

A korai diagnózis ma már sokkal többet jelent, mint régen

Bár az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, a korai felismerésnek mégis nagy jelentősége van. A megfelelő gyógyszeres kezelés, a rendszeres mozgás, a szellemi aktivitás és az életmódbeli változtatások bizonyos esetekben lassíthatják a tünetek romlását, miközben a családnak is több ideje marad felkészülni a jövőre.

A szakemberek ezért azt tanácsolják, hogy a tartósan fennálló, fokozatosan romló memória- vagy viselkedésbeli változásokat ne írja automatikusan az életkor számlájára. Minél hamarabb derül ki a panaszok valódi oka, annál több lehetőség nyílhat a megfelelő kezelés és támogatás megkezdésére, ami hosszabb ideig segíthet megőrizni az életminőséget.

Létezik az enyhe kognitív zavar, ami még nem demencia

A memória romlása nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinél demencia vagy Alzheimer-kór alakult ki. Létezik egy átmeneti állapot is, az úgynevezett enyhe kognitív zavar (Mild Cognitive Impairment, MCI), amelyben a memória, a figyelem vagy más gondolkodási képességek már mérhetően gyengülnek, ugyanakkor az érintett továbbra is képes önállóan ellátni a mindennapi feladatait.

Az MCI nem minden esetben vezet Alzheimer-kórhoz. Vannak, akiknél az állapot évekig változatlan marad, sőt bizonyos esetekben javulás is előfordulhat. Ugyanakkor az enyhe kognitív zavar növeli a demencia kialakulásának kockázatát, ezért fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és a tünetek nyomon követése.

Az életmód valóban számít

Bár jelenleg nincs olyan módszer, amely biztosan megelőzné az Alzheimer-kórt, egyre több kutatás bizonyítja, hogy az egészséges életmód csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát, illetve lassíthatja a kognitív hanyatlást.

A szakemberek szerint különösen fontos a rendszeres testmozgás, a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, halakban és egészséges zsiradékokban gazdag mediterrán étrend, valamint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint megfelelő kezelése. Emellett az agy folyamatos edzése – például olvasással, tanulással vagy társas kapcsolatok ápolásával – szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy az agy minél tovább megőrizze a megfelelő működését. Az egészséges életmód ugyan nem jelent garanciát az Alzheimer-kór elkerülésére, de az egyik legfontosabb tényező, amellyel Ön is tehet agya egészségéért.

Figyelmébe ajánljuk

10 tünet, melyeket érdemes komolyan venni - Alzheimer-kórt is jelezhetnek

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!