Ezek a beszéd közbeni apró jelek akár a demencia korai tünetei is lehetnek

Többet elárulhat a beszéde, mint gondolná.

Az, hogy időnként keresünk egy szót, elakadunk egy mondat közepén vagy túl sokszor mondjuk azt, hogy „ööö”, teljesen természetes jelenség. A szakértők szerint azonban bizonyos beszédminták – főként ha fokozatosan gyakoribbá válnak – összefügghetnek a kognitív hanyatlás korai szakaszával és a demencia emelkedett kockázatával.

Egy friss kutatásban kanadai tudósok azt vizsgálták, vajon a hétköznapi beszéd árulkodhat-e az agy állapotáról még jóval azelőtt, hogy látványos memóriazavarok jelennének meg. Az eredmények szerint igen: a nyelvhasználat finom változásai olyan korai jelek lehetnek, amelyeket a mesterséges intelligencia már képes felismerni.

A hétköznapi beszéd többet elárulhat, mint gondolná

A Torontói Egyetem, a Yorki Egyetem és a Baycrest Centre for Geriatric Care kutatói idősebb felnőtteket kértek meg arra, hogy részletes képeket írjanak le szóban. A beszélgetéseket rögzítették, majd mesterséges intelligencia segítségével elemezték a beszéd ritmusát, a szüneteket, a töltelékszavakat és a szókeresési nehézségeket.

A kutatók azt találták, hogy azok, akiknél gyakoribbak voltak a hosszabb szünetek, a bizonytalankodó kifejezések vagy a gyakori szókeresések, a kognitív teszteken is gyengébben teljesítettek.

A demencia egyik korai jele ugyanis sok esetben nem a látványos feledékenység, hanem a nyelv lassú változása lehet.

Dr. Heather Whitson, a Duke Egyetem idegtudományi professzora úgy fogalmazott: „A nyelv az egyik olyan kognitív terület, amelyet a demencia különösen erősen érinthet.” A szakember szerint a hétköznapi szavak előhívásának nehézsége az egyik legjellemzőbb tünet, amelyre az orvosok figyelnek.

Nem minden szókeresés jelent betegséget

Fontos hangsúlyozni, hogy a néha előforduló „mi is volt a neve?” típusú helyzetek önmagukban nem adnak okot pánikra. Az öregedéssel együtt jár, hogy az agy lassabban hív elő bizonyos információkat.

Dr. Carolyn Fredericks, a Yale Egyetem neurológusa szerint az egészséges öregedés során is enyhe romlás figyelhető meg számos kognitív funkcióban. Ez teljesen normális folyamat lehet.

A szakértők szerint különösen gyakori, hogy először a tulajdonnevek felidézése válik nehezebbé. Sok ember pontosan tudja, kiről szeretne beszélni, de a név egyszerűen nem ugrik be. Ez önmagában még nem jelent demenciát.

A stressz és a kimerültség is utánozhatja a kognitív hanyatlást

A gyakori szókeresés, a szétszórtság vagy a beszéd közbeni elakadások nem minden esetben utalnak idegrendszeri betegségre. A tartós stressz, a túlterheltség és az alváshiány meglepően hasonló tüneteket okozhat, mint a korai kognitív hanyatlás.

Amikor az agy folyamatos nyomás alatt működik, romolhat a figyelem, lassulhat az információfeldolgozás, és nehezebbé válhat a szavak előhívása. Sokan ilyenkor úgy érzik, „ködös az agyuk”, gyakrabban felejtenek el neveket, vagy elveszítik a mondat fonalát beszéd közben.

A depresszió és a szorongás szintén jelentősen befolyásolhatja a memóriát és a kommunikációt. Az orvosok ezért mindig azt vizsgálják, hogy a tünetek hátterében állhat-e átmeneti mentális vagy fizikai kimerülés. Nem véletlen, hogy a kiégés egyik gyakori panasza a koncentráció romlása.

A különbséget sokszor az jelzi, hogy a stressz okozta panaszok hullámzóak lehetnek, és pihenés, alvás vagy életmódváltás után javulhatnak. A valódi neurodegeneratív folyamatok ezzel szemben általában fokozatosan romlanak az idő múlásával.

Mikor válhat aggasztóvá a beszéd megváltozása?

A szakemberek szerint akkor érdemes orvossal beszélni, ha a kommunikációs nehézségek látványosan gyakoribbá válnak, vagy már a mindennapi életet is zavarják.

Figyelmeztető jel lehet például, ha valaki rendszeresen nem talál egyszerű hétköznapi szavakat, gyakran félbehagy mondatokat vagy többször ismétli ugyanazokat a kérdéseket rövid időn belül.

Szintén intő jel lehet az ismerős helyeken való eltévedés, a fontos találkozók ismételt elfelejtése vagy az, amikor valaki úgy veszít el tárgyakat, hogy később sem tudja felidézni, hogyan kerültek oda.

Whitson szerint különösen aggasztó, amikor már nem csak neveket vagy filmcímeket nehéz felidézni, hanem a mindennapi szókincs is „lyukassá” válik.

A család gyakran hamarabb észreveszi a jeleket, mint maga az érintett

A korai kognitív változások sokszor annyira aprók, hogy az érintett ember természetes öregedésnek vagy egyszerű figyelmetlenségnek tulajdonítja őket. A közeli hozzátartozók azonban gyakran hamarabb észreveszik, hogy valami megváltozott.

Egy partner vagy családtag felfigyelhet arra, hogy valaki ugyanazt a történetet többször elmeséli, gyakrabban ismétli a kérdéseit, nehezebben találja a szavakat vagy elveszíti a beszélgetés fonalát. Az is árulkodó lehet, ha korábban pontos és szervezett ember egyre többször feledkezik meg találkozókról vagy hétköznapi feladatokról.

A szakemberek szerint a hozzátartozók megfigyelései rendkívül fontosak lehetnek a korai felismerésben. Sok esetben éppen a család ösztönzi az érintettet arra, hogy orvoshoz forduljon.

Ez különösen azért lényeges, mert a korai diagnózis segíthet lassítani a hanyatlást, valamint időben lehetőséget adhat életmódbeli változtatásokra és megfelelő támogatásra.

A beszédmintákat a kultúra és a személyiség is befolyásolja

A kutatás szerzői azt is hangsúlyozták, hogy a beszédstílus rendkívül egyéni. Van, aki eleve lassabban beszél, több szünetet tart, vagy gyakrabban használ töltelékszavakat.

Ezért önmagában az „ööö-zés” még semmit nem bizonyít.

A szakértők szerint sokkal fontosabb az, hogy történt-e változás az illető korábbi kommunikációjához képest. Ha valaki mindig is lassan és megfontoltan beszélt, az természetesen nem jelent betegséget.

A kulturális háttér is sokat számít. Egyes közösségekben teljesen megszokott a hosszabb szünetekkel tarkított beszéd, míg máshol a gyorsabb kommunikáció az általános.

Mit tehet a demencia kockázatának csökkentéséért?

A kutatók szerint az egyik legfontosabb üzenet az, hogy az agy egészsége jelentős részben életmóddal is befolyásolható.

A magas vérnyomás megfelelő kezelése például kiemelten fontos. Egyre több kutatás utal arra, hogy a tartósan magas vérnyomás növeli a demencia kialakulásának esélyét.

A rendszeres mozgás szintén az egyik legerősebb védőfaktor. Whitson a következőt javasolja:

- Ha csak egyetlen dolgon változtatna valaki az életmódjában, a fizikai aktivitás növelése lenne a legjobb döntés.

A jó minőségű alvás, a mediterrán típusú étrend és a dohányzás kerülése szintén hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez. A szakértők a látás- és hallásproblémák kezelését is fontosnak tartják, mert az érzékszervek megfelelő működése folyamatosan stimulálja az agyat.

A rendszeres társas kapcsolatok és a szellemi kihívások ugyancsak védő hatásúak lehetnek. Az olvasás, a társasjátékok, az új készségek tanulása vagy akár a gyakori beszélgetések mind segíthetnek abban, hogy az agy hosszabb ideig aktív maradjon.

A mesterséges intelligencia új korszakot nyithat a korai felismerésben

A kutatók szerint a mesterséges intelligencia alapú beszédelemzés a jövőben fontos szerepet kaphat a demencia korai felismerésében. Az ilyen rendszerek képesek lehetnek olyan apró mintázatok észlelésére, amelyeket emberi füllel szinte lehetetlen észrevenni.

Ez különösen azért lehet jelentős előrelépés, mert a demencia kezelése annál hatékonyabb lehet, minél korábban ismerik fel a problémát.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: nem szabad minden apró feledékenységet betegségként értelmezni. Az időnkénti szókeresés vagy bizonytalankodás az élet természetes része.

A lényeg inkább az, hogy figyelje saját változásait – és ha Ön vagy a környezete tartós, romló tendenciát észlel, érdemes szakemberhez fordulni.

Figyelmébe ajánljuk

A demencia 5 korai jele – már azelőtt megjelennek, hogy diagnosztizálnák a betegséget

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!