Mit érdemes tenni szülőként, ha dadog a gyerekünk? Ezt mondja a neurológus.
- A dadogás gyerekkorban főleg 2–5 éves korban jelenik meg, és gyakran átmeneti jellegű, de tartósabb fennállás esetén érdemes szakemberhez fordulni.
- A dadogás kialakulásában genetikai, idegrendszeri és pszichés tényezők is szerepet játszhatnak, de pontos oka sokszor ismeretlen.
- Szülőként a legfontosabb a türelem és a nyugodt kommunikáció, nem ajánlott a gyermeket kijavítani vagy sürgetni, mert ez fokozhatja a szorongását.
- A kezelést logopédus, pszichológus vagy neurológus is segítheti, egyéni terápiák és otthoni játékos gyakorlatok is hasznosak lehetnek.
- Stressz, fáradtság vagy érzelmi megterhelés ronthat a dadogáson, ezért a támogató, szeretetteljes környezet különösen fontos a gyermek számára.
A dadogás minden életkorban megkeserítheti a mindennapokat. Aki dadogással küzd, gyakran fél megszólalni, kerüli a társaságot, súlyos esetben akár depresszió is kialakulhat nála. Nem könnyíti meg a helyzetüket a társadalom sem, sok előítélettel kell szembenéznie a dadogó embernek, melyek szorongását tovább erősítik.
„A dadogást több szempontból is lehet vizsgálni. Logopédiai szempontból beszédhiba vagy kommunikációs zavar. A pszichológusok lelki problémák megnyilvánulási formájaként gondolnak rá, míg az orvosok az idegrendszer hibás működésének tartják. Az viszont tény, hogy minden dadogás más, sőt akár egy ember esetében is előfordulhat, hogy a nap bizonyos szakaszában – függően a fáradtságtól, stressztől, egyéb tényezőktől – eltérően dadog” – mondta Dr. Német Rozália, a Budai Egészségközpont neurológus szakorvosa.
Mi is az a dadogás?
Dadogásnak nevezzük, ha a folyamatos beszédet elakadások, szótagismétlések szakítják meg, hosszas szünetek jelentkeznek a beszédben, amihez gyakran társul artikuláció, tikkelés, arcrángás vagy helytelen hangképzés, mint például a pöszeség vagy raccsolás. A világon a becslések szerint közel 70 millió ember dadog, tehát körülbelül a népesség 1 %-át érinti. A dadogás 80%-ban kisgyermekkorban, 2-5 éves kor között kezdődik, és fiúk között háromszor gyakoribb, mint a lányoknál, az okok pedig különbözőek lehetnek.
Mit tudunk a dadogás okairól?
A dadogás pontos oka ismeretlen, de valószínűsíthető, hogy az érintettek kb. 70%-ának genetikai eredetű a beszédfogyatékossága. Feltételezik, hogy az agyban lévő beszédközpont nem megfelelő működése következtében megbomlik a légzés, a hangképzés és a szókiejtés összehangolt működése.
Az élettani dadogás sok gyereknél előfordul a beszédfejlődés kezdeti szakaszában, 2-5 éves korban. Ilyenkor a gyermek gondolkodása már önálló, ám még nem tud olyan gyorsan mondatot alkotni, hogy kifejezhesse magát.
Ha ilyenkor a szülőben, vagy a közvetlen környezetben túl nagy figyelem vagy aggodalom keletkezik, az akár állandósíthatja is dadogást, melyet különben kinőne a gyermek.
A traumás dadogás hátterében pszichés megrázkódtatás, testi- lelki trauma állhat, mely genetikai hajlam esetén kiváltja a dadogást. A felnőttkorban kialakuló dadogásnak az esetek többségében gyermekkori előzménye van.
Hányféle dadogást különböztetünk meg?
A dadogásnak jellemzően három fajtája van. A tónusos dadogás esetében az illető nem tud megszólalni, a mondandóját szinte el sem tudja kezdeni. A klónusos dadogásban szenvedők egymás után ismételgetnek szótagokat, míg a tonoklónusos dadogással küzdők a két előbbi típus együttesen nehezítik meg a beszédet.
Hogyan kezelhető?
A dadogásra nem létezik egységes gyógymód, ám számos terápia létezik, mely segít az illetőnek abban, hogy beszédét jobban tudja irányítani. A kezelést több szempont is befolyásolhatja, így az illető kora, a dadogás típusa, intenzitása. Érdemes a problémával több szempontból is foglalkozni, így a logopédus mellett akár pszichológus és/vagy neurológus segítségét is kérni. Kiskorban sokat segíthetnek a mondókák, versikék, ha a mondókázás közben rajzolunk a gyermekkel. Hatásosak lehetnek a légzésre, ritmusra, hangképzésre összpontosító gyakorlatok, de a pszichológus vagy neurológus is javasolhat egyéb terápiákat.
"Nagyon fontos, hogy legyünk türelmesek a dadogóval, főként, ha a saját gyermekünkről van szó, de akkor is, ha egy felnőttel állunk szemben. Ha ingerültek vagyunk, vagy ha látják rajtunk, hogy ez minket mennyire zavar, attól még nehezebben beszélnek. Ne javítsuk ki őket, ugyanis az is fokozhatja a szorongást bennük. Ha a gyermekünknél probléma áll fent, érdemes mihamarabb szakember segítségét kérni, hogy kiderüljön, mi áll a dadogás hátterében és elkezdődhessen a szükséges kezelés" – tette hozzá a szakorvos.
Mi a teendő, ha a gyerek beszédkészsége nem fejlődik megfelelően?
Gyakori kérdések a gyermekkori dadogásról
Mikor kezdődik leggyakrabban a dadogás gyermekkorban?
A dadogás leggyakrabban 2–5 éves kor között, a beszédfejlődés intenzív időszakában kezdődik. Ebben az életkorban átmeneti beszédakadások és szóismétlések is előfordulhatnak, amelyek sok esetben maguktól megszűnnek. Ha azonban a dadogás tartósan fennáll, erősödik vagy a gyermek láthatóan szenved tőle, érdemes logopédushoz fordulni.
Normális, ha egy 2–5 éves gyermek néha dadog?
Igen, a beszédfejlődés során átmeneti ismétlések és elakadások gyakoriak lehetnek. A gyermek ilyenkor gyorsabban gondolkodhat és szeretné kifejezni magát, mint ahogy a beszédszervei ezt lehetővé teszik. Fontos, hogy a szülő ne hívja fel folyamatosan a figyelmet az elakadásokra, hanem nyugodtan hallgassa végig a gyermeket.
Mikor érdemes orvoshoz vagy logopédushoz fordulni a dadogással?
Szakember segítsége indokolt lehet, ha a dadogás több hónapon keresztül fennáll, egyre gyakoribbá vagy erősebbé válik, a gyermek emiatt kevesebbet beszél, kerüli a megszólalást vagy láthatóan szorong. Akkor is célszerű kivizsgálást kérni, ha a beszéd közbeni erőlködés, arcrángás vagy egyéb kísérő mozgás jelentkezik.
Mit tegyen a szülő, ha dadog a gyermeke?
A legfontosabb a türelem és a nyugodt kommunikáció. Hagyja, hogy gyermeke befejezze a mondatot, ne sürgesse, és ne mondja neki, hogy „lassabban beszélj” vagy „vegyél levegőt”. Érdemes a gyermek mondanivalójára figyelni a beszédmódja helyett, és természetes szemkontaktust fenntartani.
Szabad kijavítani a dadogó gyermeket?
Általában nem érdemes kijavítani vagy félbeszakítani a gyermeket a beszéd közben. A folyamatos javítgatás növelheti a teljesítménykényszert és a szorongást, ami egyes helyzetekben tovább ronthatja a beszéd folyamatosságát. A cél az legyen, hogy a gyermek biztonságban érezze magát kommunikáció közben.
A stressz súlyosbíthatja a dadogást?
Igen. A fáradtság, izgatottság, stressz vagy szorongás hatására a dadogás átmenetileg erősebbé válhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a stressz önmagában okozza a dadogást. A háttérben összetett, többek között genetikai és idegrendszeri tényezők is szerepet játszhatnak.
Okozhatja a szülő a gyermek dadogását?
A szülő nem „rontja el” a gyermek beszédét azzal, hogy valamit rosszul csinál. Ugyanakkor a kommunikációs környezet hatással lehet arra, hogy a gyermek mennyire érzi magát feszültnek beszéd közben. A sürgetés, a gyakori kijavítás vagy a gyermek beszédének állandó figyelése fokozhatja a szorongást, ezért ezek helyett a nyugodt, elfogadó kommunikáció javasolt.
Kinőheti a gyermek a dadogást?
Sok kisgyermeknél a beszédfejlődés során jelentkező átmeneti dadogás később megszűnik, de előre nem lehet minden esetben megmondani, kinél marad fenn tartósabban. Ezért nem célszerű egyszerűen arra várni, hogy a gyermek „majd kinövi”, különösen akkor, ha a dadogás erősödik vagy a gyermek számára problémát jelent.
Örökölhető a dadogás?
A dadogás kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Ha a családban másnál is előfordult dadogás, az növelheti a gyermek érintettségének esélyét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dadogó szülő gyermekénél biztosan kialakul a beszédzavar.
Segíthetnek a mondókák és a versikék a dadogó gyermeknek?
A közös mondókázás, éneklés és játékos, ritmikus tevékenységek kellemes kommunikációs helyzetet teremthetnek. Ezek azonban nem helyettesítik a személyre szabott logopédiai terápiát. A szakember abban is segíthet, hogy milyen beszéd- és légzőgyakorlatok lehetnek megfelelőek az adott gyermek számára.
Milyen szakemberhez forduljunk, ha a gyermek dadog?
Elsőként érdemes logopédiai vizsgálatot kérni, amely során felmérik a beszéd folyamatosságát és a gyermek kommunikációját. Szükség esetén gyermekorvos, neurológus vagy pszichológus bevonására is sor kerülhet. A megfelelő szakember kiválasztása attól is függ, milyen tünetek kísérik a dadogást.
Lehet-e pszichés oka a dadogásnak?
A dadogás összetett jelenség, amelynek kialakulásában többféle tényező játszhat szerepet. A lelki megterhelés és a szorongás befolyásolhatja a dadogás erősségét, de nem helyes minden esetben pszichés problémaként értelmezni. Ritkábban trauma után is kialakulhat beszédzavar, amelynek kivizsgálásához szakember segítsége szükséges.
Mikor lehet szükség neurológiai kivizsgálásra?
Neurológiai vizsgálat különösen akkor merülhet fel, ha a beszédzavar hirtelen, korábban nem tapasztalt módon jelentkezik, vagy egyéb neurológiai tünetekkel együtt lép fel. A régóta fennálló, gyermekkorban kezdődő dadogás esetében elsősorban a logopédiai felmérés lehet a kiindulópont, de az orvos a tünetek alapján dönthet további vizsgálatokról.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
