Szájüregi laphámkarcinóma tünetei, vizsgálata és kezelése

2026. február 21. 09:24

A szájüregi laphámkarcinóma (OSCC) a szájüreg leggyakoribb rosszindulatú daganata, amely a nyálkahártya laphámsejtjeiből indul ki.

Korai felismerése azért kritikus, mert a kezdeti stádiumban még tünetszegény lehet, ám az elhanyagolt esetek súlyos következményekkel járnak. A betegség gyakran olyan apró jelekkel kezdődik, mint a nem gyógyuló sebek, vörös (erythroplakia) vagy fehér foltok (leukoplakia) a nyálkahártyán, illetve szokatlan duzzanatok. Mivel az esetek száma világszerte emelkedik, elengedhetetlen, hogy a lakosság felismerje a korai figyelmeztető jeleket. Az egészségtudatosság növelése és a rendszeres szűrés életeket menthet ebben a betegségcsoportban.

A szájüregi laphámkarcinóma rizikófaktorai:

Számtalan rizikófaktort ismerünk, melyek hozzájárulnak a betegség kialakulásához és progressziójához:

Dohányzás
Alkoholfogyasztás
Fertőzések (pl. EBV, HPV-16)
UV-sugárzás
Mikrobiom megváltozása

A szájüregi laphámkarcinóma tünetei

A tünetek, nem túl specifikusak, közéjük tartozik a nehezített rágás vagy nyelés, valamint az állkapocs mozgásának korlátozottsága. Sok páciens számol be zsibbadásról az ajkak környékén vagy elmozduló, meglazuló fogakról, amelyeknek nincs egyértelmű fogászati oka. A nyaki nyirokcsomók fájdalmatlan duzzanata szintén gyanúra adhat okot, még akkor is, ha a szájüregben nincs látványos elváltozás. Fontos tudni, hogy bármilyen két hétnél tovább fennálló fekély vagy seb azonnali szakorvosi vizsgálatot igényel. Gyakori jelenség a tartós rekedtség vagy a gombócérzés a torokban, ami a daganat kiterjedésére utalhat. A vérzés vagy a kellemetlen szájszag már gyakran a szöveti szétesés és az előrehaladottabb állapot kísérője.

A szájüregi laphámkarcinóma diagnózisa

A diagnózis felállítása minden esetben alapos fizikális vizsgálattal és a páciens kórtörténetének megismerésével kezdődik. Amennyiben gyanús elváltozást találnak, a legfontosabb lépés a szövetmintavétel, azaz a biopszia elvégzése. A mintát patológus elemzi mikroszkóp alatt, hogy megerősítse a daganat típusát és annak agresszivitását. A daganat kiterjedésének és az esetleges áttétek pontos meghatározásához képalkotó vizsgálatokat, például CT-t vagy MR-t alkalmaznak. Bizonyos esetekben PET-CT vizsgálat is szükséges lehet a távoli metasztázisok (áttétek) felkutatására. A pontos stádiumbesorolás elengedhetetlen a legmegfelelőbb terápiás terv kidolgozásához.

A szájüregi laphámkarcinóma kezelése

A kezelési stratégia többnyire a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a beteg általános egészségi állapotától függ. Az elsődleges megoldás általában a sebészi kimetszés, amely során a daganatot ép szegéllyel távolítják el. A műtétet gyakran kiegészítik sugárkezeléssel vagy kemoterápiával a maradék daganatsejtek elpusztítása érdekében. A rehabilitáció részeként a beszédterápia és a speciális étrend segít a pácienseknek visszanyerni életminőségüket.

A szájüregi laphámkarcinóma megelőzése

A prevenció legfontosabb eszköze a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás elkerülése, mivel ezek a fő rizikófaktorok. A kiegyensúlyozott, vitaminokban és antioxidánsokban gazdag étrend jelentősen csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Figyelni kell a szájhigiéniára és a megfelelően illeszkedő fogpótlásokra, hogy elkerüljük a nyálkahártya állandó mechanikai irritációját. A humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás szintén védelmet nyújthat bizonyos típusú szájüregi daganatok ellen. (Bár érdekesség, hogy a HPV pozitív OSCC esetén jobb prognózisra számíthatunk.) Évente legalább egyszer kötelező jelleggel meg kell jelenni fogászati szűrővizsgálaton, még panaszmentesség esetén is. Ennek elhanyagolása gyakran oda vezet, hogy csak véletlen kerül a betegség felismerésre, már előrehaladott stádiumban. Az önvizsgálat, vagyis a szájüreg havi rendszerességű átnézése tükör előtt, szintén sokat segíthet a korai felismerésben.

A szájüregi mikrobiom rejtett szerepe

Bár a dohányzást és az alkoholfogyasztást évtizedek óta a legfőbb bűnösként kezeljük, az utóbbi évek tudományos diskurzusaiban egyre hangsúlyosabbá válik a szájüregi mikrobiom egyensúlyának felborulása, az úgynevezett diszbiózis. Nem csupán passzív szemlélői vagyunk a szájunkban élő több milliárd baktériumnak, bizonyos törzsek jelenléte vagy hiánya közvetlen hatással lehet a rákkeltő folyamatokra. A Journal of Oral Microbiology hasábjain publikált kutatások rámutatnak, hogy olyan baktériumok, mint a Porphyromonas gingivalis vagy a Fusobacterium nucleatum, képesek krónikus gyulladást fenntartani, ami gátolja a sejtek programozott halálát (apoptózis), és elősegíti a tumorsejtek burjánzását.

Amikor a szájhigiénia elhanyagolttá válik, ezek a baktériumok olyan metabolitokat termelnek, amelyek közvetlenül károsítják a DNS-t. Ezért hangsúlyozzuk, hogy a fogmosás és a fogselyem használata nem csupán esztétikai kérdés vagy a szuvasodás megelőzése: ez az első védelmi vonalunk a karcinogén mikrokörnyezet kialakulása ellen. A gyulladt íny és a kezeletlen parodontitis valójában egy nyitott kapu a szisztémás gyulladás és a sejtszintű mutációk előtt.

Az immunrendszer és a daganat mikrokörnyezete

A modern onkológia egyik legizgalmasabb területe a daganat mikrokörnyezetének (tumor microenvironment - TME) vizsgálata. Meg kell értenünk, hogy az OSCC nem egy izolált sejtcsoport, hanem egy komplex ökoszisztéma, amely képes „átprogramozni” a környezetében lévő immunsejteket. A kutatások szerint a daganat képes elnyomni a T-sejtek aktivitását, így láthatatlanná válik a szervezet természetes védelmi mechanizmusai számára.

A Nature Reviews Cancer tanulmányai részletesen elemzik, hogyan használják fel a daganatok az úgynevezett immun-ellenőrzőpontokat (checkpoint) a túlélésük érdekében. Ez a felismerés vezetett el az immunterápiák, például a PD-1 gátlók alkalmazásához, amelyek képesek újra aktiválni a páciens saját immunrendszerét, hogy az felismerje és elpusztítsa a laphámsejtes rákot. Ez a megközelítés különösen azokban az esetekben hozott áttörést, ahol a hagyományos kemoterápia már nem bizonyult hatékonynak.

A táplálkozás és a kemopreventív anyagok ereje

Gyakran találkozunk a kérdéssel: valóban számít-e, mit eszünk, ha már kialakult a baj, vagy megelőzhető-e a rák pusztán diétával? Bár a genetikai hajlamot nem írhatjuk felül, az evidence-based táplálkozástudomány számos olyan vegyületet azonosított, amelyek gátolják a laphámsejtek transzformációját. A keresztesvirágú zöldségekben (brokkoli, karfiol) található szulforafán, valamint a zöld teában lévő epigallokatechin-gallát (EGCG) bizonyítottan rákellenes hatásúak.

Ezek az anyagok nemcsak antioxidánsként működnek, hanem képesek befolyásolni azokat a jelátviteli útvonalakat is, amelyek a sejtosztódásért felelősek. Különösen fontos a D-vitamin szerepe; az alacsony szérumszintet több vizsgálat is összefüggésbe hozta a szájüregi rák rosszabb prognózisával. A helyes döntés az, ha az étrendünk nem kiegészítője, hanem alapköve a prevenciónak, különösen a magas rizikócsoportba tartozóknál.

A diagnosztika új dimenziói: a folyékony biopszia

A hagyományos szövetmintavétel invazív és néha nehézkes eljárás, különösen ha a daganat nehezen hozzáférhető helyen található. Itt jön a képbe a diagnosztika egyik legígéretesebb fejlesztése: a folyékony biopszia. Ez az eljárás a vérben vagy a nyálban keringő daganatos DNS-töredékek (ctDNA) kimutatásán alapul.

A nyálalapú diagnosztika különösen releváns a szájüregi rák esetében, hiszen a daganat közvetlen érintkezésben van a nyállal. A Clinical Cancer Research folyóiratban megjelent adatok szerint bizonyos biomarkerek (például mikro-RNS-ek) elemzésével a betegség már akkor kimutatható, amikor szabad szemmel még semmilyen elváltozás nem látható. Ez a technológia a jövőben lehetővé teheti a nagy pontosságú, nem invazív szűrést, ami drasztikusan javíthatja a túlélési esélyeket.

A precíziós onkológia és a személyre szabott kezelés

Régebben minden OSCC-s beteget hasonló protokoll szerint kezeltek: műtét, majd sugárterápia. Ma már tudjuk, hogy két beteg daganata molekuláris szinten teljesen eltérő lehet. A precíziós onkológia lényege, hogy a daganat genetikai profilját feltérképezve olyan célzott terápiát alkalmazzunk, amely pontosan az adott mutációt támadja.

Például az EGFR (epidermális növekedési faktor receptor) túlzott kifejeződése esetén célzott antitest-terápiát alkalmazhatunk, amely gátolja a tumor növekedését, miközben az egészséges sejteket megkíméli. Ez a megközelítés nemcsak hatékonyabb, de a mellékhatások tekintetében is kíméletesebb, mint a hagyományos citosztatikus kezelések. A Lancet Oncology tanulmányai megerősítik, hogy a személyre szabott terápiás tervek jelentősen növelik a progressziómentes túlélést.

Az életminőség helyreállítása: a rehabilitáció fontossága

A sikeres műtét csak az út kezdete. Egy szájüregi daganat eltávolítása gyakran érinti az arc esztétikáját, a beszédet és a táplálkozást, ami mély pszichés traumát okozhat. A modern rekonstrukciós sebészet ma már képes mikrosebészeti eljárásokkal (például szabad lebeny átültetéssel a páciens saját alkarjáról vagy lábszáráról) pótolni az elveszített szöveteket.

Azonban a fizikai helyreállítás mellett elengedhetetlen a mentális támogatás is. A poszttraumás növekedés és a rehabilitáció sikere nagyban függ a multidiszciplináris csapattól, amelyben a foniáter, a dietetikus és az onkopszichológus összehangolt munkájára van szükség. Mi azt látjuk, hogy azok a páciensek, akik korán részt vesznek a funkcionális rehabilitációban, sokkal sikeresebben integrálódnak vissza a mindennapi életbe.

A szájhigiénia és a fogpótlások kritikus szerepe

Szeretnénk hangsúlyozni egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőt: a krónikus mechanikai irritációt. Egy rosszul illeszkedő, éles szélű protézis vagy egy letört fog folyamatosan dörzsölheti a nyálkahártyát. Ez a tartós mikrotrauma krónikus gyulladáshoz, majd sejtburjánzáshoz vezethet. Bár önmagában ritkán okoz rákot, a meglévő rizikófaktorokkal (példányul dohányzással) kombinálva katalizátorként működhet.

A rendszeres fogászati ellenőrzés során az orvos nemcsak a lyukas fogakat keresi, hanem ellenőrzi a pótlások állapotát is. Ha egy seb vagy fekély mindig ugyanazon a ponton jelentkezik, ahol a fogpótlás érintkezik az ínnyel, az azonnali beavatkozást igényel. Ne várjuk meg, amíg a fájdalom elviselhetetlenné válik; a fájdalommentes sebek gyakran veszélyesebbek, mint a gyulladásos folyamatok.

A humán papillomavírus (HPV) kettős arca

Említettük, hogy a HPV-pozitív daganatok prognózisa gyakran jobb, de érdemes mélyebbre ásni, miért is van ez így. A HPV-indukált daganatok molekuláris mechanizmusa alapvetően eltér a dohányzás okozta karcinómákétól. Míg a dohányzás súlyos, diffúz genetikai károsodást okoz a teljes szájnyálkahártyán („field cancerization”), addig a HPV-kapcsolt esetekben a daganatsejtek gyakran érzékenyebbek a sugárkezelésre és a kemoterápiára.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a HPV-fertőzés elhanyagolható lenne. A védőoltás jelentősége túllép a méhnyakrák megelőzésén; a vakcinációval a szájgarati és szájüregi daganatok egy jelentős része is megelőzhető lenne. Kiemelten fontos ez a fiatalabb korosztály számára, ahol a szexuális úton terjedő fertőzések szerepe felértékelődött az OSCC kialakulásában.

Az önvizsgálat gyakorlati lépései

Zárásként tekintsük át, mit tehetünk mi magunk a mindennapokban. Az önvizsgálat nem helyettesíti az orvost, de segíthet abban, hogy időben kérjünk segítséget. Havonta egyszer, alapos fogmosás után, jó megvilágítás mellett érdemes átnézni a tükörben:

az ajkak külső és belső felszínét,
az ínyt és a pofák belső nyálkahártyáját,
a nyelv hátát, széleit és különösen a nyelv alatti területet,
a szájpadlást és a torok látható részét.

Ha bármilyen szokatlan színváltozást (fehér, vörös vagy fekete folt), kemény csomót vagy nem gyógyuló hámhiányt észlelünk, ne halogassuk a vizitet. A korai diagnózis esetén a gyógyulási esélyek meghaladhatják a 80-90%-ot, míg késői stádiumban ez az arány drasztikusan romlik. Az egészségünk megőrzése a tudatosságnál kezdődik, és a megelőzés mindig kevesebb fájdalommal jár, mint a gyógyítás.

A szájüregi önvizsgálat pontos menete

A szájüregi önvizsgálat egy egyszerű, mindössze néhány percet igénybe vevő folyamat, amelyet érdemes havonta egyszer, rutinszerűen elvégeznünk. Mivel a szájüregi laphámkarcinóma (OSCC) kezdeti stádiumban gyakran fájdalmatlan, a vizuális ellenőrzés az egyik leghatékonyabb eszközünk a korai felismeréshez. Az önvizsgálathoz csupán egy jól megvilágított helyiségre, egy tükörre és tiszta kezekre van szükségünk.

Az önvizsgálat szisztematikus lépései

A vizsgálat során keressünk szokatlan fehér vagy vörös foltokat, nem gyógyuló sebeket, duzzanatokat vagy megváltozott tapintású területeket.

1 Ajkak és íny: húzzuk fel a felső ajkunkat, majd húzzuk le az alsót. Vizsgáljuk meg a belső nyálkahártya színét és az íny épségét. Tapintsuk át az ajkakat, keressünk csomókat vagy megkeményedett részeket.
2 Pofa belső felszíne: ujjunkkal húzzuk félre a pofát mindkét oldalon. Nézzünk be a hátsó fogak mögé is, ahol a nyálkahártya gyakran irritációnak van kitéve.
3 A nyelv minden oldala: ez a legkritikusabb terület. Nyújtsuk ki a nyelvünket, és vizsgáljuk meg a hátát. Ezután egy gézlap vagy tiszta zsebkendő segítségével fogjuk meg a nyelv hegyét, és húzzuk el óvatosan balra, majd jobbra, hogy láthatóvá váljanak a nyelv szélei is. A daganatok jelentős része a nyelv oldalsó peremén alakul ki.
4 A szájfenék: emeljük fel a nyelvünket a szájpadlás felé. Ez a terület rendkívül vékony nyálkahártyával rendelkezik, így a daganatok itt hamar észrevehetőek. Tapintsuk át a területet, keressünk szokatlan tömöttséget.
5 Szájpadlás és torok: hajtsuk hátra a fejünket, és vizsgáljuk meg a kemény és puha szájpadlást. Mondjunk egy mély „á”-t, hogy a torok hátulja és a mandulák környéke is láthatóvá váljon.

Mire figyeljünk kiemelten az önvizsgálat során?

Vannak bizonyos jelek, amelyeknél nem szabad várni a következő havi ellenőrzésig. A World Dental Federation ajánlása alapján a „két hetes szabály” az irányadó: minden olyan elváltozás, amely két hét után sem mutat gyógyulási hajlamot, szakorvosi véleményt igényel.

leukoplakia és erythroplakia: a fehéres, letörölhetetlen foltok (leukoplakia) vagy az élénkvörös, bársonyos felszínű területek (erythroplakia) gyakran rákmegelőző állapotot jeleznek.
fixált duzzanatok: minden olyan csomó az arcban, az állkapocs alatt vagy a nyakon, amely nem mozog el könnyen az alapjáról, és nem társul hozzá fogászati gyulladás.
zsibbadás vagy funkcióvesztés: ha a nyelvünk vagy az ajkunk mozgása nehézkessé válik, vagy indokolatlan zsibbadást érzünk.

Mi a teendő, ha gyanús jelet találunk?

Fontos megőrizni a nyugalmunkat, hiszen a szájüregi elváltozások többsége jóindulatú (például afta, mechanikai sérülés vagy gombás fertőzés). Ugyanakkor az óvatosság életeket menthet. Első lépésként keressük fel fogorvosunkat vagy egy szájsebészeti szakrendelést.

A vizsgálat során az orvos speciális, fluoreszcens fénnyel működő diagnosztikai eszközöket is alkalmazhat, amelyek segítenek elkülöníteni a kóros szöveteket az egészségestől. Ne feledjük: a korai felismerés nemcsak a túlélést javítja, hanem lehetővé teszi a kevésbé invazív, az arc esztétikáját és a beszéd funkcióját megőrző kezeléseket is.

Felhasznált irodalom:

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás: EgészségKalauz

# Szájüregi laphámkarcinóma # Daganatos betegségek # rákbetegség # OSCC # rosszindulatú daganat # nyálkahártya