A kutatások szerint ez lehet az egyik legegészségesebb sport – de sokan ugyanazt a hibát követik el

Szakértők szerint a legtöbb ember számára ez a sport az egyik legkomplexebb és legegészségesebb mozgásforma lehet.

Ahogy közeledik Wimbledon időszaka, rengetegen kapnak kedvet ahhoz, hogy újra ütőt ragadjanak. Van, aki évek után tér vissza a pályára, más most próbálja ki először a teniszt. És bár a sport valóban rendkívül jótékony hatású lehet a testre és a lélekre, a szakértők szerint van egy tipikus hiba, amely miatt sok amatőr játékos sérülten végzi a szezon első heteit.

Pedig a tenisz nem véletlenül szerepel rendre az egészség szempontjából legelőnyösebb mozgásformák között.

A tenisz nemcsak edzés, hanem hosszú távú befektetés az egészségbe

Az elmúlt években több nagy kutatás is arra jutott, hogy az ütős sportok különösen kedvezően hathatnak az élettartamra és a szív-érrendszer állapotára. Egy, az Oxfordi Egyetem kutatóinak vezetésével készült vizsgálat több mint 80 ezer ember életmódját követte nyomon közel egy évtizeden át. Az eredmények szerint azok, akik rendszeresen teniszeztek vagy más ütős sportot űztek, jelentősen kisebb eséllyel haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint a mozgásszegény életmódot folytatók.

A kutatás szerint az ütős sportokat végzőknél az összes halálozási ok kockázata is jóval alacsonyabb volt. Egy másik, dán kutatók által végzett hosszú távú vizsgálat pedig arra jutott, hogy a rendszeresen teniszezők átlagosan évekkel hosszabb életre számíthattak, mint azok, akik egyáltalán nem sportoltak.

A szakemberek szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a tenisz egyszerre dolgoztatja meg a szív- és érrendszert, az izmokat, az idegrendszert és az agyat is.

Az egész testet megmozgatja

A tenisz sajátossága, hogy szinte nincs olyan izomcsoport, amelyet ne venne igénybe. A gyors irányváltások, a sprintek, az ütőmozdulatok és a folyamatos koncentráció egyszerre jelentenek állóképességi és koordinációs kihívást.

Robert Neal teniszedző szerint a sport egyik legnagyobb előnye, hogy mindkét testfelet aktívan használja az ember. Ez javíthatja az egyensúlyt, a mozgáskoordinációt és a reakcióidőt is.

A rendszeres játék emellett segíthet a vérnyomás csökkentésében, a testsúly kontrollálásában, az izomerő növelésében, a csontsűrűség megőrzésében, valamint az aerob és anaerob állóképesség fejlesztésében.

A tenisz ráadásul olyan mozgásforma, amelyben rövid, intenzív terhelések és aktív pihenőszakaszok váltják egymást. Ez különösen kedvező lehet a szív számára.

A tenisz az agy öregedése ellen is védhet

A tenisz nemcsak a testet, hanem az agyat is folyamatos munkára készteti. A játék során egyszerre kell figyelni a labda sebességére, az ellenfél mozgására, a saját pozícióra és a következő döntésre. Ez a komplex mentális terhelés olyan idegi kapcsolatokat aktivál, amelyek hozzájárulhatnak a kognitív funkciók megőrzéséhez.

Kutatók szerint az olyan sportok, amelyek stratégiai gondolkodást, gyors reakciót és koordinációt igényelnek, kedvezően hathatnak az időskori szellemi frissességre. A rendszeres mozgás ráadásul javítja az agy vérellátását is, ami szintén fontos szerepet játszhat a memória és a koncentráció fenntartásában.

A társasági elem sem elhanyagolható: az ember beszélget, alkalmazkodik, kapcsolatokat épít – mindez szintén védőfaktor lehet az elszigetelődés és a mentális hanyatlás ellen.

Az agynak is edzés

A tenisz tehát nem csupán fizikai sport. A pályán folyamatos döntéseket kell hozni: merre érkezik a labda, hogyan reagáljon rá az ember, milyen ütést válasszon. Ez a fajta mentális terhelés javíthatja a koncentrációt, a stratégiai gondolkodást és a reakciókészséget.

Dan Roberts erőnléti edző szerint a sport pszichológiai oldalát sokan alábecsülik. Úgy fogalmazott:

- A teniszben megszerzett sikerélményért valóban meg kell dolgozni. Ez egészen más típusú örömérzet, mint a passzív szórakozás.

A rendszeres játék ráadásul társas kapcsolatokat is épít. Klubokban, közösségi pályákon vagy páros mérkőzéseken könnyebben alakulnak ki emberi kapcsolatok, ami önmagában is jótékonyan hat a mentális egészségre.

A tenisz különösen jó stresszlevezető lehet

Kevés sport követel annyira teljes figyelmet, mint a tenisz. Játék közben az embernek szinte nincs ideje a munkahelyi problémákon vagy a napi stresszen gondolkodni, mert minden pillanatban reagálnia kell.

Ez a fajta intenzív jelenlét sokaknál szinte mentális „resetként” működik. A mozgás közben felszabaduló endorfinok mellett a sikerélmények is javíthatják a hangulatot és az önbizalmat. Már az is sokat számíthat, ha valaki érzi a fejlődést egy új mozdulat vagy technika elsajátításában.

A társas kapcsolatok szintén fontos szerepet játszanak. Egy rendszeres teniszközösség nemcsak motivációt adhat a mozgáshoz, hanem érzelmi támaszt is jelenthet egy stresszesebb időszakban.

Tenisz vagy padel – melyik az egészségesebb?

A padel az utóbbi évek egyik leggyorsabban terjedő sportja lett Európában, és sokan azért kedvelik, mert könnyebb gyors sikerélményt szerezni benne. A tenisz technikailag nehezebb, ezért az első időszak gyakran több türelmet igényel.

A szakértők szerint ugyanakkor éppen ez az egyik oka annak, hogy a tenisz intenzívebb fizikai kihívást jelent. Több futást, nagyobb terület bejátszását és erősebb állóképességet követel.

A padel és az asztalitenisz is fejleszti a koordinációt és a reflexeket, de a hagyományos tenisz általában nagyobb terhelést jelent a szív- és érrendszer számára.

Heti két alkalom már érezhető változást hozhat

Az edzők szerint a legtöbb ember számára a heti két-három teniszedzés az ideális. Ennél ritkább játék esetén lassabban fejlődik a technika, a túl gyakori terhelés pedig sérülésekhez vezethet, főleg kezdőknél.

Dan Roberts szerint sokan körülbelül két hónap után érzik először igazán, hogy magabiztosabban mozognak a pályán.

- Nyolc-kilenc alkalom után az emberek már látják a fejlődést. Ettől sokkal motiváltabbak lesznek – mondta.

Negyven felett is érdemes elkezdeni

Sokan úgy érzik, hogy bizonyos életkor után már „lekéstek” a teniszről, pedig ez egyáltalán nincs így. A rekreációs teniszt rengetegen kezdik el negyven-ötven éves kor körül, sőt később is.

A sport egyik nagy előnye, hogy jól alakítható az aktuális fizikai állapothoz. Nem szükséges rögtön intenzív egyéni mérkőzésekkel kezdeni: a könnyedebb páros játék vagy a kezdő edzések kisebb terhelést jelentenek, miközben ugyanúgy fejlesztik az állóképességet és a koordinációt.

Negyven felett különösen fontos lehet az izomtömeg, az egyensúly és a csontsűrűség megőrzése – ebben pedig a tenisz sokat segíthet. A szakértők szerint ráadásul azok a felnőttek, akik később kezdenek rendszeresen sportolni, gyakran tudatosabban és kiegyensúlyozottabban állnak a mozgáshoz, mint fiatalabb társaik.

A legnagyobb hiba: hirtelen túl sokat játszani

A szakértők szerint a legtöbb probléma nem magából a teniszből fakad, hanem abból, ahogyan sokan visszatérnek hozzá.

A Wimbledon-időszakban évről évre megugrik a sportsérülések száma. Az ok egyszerű: sokan hónapokig szinte semmit nem mozognak, majd egyik napról a másikra többórás meccseket játszanak.

A tenisz nagy terhelést ró az ízületekre és az inakra. A hirtelen irányváltások, az ismétlődő ütőmozdulatok és a kemény pályaborítás különösen megviselheti a szervezetet.

A megfelelő ütő sok sérülést megelőzhet

Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy bármilyen ütő megfelel, különösen hobbijátékosként. Pedig a rosszul megválasztott felszerelés komoly szerepet játszhat a túlterheléses sérülések kialakulásában.

A túl nehéz ütő például extra terhelést róhat a vállra és a könyökre, míg a nem megfelelő markolatméret miatt az alkar izmainak sokkal erősebben kell dolgozniuk. Ez hosszabb távon hozzájárulhat a teniszkönyök kialakulásához.

A húrok feszessége sem mindegy: a túl keményre feszített ütő nagyobb rezgést ad át a karnak. Kezdőknek általában rugalmasabb, könnyebben kezelhető ütőt ajánlanak a szakemberek. Már egy kisebb felszerelésváltás is sokat javíthat a komfortérzeten és csökkentheti a fájdalmakat.

A teniszkönyök nem csak profiknál alakulhat ki

Az egyik legismertebb probléma az úgynevezett teniszkönyök, amely valójában egy túlterheléses íngyulladás. Ilyenkor az alkar izmait a könyökhöz rögzítő inak irritálódnak, ami fájdalmat és érzékenységet okozhat.

Emellett gyakoriak a vállpanaszok, a bokasérülések, a térdproblémák, valamint a derékfájdalmak is.

Különösen veszélyes lehet az, ha valaki bemelegítés nélkül kezd intenzív játékba.

A bemelegítés sokkal fontosabb, mint gondolná

A sportsérülések jelentős része megelőzhető lenne megfelelő felkészüléssel. A szakértők szerint visszatéréskor érdemes rövidebb játékidőkkel kezdeni, és fokozatosan növelni a terhelést.

Az is sokat segíthet, ha a tenisz mellett az ember külön figyelmet fordít a csípő mobilitására, a törzsizmok erősítésére, a váll stabilitására, valamint a boka és térd körüli izmok fejlesztésére.

Ezek a gyakorlatok nemcsak a sérülésveszélyt csökkentik, hanem a teljesítményt is javíthatják.

Idősebb korban is kiváló választás lehet

A tenisz egyik nagy előnye, hogy szinte egész életen át játszható. A tempó és az intenzitás könnyen az egyéni állapothoz igazítható.

Sok klubban hetvenes-nyolcvanas éveikben járó játékosok is rendszeresen pályára lépnek. Számukra a sport nemcsak mozgást jelent, hanem közösséget és mentális frissességet is.

Bizonyos betegségek esetén azonban érdemes előbb orvossal egyeztetni. Instabil szívbetegség, súlyos csontritkulás vagy előrehaladott ízületi problémák mellett a gyors irányváltások fokozott kockázatot jelenthetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Sport, mozgás, aktív életmód – tudja meg, miket jelentenek pontosan ezek a kifejezések

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!