Az Alzheimer-kór első jelei már 45 éves korban megjelenhetnek – egy új kutatás szerint a szervezet hamarabb üzen, mint hittük

A kutatók azt vizsgálják, hogyan lehet az Alzheimer-kórt már a legkorábbi, szinte láthatatlan szakaszában felismerni.

Sokan úgy gondolnak az Alzheimer-kórra, mint egy nagyon idős korban jelentkező betegségre, amely csak a hetvenes-nyolcvanas években válik láthatóvá. A tudomány azonban egyre inkább azt mutatja: az agyban zajló folyamatok jóval korábban elkezdődhetnek – akár évtizedekkel azelőtt, hogy megszületne a diagnózis. Egy friss kutatás szerint már középkorú embereknél is megjelenhetnek olyan apró jelek, amelyek az Alzheimer-kór fokozott kockázatára utalhatnak.

A vizsgálat különösen azért keltett nagy figyelmet, mert a résztvevők mindössze 45 évesek voltak.

Az Alzheimer-kór sokáig „csendben” fejlődhet

Az Alzheimer-kór egy lassan romló idegrendszeri betegség, amely elsősorban a memóriát, a gondolkodást és később a mindennapi önállóságot érinti. A szakemberek régóta tudják, hogy a betegség nem egyik napról a másikra alakul ki. Az agyban zajló káros folyamatok akár 15–20 évvel a tünetek előtt elkezdődhetnek.

Ez azért különösen fontos, mert mire a klasszikus tünetek – például a súlyos memóriazavar vagy a tájékozódási nehézség – megjelennek, addigra az idegsejtek jelentős része már károsodhatott.

A mostani kutatás arra utal, hogy a szervezet ennél jóval korábban küldhet figyelmeztető jeleket.

Egy fehérje, amely árulkodó lehet

Az új-zélandi Otago Egyetem kutatói a világhírű Dunedin Study adatait elemezték. Ez a különleges kutatás több mint ötven éve követ egy embercsoportot, így a tudósok rendkívül pontos képet kaphatnak arról, hogyan változik az egészség az élet során.

A kutatók egy pTau181 nevű fehérjére figyeltek fel. Ez a biomarker korábban már kapcsolatba került az Alzheimer-kórral, és most úgy tűnik, középkorban is fontos szerepe lehet.

A magasabb pTau181-szint összefüggést mutatott azokkal az emberekkel, akik arról számoltak be, hogy romlani kezdett a memóriájuk vagy nehezebben koncentrálnak.

Érdekes módon ezeknél az embereknél az MRI-vizsgálatok még nem mutattak látványos eltérést, és a hagyományos kognitív teszteken sem teljesítettek rosszabbul. Ez arra utalhat, hogy az érintettek először saját maguk érzik meg a finom változásokat, még azelőtt, hogy azok az orvosi vizsgálatokban egyértelműen láthatóvá válnának.

Nem minden feledékenység jelent betegséget

Fontos hangsúlyozni, hogy az időnkénti feledékenység önmagában teljesen normális jelenség. A stressz, a kialvatlanság, a túlterheltség vagy akár a menopauza is okozhat koncentrációs nehézségeket és memóriazavarokat.

Az azonban egyre világosabb, hogy bizonyos esetekben a „valami nincs rendben” érzése valóban korai jel lehet.

A kutatók szerint a szubjektív memóriapanaszokat – vagyis amikor valaki saját maga veszi észre a változást – nem szabad automatikusan elbagatellizálni. Különösen akkor érdemes odafigyelni, ha a problémák tartósak, fokozódnak, vagy a környezet is észreveszi őket.

A jövőben egyszerű vérvizsgálat segíthet?

Az Alzheimer-kór diagnosztizálása korábban rendkívül nehéz volt. Sokáig csak halál után lehetett teljes bizonyossággal igazolni a betegséget, ma pedig gyakran gerincvelői folyadékvizsgálatra vagy speciális PET-vizsgálatokra van szükség.

A kutatók ezért világszerte azon dolgoznak, hogy egyszerű vérvizsgálatokkal lehessen kiszűrni a fokozott kockázatot.

A pTau181 azért különösen ígéretes biomarker, mert egy sima vérmintából is mérhető lehet. Ez a jövőben segíthet abban, hogy az orvosok még a komoly tünetek előtt felismerjék azokat, akiknél nagyobb eséllyel indulhatnak el Alzheimer-kórhoz kapcsolódó folyamatok.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: egyelőre még nem tudjuk pontosan, hogy a megemelkedett pTau181-szint középkorban valóban biztosan előre jelzi-e a későbbi betegséget. A most vizsgált embereket tovább követik, hogy erre választ kapjanak.

A középkor kulcsfontosságú időszak lehet az agy védelmében

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy az agy egészségével nem csak idős korban érdemes foglalkozni. A negyvenes-ötvenes évek döntő időszakot jelenthetnek.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy bizonyos életmódbeli tényezők jelentősen befolyásolhatják a demencia kockázatát. Ilyen például:

• a rendszeres mozgás
• a megfelelő vérnyomáskontroll
• a cukorbetegség kezelése
• a társas kapcsolatok fenntartása
• az alvás minősége
• a dohányzás kerülése
• a hallásromlás kezelése

A Lancet bizottságának korábbi elemzése szerint a demenciás esetek jelentős része összefügghet módosítható életmódbeli vagy egészségügyi tényezőkkel.

A hallásromlás és a demencia kapcsolata különösen érdekes

Az utóbbi évek egyik legmeglepőbb felismerése, hogy a kezeletlen halláscsökkenés növelheti a demencia kockázatát. Ennek egyik oka lehet, hogy az agy folyamatosan extra energiát fordít a hangok értelmezésére, miközben kevesebb erőforrás marad a memóriára és a gondolkodásra.

Emellett a hallásromlás gyakran társas izolációhoz vezet, ami önmagában is kockázati tényező lehet.

Ezért ma már az agy egészségének megőrzésében a hallásvizsgálatoknak is egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak.

Az Alzheimer-kór kezelése ma még korlátozott

Bár az elmúlt években új gyógyszerek jelentek meg az Alzheimer-kór kezelésében, ezek jelenleg nem képesek megállítani vagy visszafordítani a betegséget. Legfeljebb lassíthatják a folyamatot bizonyos esetekben.

Éppen ezért a korai felismerés felértékelődik. Minél hamarabb sikerül azonosítani a veszélyeztetett embereket, annál nagyobb esély lehet arra, hogy az életmódváltás, az egészségügyi problémák kezelése és a jövőbeli terápiák valódi segítséget nyújtsanak.

Nem érdemes pánikba esni, de figyelni igen

A kutatás nem azt jelenti, hogy minden középkorú embernél rejtett Alzheimer-kór alakul ki. Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az agy öregedése hosszú folyamat, amelynek első jelei nagyon finomak lehetnek.

Az is fontos üzenet, hogy az emberek gyakran hamarabb érzékelik a változásokat saját magukon, mint ahogy azok az orvosi teszteken megjelennének.

Ha valaki tartós memóriazavart, szokatlan koncentrációs nehézséget vagy fokozódó szellemi fáradtságot tapasztal, érdemes beszélnie háziorvossal vagy neurológussal – különösen akkor, ha a tünetek a mindennapi életet is befolyásolják.

Figyelmébe ajánljuk

Az Alzheimer-kór nem biztos, hogy végleges: egy ismert gyógyszerrel sikerült javítani a memóriát

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!